Rezsicsökkentés: mennyi az annyi?

Baranya Róbert és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Július közepén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány a rezsicsökkentés szabályainak módosításáról döntött, augusztustól egy évig biztosan csak az átlagfogyasztásig lesznek érvényes a hatósági energiaárak. Az azóta megjelent kormányrendelet számos lényeges részletet tisztázott, így az átlagfogyasztást, a pluszkedvezményekre jogosultak körét és ami a leglényegesebb: az árakat. Kiderült az is, lesznek olyan fogyasztók, akiknek némi intézkedésre lesz szükségük ahhoz, hogy igénybe tudják venni a kedvezményt. Lássuk a részleteket és azt, mit kell tennünk azért, hogy továbbra is élhessünk a rezsicsökkentés adta kedvezményekkel.

Mennyit kell majd fizetnünk?

A rezsiárképzés átalakításának bejelentése óta nagy valószínűséggel szinte minden háztartásban számolgatnak. Az, hogy mennyit kell majd fizetnünk a következő tizenkét hónapban, alapvetően két dolgon múlik: mennyivel lépjük túl az átlagfogyasztást, és mennyi lesz az energiaár. Ahogy a kormány bejelentéséből kiderült, gyakorlatilag két számot kell majd nagyon megjegyeznünk: augusztus 1-jétől az áramnál évi 2523, havi 210 kilowattóra, a gáznál évi 1729, havi 144 köbméter mértékig maradnak az eddigi, kedvezményes energiaárak. A félelmeket megcáfolva az állam az e fölötti fogyasztásra sem engedi rá a piaci árakat, bevezette ugyanis a lakossági piaci árat. Ez jóval kisebb, mint a versenypiaci ár. Az áram rezsicsökkentett ára 36, lakossági piaci ára 70,1, tőzsdei ára pedig 268,9 forint kilowattóránként. A földgáz ára az átlagfogyasztásig 102, afölött 747 forint, versenypiaci ára pedig 1020 forint köbméterenként. Ahogy a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, Németh Szilárd jelezte, a korlátok nélkül az átlagfogyasztóknak a jelenlegi árak többszörösét kellene fizetniük: egy 7750 forintos villanyszámla helyett 53 000 forintost, egy 15 800 forintos gázszámla helyett pedig 131 000 forintost. A kedvezményes mennyiség felhasználási helyenként 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. között éves szinten van biztosítva, tehát ha valaki esetleg 2022-ben már meghaladta ezt a fogyasztásmennyiséget, annak sem kell többet fizetnie.

Az árszabályozásról szóló kormányrendelettel több kérdéses részlet is tisztázódott. A Technológiai és Ipari Minisztérium becslése szerint a változás jóval kevesebbeket érint, mint elsőre gondolnánk: az áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millióan, a gázellátásban 3,5 millióból 2,6 millióan nem lépik túl az átlagos fogyasztási szintet. Akik túl vannak a sávhatáron, azok nagy része is közel van az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel a határ alatt tud maradni – mondták a minisztériumban az ATV megkeresésére.

Fontos tisztázni, hogy a fogyasztási mértékhatárt felhasználási helyenként, azaz mérési pontonként kell majd figyelembe venni. Ahogy az az MVM által kiadott kisokosból kiderül, ha egy lakossági fogyasztónak több felhasználási helye van, akkor az éves kedvezményes mennyiségre minden felhasználási hely esetében külön jogosult. A kedvezményes mennyiségek azonban nem csoportosíthatók át a felhasználási helyek között.

A nagycsaládosokra vonatkozó gázárkedvezmény az eddigiek szerint vehető igénybe. Egy háromgyermekes család esetében az 1729 köbméteres mennyiség 600 köbméterrel, minden további gyermek után újabb 300 köbméterrel nő. Fontos azonban, hogy a nagycsaládosoknak igényelniük kell a gázárkedvezményt. Németh Szilárd tájékoztatása szerint ezt a kormányhivatalokban, kormányablakokban található igénylőlapon lehet kérvényezni. Az igényléshez a legutolsó gázszámlát és a szolgáltatási szerződést is be kell mutatni, a kedvezményt pedig csak az a szülő veheti igénybe, akinek a nevére szól a gázszámla.

Az is kiderült, hogy a kabinet megvizsgálta a Mozgás­korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége javas­latát, és indokoltnak látta, hogy a fogyatékossággal élő emberek által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után kedvezményt kapjanak az érintettek. A kedvezmény mértékét, a jogosultak körét, valamint az igénylés menetének rendjét külön kormányrendelet fogja meghatározni.

