„A jobboldalnak egységesnek kell lennie” – Andrés Pastrana a Mandinernek
2022. október 21. 08:31
Jól kell kormányozni, ragaszkodni kell a konzervatív értékekhez és be kell vonzani a fiatalokat – vallja a Centrista Demokrata Internacionálé elnöke, aki szerint „a nemzetközi baloldalnak szervezett, egységes fellépése van – nekünk is erre van szükségünk”. Interjúnk!
2022. október 21. 08:31
p
9
0
5
Mentés
Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban
Milyen ügyekről tárgyalt Budapesten a CDI elnökeként az alelnök Orbán Viktorral?
Három hónappal ezelőtt Madridban a NATO-csúcs előtt találkoztunk, és ahogy ott, most itt is a szervezetünk jövőjéről beszélgettünk elsősorban. Ezenkívül a migráció ügye is terítéken volt – ez minket, dél-amerikaiakat is érint: a hazámban például kétmillió venezuelai bevándorló tartózkodik. Aztán szó volt természetesen az ukrajnai háborúról, és szerettem volna megtudni azt is, mi történik mostanság az európai politikában.
Orbánt egyébként kifejezetten érdeklik a latin-amerikai események,
elemeztük, hogy miért fordul a lakosság a baloldali populizmus, a baloldali pártok felé. Informális megbeszélést folytattunk, és találkoztam a Fidesz vezetőivel, ezenkívül előadásokat tartottam, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig az intézmény tiszteletbeli polgárává választottak.
Mi a CDI jelentősége a nemzetközi politikában?
Ez a világ legnagyobb politikai szervezete, 83 országból 109 párt a tagja. 1999-ben Kereszténydemokrata Internacionáléról Centrista Demokrata Internacionálévá változtattuk a nevünket, mert egyre több nem keresztény jobboldali párt is csatlakozott hozzánk. A pártok azonban ugyanazokat az alapvető konzervatív értékeket tartják fontosnak, mint az eredeti kereszténydemokrata szövetség. A nagy jövőbeli célunk az, hogy minél több fiatalt bevonjunk a politika világába.
A miniszterelnök felvetette, hogy létre kellene hozni egy CDI-intézetet ennek támogatására,
az előkészítése el is kezdődött.
Ez milyen intézmény lenne?
Még alakulóban van, de egyfajta vezetőképző akadémia lenne. Be kell vonzanunk a fiatalokat, és képeznünk kell őket, hogy a jövő vezetői lehessenek. Kolumbiában a fiatalok messze elkerülik a politikát – ahhoz, hogy megint vonzóvá váljon, a pártoknak meg kell újulniuk, közelebb kell kerülniük az átlagemberek világához.
Hol lenne az intézmény székhelye?
Orbán Viktor vetette fel az ötletet, és Budapestet ajánlotta az intézmény központjául. De Latin-Amerikában szintén szükség lenne egy ilyen intézményre, ahogy sok más CDI-tagállamban Ázsiában, Afrikában és Európában is. A CDI-nek egyébként van egy saját ifjúsági szervezete is, azt is meg szeretnénk erősíteni. Az is a tervek közt szerepel, hogy jövő év elején végre elkezdje munkáját a női tagozat.
Mi indokolja az intézményalapítás körüli sietséget? Úgy érzékelik, hogy a baloldal előrébb jár az infrastruktúrái kiépítésében?
Mindenképpen. 1990-ben brazil és kubai vezetéssel a latin-amerikai baloldali pártok létrehozták nagy ernyőszervezetüket, a São Paulo-i Fórumot, amely egységes állásfoglalásokat ad ki, egységesen lép fel a nagy társadalmi-gazdasági kérdésekben. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a dél- amerikai országokban az 1990–2000-es években baloldali fordulat következett be, sok baloldali párt került kormányra.
Társadalmi igazságosságot ígértek, de ahol csak hatalomra kerültek, soha nem látott korrupció lett belőle.
