„Lenyűgözött, amit Magyarországon láttam” – Josh Hammer a Mandinernek

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban

Josh Hammer 1989-ben született. Az Edmund Burke Foundation tudományos munkatársa és az Internet Accountability Project tanácsadója. Politikai, jogi és kulturális kérdésekben rendszeresen író esszéista, alkotmányjogász. A Newsweek véleményrovatának szerkesztője, a magazin The Josh Hammer Show, valamint az Edmund Burke Foundation NatCon Squad című podcastjének házigazdája.

***

A szövetségi bíróságok az amerikai konzervatív jogi mozgalom küzdelmeinek egyik fő színteréül szolgálnak, a legfelsőbb bíróság mostani ítéletei pedig korszakalkotó jelentőségűek, minden bizonnyal a történelemkönyvek lapjain szerepelnek majd. Mi a tétje és jelentősége annak, ami most zajlik?

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának legutóbbi, 2021 októberétől 2022 júniusáig tartó ítélkezési éve messze a legsikeresebb volt, amelyet életemben láttam. Meghatározó jelentőségű döntések születtek a vallásszabadság, az egyház és állam elválasztása, a fegyverviselési jog, a szövetségi bürokrácia, vagyis az úgynevezett adminisztratív állam demokratikus elszámoltathatósága terén, de a leginkább kiemelendő döntés az abortusszal kapcsolatos határozat. Az amerikai konzervatív jogi mozgalom, sőt a legnagyobb tengerentúli konzervatív jogászszervezet, a Federalist Society is nagy győzelmet tudhat magáénak. Ez a bírósági ítélkezési év mutatta meg leginkább, hogy Donald Trump elnök és Mitch McConnell szenátusi republikánus vezető stratégiája végső soron kifizetődött. A vallásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító első alkotmánykiegészítés, valamint a fegyverviselés jogát garantáló második alkotmánykiegészítés hatékonyabban érvényesül,

Ezek vitathatatlan eredmények. De vajon tartósak?

Különösen a múlt esztendő sikereiről nem venném biztosra, hogy tartósak maradnak. Kétségre ad okot például a New York-i Yeshiva University ügye. Egy lmbtq-­szerveződés azért perli az egyetemet, hogy hivatalosan ismerje el működő diákcsoportként. Emellett láthatóan nem jutnak nyugvópontra a konzervatív jogi mozgalom által felkarolt, úgynevezett originalista, vagyis az alkotmány eredeti értelmét szem előtt tartó jogértelmezési módszert – beleértve az én „közjóra épülő originalista” felfogásomat – övező jogtudományi viták.

Ahogyan említette, a bíróság az előző ítélkezési évben felülbírált egy közel ötvenéves precedenst, a Roe kontra Wade-döntést, amely alkotmányos jogot garantált az abortuszhoz. Ez az alkotmányértelmezési módszerek terén végbemenő paradigmaváltást jelképezi. De miért került az abortuszról szóló vita az amerikai alkotmányos élet középpontjába? Mi a véleménye a Dobbs kontra JWHO-ítéletről, amely felülbírálta a Roe kontra Wade-döntést?

Az abortusz a kultúrharc alapvető fontosságú csatáját testesíti meg a jelenkor Amerikájában, de ez nem volt mindig így. Ezt a kérdést éppen a bíróság emelte a kultúrharc közepébe az 1973-as Roe kontra Wade-ügyben hozott ítéletében. A mostani ítélet ezt a súlyos alkotmányjogi és erkölcsi tévedést orvosolta. Megszüntette az abortusz szövetségi alkotmányon alapuló védelmét, és ezzel

Úgy gondolom azonban, hogy a testület nem ment elég messzire. Az élet védelmének pártján állók végső célja, hogy az alkotmány alapján jogi védelmet biztosítsanak a legvédtelenebb embereknek.

Tágabb értelemben milyen kihívásokkal néz szembe a konzervatív jogi mozgalom az USA-ban egyre terjedő woke ideológia fényében, amely el akarja szakítani értékeitől az országot, illetve meg akarja fosztani hagyományaitól és identitásától?

