Wittner Mária 1956-os szabadságharcos ravatala Dunakeszin október 14-én; balra Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke. Wittner Mária, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, Szent István-díjjal és az Emberi Méltóságért díjjal kitüntetett volt országgyűlési képviselő, Dunakeszi, Csepel és Józsefváros díszpolgára életének 86. évében, szeptember 14-én hunyt el. „Ha az unokáimnak el kell majd magyaráznom, mit jelent magyar hősnek lenni, akkor az elsők között fogom nekik elmesélni Wittner Mária történetét. Isten nyugosztalja!” – Orbán Viktor ezekkel a szavakkal búcsúzott a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
Emlékezzünk meg azokról a hősi halottakról is, akik a legdrágább kincset, az életüket adták a hazáért.
November elseje az 1956-os forradalom és szabadságharc fontos napja volt.
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
A Manchester United leendő vezetőedzője vont párhuzamot a legendával.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