Lula és Rouseff brazil vagy Kirchner argentin elnököt el is ítélték emiatt. És szinte minden esetben az egekbe emelkedtek a fogyasztói árak, a társadalom pedig elszegényedett a kormányzásuk alatt. Mégis győznek, ennek pedig az az oka, hogy a jobboldali, centrista pártok megosztottak, sokszor külön indulnak a választáson. A baloldali pártok így 20-30 százalékos támogatottsággal tudnak nyerni. Tehát nem azért, mert a jövőképük, az értékrendjük bírja a társadalmak többségének támogatását, hanem mert jól jönnek ki a választási matematikából. Így vannak most is hatalmon erős baloldali vezetők: Alberto Fernández Argentínában, Gabriel Boric Chilében, Gustavo Petro Kolumbiában vagy Andrés Manuel López Obrador Mexikóban.
A negyedik egymást követő ciklusban kormányzó Orbán-kabinet politikájában mit tart a legfontosabbnak?
Mint kívülállónak
a magyar kormány társadalompolitikai intézkedései tűnnek a legfontosabbnak.
A koronavírus- járvány után itt van a nyakunkon az energiaválság, hiány van energiahordozókból, elszabadult az infláció, minden ország súlyos problémákkal küzd, Magyarországon mégis folyamatos a kormány szociális befektetése – ez lényeges. A középosztály megerősítése rendkívül fontos, ezt kellene nekünk is tennünk Latin-Amerikában. Ám a recesszió küszöbén a válság legveszélyeztetettebb rétege a szegények lesznek, rájuk kiemelten figyelnie kell az államnak. A magyar gazdasági adatok kiemelkedők, ami egyértelműen az Orbán-kormány érdeme. Jól kell kormányozni, és akkor az emberek újraválasztanak – ez a titok, ezt kell megérteniük a dél-amerikai politikusoknak. A Fidesz azért rendelkezik tizenkét éve kétharmados többséggel, mert az emberek úgy érzik, hogy jól kormányoz.
A CDI európai szárnya az Európai Néppárt (EPP), ahonnan a Fidesz kilépett. Ez nem okoz problémát az együttműködésben?
Nem okoz fennakadást. Tisztában vagyunk vele, hogy az EPP és a Fidesz között konfliktus van, de a felek tudják kezelni a CDI keretein belül.
Előbb említette, hogy a CDI 1999-ben lecserélte nevében a Kereszténydemokrata szót a Centrista Demokrata szókapcsolatra. Lényegében hasonlóan járt el az EPP is: bement a centrumba. A Fidesz pedig a jobboldali populizmus felé. Ellentétes mozgások.
Igen és nem. Nézze, a CDI tömöríti a világ jobboldali és centrumpártjait. A közelmúltban a szervezetünk kereszténydemokrata tömb volt, a múlt század utolsó harmadában a kereszténydemokrácia nagyon fontos szerepet játszott a politikában, de az utóbbi időben már nem akkora a súlya. A CDI az 1990-es években szembesült azzal, hogy ha egy jobboldali párt nem rendelkezik kereszténydemokrata gyökerekkel, nem csatlakozhat a szervezetünkhöz – ezért döntöttünk úgy, hogy megváltoztatjuk a nevét, és ezzel kiterjesztjük a szövetséget a nem keresztény gyökerű konzervatív pártokra is. A kétosztatú politikai rendszerű országokban van egy liberális-baloldali és egy konzervatív-jobboldali tömb, így
a CDI nyitni kezdett minden konzervatív-jobboldali párt felé.
Az utóbbi harminc évben sikerült egy széles körű, nagy pártcsaládot létrehoznunk. Vannak benne kereszténydemokrata, jobboldali és konzervatív pártok, vitáink is lehetnek egymással – ahogy az EPP és a Fidesz között van is –, de az értékrendünk azonos.
A gyökerek, az alapértékek tehát a kereszténység és a demokratikus eszme. 2022-re mi maradt ezekből az alapértékekből, ha a CDI a nevében már elmozdult onnan?
Minden. A család, a haza, a demokratikus berendezkedés, a jogállamiság, a hagyományos intézmények, a bírósági rendszer ereje – ezek mind fontosak nekünk,
hiszen ezek révén őrizhető meg a demokrácia intézménye szerte a világon.
Elég erősek a kereszténydemokrata értékek a 21. század elején ahhoz, hogy ellensúlyozzák a posztliberális korszellemet?
