A szomorúság háromszöge közepén van egy jelenet, ami miatt mindenképpen moziban ajánlatos megnézni a filmet: egy luxushajó utasai vacsorára készülődnek, vihar dúl azonban a tengeren, az étkező ablakait hullámok ostromolják, proccék émelyegve emelintik villájukat, nem csúszik jól az algakocsonya, ami pedig ezután következik, azt nem részletezem hosszan, legyen elég annyi, hogy mielőtt az asszonyok bepúderezhetnék az orrukat, szügyig állnak egymás gyomor- és béltartalmában. Láttunk már ilyesmit, ha máshol nem, Az élet értelme című Monty Python-film éttermi jelenetében, de az csak egy morbid szkeccs volt, ez meg katartikus, igazán a mozi mikroklímájában, közösségben-közönségben jól megélhető filmpillanat: rég láttam filmet, amin ennyire felszabadultan harsogva röhögtek volna a nézők. Mondhatnánk, hogy Ruben Östlund (Lavina; A négyzet) borzasztóan olcsó eszközhöz nyúlt, hiszen van-e szórakoztatóbb, mint azt nézni, ahogy sötétbe borult folyosókon hányva-fosva botladoznak a gazdag idióták, pláne, ha ebbe metszően éles társadalomkritikai üzenetet is beleláthatunk. De ne essünk tévedésbe, a rendező a szánalmas szereplői helyett inkább ránk mutogat, ránk, kárörömmel telt, de nemkülönben a végtelen jólét bűvöletében élő nézőkre, akik a fedélzeten kívül érezzük magunkat. Jó a folytatás is: a vihar csúcspontján a jacht alkoholista kapitánya (Woody Harrelson), illetve egy kikezdhetetlen emésztőrendszerrel megáldott kelet-európai üzletember döntik magukba a feleseket, és a hangosbeszélő mikrofonjánál hadoválva folytatják le vitájukat kommunizmus és kapitalizmus erényeiről, a hajó meg le van szarva, nemcsak szó szerint, de képletesen is, mindazzal együtt, amit megtestesít. Hánykolódik, és el is süllyed.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
p
0
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!