Száznégy évvel ezelőtt, 1918. november 11-én hajnali öt órakor Németország aláírta a fegyverszüneti egyezményt, és tizenegy órakor megszűntek a harci cselekmények. Ezzel – ha, mint később kiderült, csak rövid időre is – véget ért a háború Európában. Németország az utolsó volt a központi hatalmak közül, amely fegyverszünetet írt alá, ezzel téve teljessé a szövetség katonai vereségét. Szeptember 29-én Bulgária, október 31-én az Oszmán Birodalom, november 3-án pedig az Osztrák–Magyar Monarchia szüntette be az ellenségeskedést, így már csak idő kérdése volt, hogy a magára maradt Németország mikor adja meg magát.
Az első világháború nem csak – sőt megkockáztatom: nem is elsősorban – a hadtudományokban hozott újdonságot. Bár önmagában is borzasztó a mintegy kilencmilliónyi katona és ötmillió polgár halála, a tömeghadsereg és a tömeges pusztítás megjelenése, ami majd az 1939-ben kezdődő folytatásban teljesedik ki, az első világháború igazi öröksége mégis az európai társadalmakon és az akkor újnak számító, ám azóta is fenntartott európai renden mérhető le.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Az ukrán elnök elmondása szerint Donald Trump nem fog tétlenkedni beiktatása után.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
A magyar főváros a legendás Velencével, Amszterdammal szállt versenybe, megelőzve Rómát és Prágát. A szerelmesek városa Párizs pedig nincs is a listán.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
A külügyminiszter végigjátszotta első mérkőzését, ráadásul gólt is szerzett.
A magyar játékos góljával szereztek vezetést a liverpooliak.