Egészen biztos vagyok benne. A politika szintjén nézve: a baloldal hatása azért ilyen nagy, mert a jobboldali erők megosztottak. A társadalom többsége ugyanis nem vevő a baloldali értékekre, világképre, a szocialista eszmék nem rezonálnak a többség lelkében. Nézze meg, mi történt Magyarországon: az összes baloldali párt együtt indult Orbán ellen a választáson, mégis ő győzött. A dél-amerikai országokban is nagyobb társadalmi támogatottsága van a jobboldalnak, de a választásokon a jobboldali pártok külön indulnak, így megosztva a társadalmi többségük nem eredményez választási többséget. Ha kétfordulósak lennének a választások, akkor sokkal nagyobb esélyük lenne a győzelemre, a második fordulóban ugyanis a jobboldali jelölt bevonzaná az összes szétforgácsolt voksot, és így érvényesülne a többségük. A brazil elnökválasztás most jó példa erre: rövidesen kiderül, hogy az első forduló baloldali győzelméből lesz-e második fordulós győzelem is, vagy fordít Bolsonaro. Nagyon reméljük, hogy fordít.
Orbán az olaszokkal, a lengyelekkel és másokkal elkezdett egy új jobboldali erőközpontot építeni az európai politikában az EPP-n kívül. A CDI hol áll ebben a folyamatban?
Az EPP-vel és a Fidesszel ezt majd megvitatjuk a CDI keretein belül. Panamában lesz egy konferenciánk, minden felet meghívtunk oda. Először magunk között kell megvitatnunk, hogy milyen irányt vegyen a jobboldal a közeljövőben. Nekünk – a baloldallal ellentétben – nincs egységes intézményi struktúránk, nincsenek közös álláspontjaink, közös hivatalos dokumentumaink. Mondok egy példát: több baloldali párt a saját hazájában felveti a marihuána legalizálását. Mi erre a CDI válasza? Semmi. Egyéni pártreakciók, állásfoglalások születnek, de egy nagy, egységes pártszövetségi állásfoglalás nem. Állandó lépéshátrányban vagyunk.
A nemzetközi baloldalnak szervezett, egységes fellépése van – nekünk is erre van szükségünk.
Most viszont az a helyzet, hogy az Európai Néppárt és a konzervatívok vitáznak – emiatt is szükséges, hogy legyenek közös intézményeink, közös platformjaink az egység kialakítására.
A CDI képes lehet ernyőszervezetként katalizálni a közeledést, az egységes álláspontok kialakítását?
Kellene egy szándéknyilatkozat arról, hogy az alapvető társadalmi és gazdasági kérdésekben közösen, egy platformon állva mit gondolunk. A CDI képes lehet ernyőszervezetként összefogni a jobboldali pártokat, ezért a megerősítése fontos feladat most. Egységesnek kell lennünk, hogy ellenpólusát tudjuk alkotni a baloldali populizmusnak, amely mindenhol polarizálja a társadalmakat.
Andrés Pastrana
1954-ben született Bogotában. Apja Kolumbia 23. elnöke volt. Jogi diplomáját a bogotái katolikus Rózsafüzér Királynője Kollégiumban és az amerikai Harvard Egyetemen szerezte. A fővárosi képviselő-testületben kezdett politizálni, országos ismertségre azzal tett szert, hogy egy hétre elrabolta a Medellín kartell, hogy megakadályozza Pablo Escobar maffiavezér amerikai kiadatását. Pastrana 1991-ben szenátor lett, 1998 és 2002 között hazája elnökeként szolgált, majd washingtoni nagykövet lett. Jelenleg a Centrista Demokrata Internacionálé elnöke.
1954-ben született Bogotában. Apja Kolumbia 23. elnöke volt. Jogi diplomáját a bogotái katolikus Rózsafüzér Királynője Kollégiumban és az amerikai Harvard Egyetemen szerezte. A fővárosi képviselő-testületben kezdett politizálni, országos ismertségre azzal tett szert, hogy egy hétre elrabolta a Medellín kartell, hogy megakadályozza Pablo Escobar maffiavezér amerikai kiadatását. Pastrana 1991-ben szenátor lett, 1998 és 2002 között hazája elnökeként szolgált, majd washingtoni nagykövet lett. Jelenleg a Centrista Demokrata Internacionálé elnöke.
30 éves lett a félig vajdasági Nevergreen, ezt pedig új albummal és koncerttel ünnepelte a hazai doom- és gothic-élet legismertebb zenekara. A Harag és remény ráadásul méltó megjelenése a csapatnak.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.