A woke ideológia térnyerése, különösen tőkeerejének növekedése azt jelenti, hogy

hogy sarokba szoríthassa ezeket a rosszindulatú erőket. Ez markánsabb versenyjogi jogalkalmazást, trösztellenes fellépést, állami közérdekvédelmi szabályozást és több olyan tagállami jogalkotást feltételez, mint például Florida kiváló Stop WOKE törvénye. A 2021-es jogszabály ilyen jellegű jogvédelem előtt nyit lehetőséget az államban. Ez a felfogás elkerülhetetlenül feltételezi a szövetségi kormányzat határozottabb fellépését a vállalati szféra növekvő zsarnokságával és fenyegetésével szemben. Marco Rubio floridai szenátor szavaival élve a közjó érdekében működő kapitalizmus, az úgynevezett common good capitalism megteremtésére kell törekedni. A saját javaslatom, a „közjóra épülő originalizmus” a természetes velejárója a közjóra épülő kapitalizmus elvének.

Az amerikai konzervatív gondolkodók mostanság sokszor olyan mintaországként tekintenek Magyarországra, amely ellenáll az idegen ideológiák térhódításának. Miért vonzó a magyar kormány megközelítése az amerikai nemzeti konzervatívok szemében?

Februárban Budapesten jártam, és találkoztam Orbán Viktor miniszterelnökkel. Lenyűgözött, amit ott láttam. Megismerkedtem a kormányfő politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal is. Sok, a nemzeti konzervativizmussal rokonszenvező amerikai, köztük számos fiatal jelenleg azzal a hanyatlással és kulturális dekadenciával szembesül, amely az amerikai közéleti viták jelentős részében elharapódzott. Ők mind szívesen tekintenek Magyarországra,

Ez nem csupán egy elméleti vita, hanem kézzelfogható következményei vannak olyan szakpolitikai területeken, mint a bevándorlás, a családvédelem, a szexualitás ügye, valamint az értéksemlegességnek álcázott hazugság térnyerése elleni harc a közéleti vitákban. Budapesti utamról korábban részletesen is írtam.

Visszakanyarodva az amerikai jogéletre, a hagyományok szerint október első hétfőjén, vagyis idén október 3-án kezdetét vette az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ítélkezési éve. Mik lesznek a legnagyobb csaták a konzervatív jogi mozgalom szempontjából, mire érdemes figyelni?

A mostani ítélkezési év legnagyobb kihívása az úgynevezett megerősítő intézkedések, vagyis a pozitív diszkrimináció alkotmányossági kérdése lesz. A megerősítő intézkedések jelenleg leginkább az egyetemek fajtudatos felvételi politikájában jutnak felszínre. Ez a probléma is szerves része a körülöttünk zajló kultúrharcnak. Óvatosan, de optimista vagyok, hogy a bíróság egyszer és mindenkorra véget vet a rendszerszintű rasszizmusnak, amit Amerikában a megerősítő intézkedések jelentenek.

***

A nemzeti konzervatív mozgalom

Josh Hammer a nemzeti konzervativizmus jeles képviselője, a nemzeti konzervativizmusról szeptemberben rendezett konferencia egyik felszólalója. Ez a mozgalom a konzervatív eszmevilág olyan újragondolására törekszik, hogy képes legyen hatékony válaszokat nyújtani a globalizáció és a globális ideológiák jelentette kihívásokra és veszélyekre. Felfogása szerint ehhez a nemzet és a nemzetben gondolkodás szolgál alapként. A nemzetek kohézióteremtő ereje, valamint a nemzeti keretek között felépített kultúra, hagyomány és identitás megőrzése az emberi közösségek felvirágoztatásának előfeltétele. Ennek elősegítéséhez a nemzeti konzervatív mozgalom aktív és határozott állami szerepvállalást sürget. A nemzeti konzervativizmus erőteljes szálakkal kapcsolódik az angolszász világhoz, de az általa képviselt felfogás meghatározó jelentőségű az európai egységesülésben. A tét nem kevesebb, mint hogy az integráció az európai nemzetek védelmét, kiteljesedését és felemelkedését szolgálja, vagy pedig öncélúvá válva elsorvasztja őket. A Magyarország által is képviselt nemzeti konzervatív felfogásban az európai integráció nem öncél, hanem eszköz ahhoz, hogy Európa nemzetei ellenállóbbá, erőssé és versenyképessé váljanak.

Nyitókép: Mátrai Dávid