Társasházak és többgenerációs családi házak: bonyolultabb helyzet

Az új szabályozás nehezebb helyzetbe hozza azokat a lakó­közösségeket, amelyek esetében az ingatlan egy mérőműszerrel rendelkezik. Alapesetben ugyanis az ingatlan egy fogyasztási helynek minősülne; ilyenek a többgenerációs, adott esetben több lakásra osztott családi házak, valamint a társasházak egy része. A lakossági fogyasztónak minősülő társasházaknak és lakásszövetkezeteknek is beépítettek egy kedvezményt az 1729 köbméteres kedvezményes földgázmennyiség és az épületben található lakások száma alapján. Az éves kedvezményes mennyiséget meg kell szorozni az épületben található, műszakilag megosztott, önálló lakások számával, s a kedvezmény az így kikalkulált mennyiségig érvényesíthető, azaz egy tíz önálló lakásos társasházban ez a szint 17 290 köbméter.

A pluszkedvezmény érvényesítéséhez a társasháznak vagy lakásszövetkezetnek nyilatkoznia kell az egyetemes szolgáltatónak a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások és az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról. Az egyetemes szolgáltató a kedvezményes mennyiséget a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől időarányosan alkalmazza. Az augusztus 15-éig beérkező nyilatkozatok esetében a kedvezményes mennyiséget augusztus 1-jétől kell figyelembe venni.

A szolgáltató bármikor jogosult a fogyasztótól bekérni és ellenőrizni a kedvezményre jogosító igazoló iratot. Ha kiderül, hogy valaki jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményt, akkor a kedvezménnyel elszámolt földgázt a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell vele elszámolni.

Az áram esetében az olyan többgenerációs, így több lakásra oszló családi házaknál, ahol ugyancsak egy mérő van, szintén az évi 2523 kilowattórás határt kell figyelembe venni. A felhasználási helyen belüli lakások száma nem módosítja a kedvezményes mennyiséget. Az ilyen ingatlanban lakók számára az egyik megoldás a társasházzá nyilvánítás lehet, az azonban nem egyszerű.

Földmérő, ügyvéd, hivatal

Egy lapunknak nyilatkozó, ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint a társasházzá alakulás egyetlen dologtól függ: attól, hogy hányan vannak az alapítók. Minél többen vannak ugyanis, annál keservesebb lehet a folyamat, hiszen mindenkinek alá kell írnia a papírokat. Az eljárás azonban nem bonyolult. Az ügyvéd elmondja: a procedúra nagyjából három hónapot vesz igénybe, és körülbelül háromszázezer forintos tétellel lehet számolni. Befolyásoló tényező lehet, ha az építési szabályzatban meg van határozva, hogy egy adott ingatlanon belül hány albetétet lehet létrehozni.

Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón a Mandiner kérdésére azt javasolta, hogy aki teheti, tegye meg ezt a lépést, mert az egyébként is az ingatlan jelentős érték­növekedését eredményezheti. A miniszter azt ígérte, hogy a földhivatalok soron kívül fogják kezelni ezeket az ügyeket. A Budapest Főváros Kormányhivatalától kapott részletes tájékoztatás szerint a házak, családi házak társasházzá alakításához a tulajdonostársaknak meg kell szüntetniük az osztatlan közös tulajdont, és onnantól a házban lévő lakások tulajdonosait társasházi külön tulajdoni lapokon tartják nyilván. A társasház alapításának feltétele, hogy a házban legalább két lakás legyen.

Az eljáráshoz földmérő vállalkozó és ügyvéd közreműködése szükséges. A földmérő a földhivatal adatszolgáltatása alapján helyszíni felmérést végez, majd a ház minden szintjéről alaprajzot készít. Az előírásoknak megfelelő alaprajzot a földhivatal záradékolja. A társasház alapító okiratát ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi. Amennyiben az ingatlanon teher is van – jellemzően banki hitelezésből eredő jelzálogjog –, a hitelezőnek is hozzá kell járulnia az alapításhoz. A társasház bejegyzésére irányuló eljárást a kérelem, a záradékolt alaprajz és az ügyvéd által elkészített alapító okirat benyújtásával a jogi képviselő indítja meg 
a földhivatalnál.

A földhivatali eljárások jogszabály által előírt ügyintézési határideje általában 60 nap. A kérelem előterjesztése után a fővárosban az adatszolgáltatást 8, az alaprajzok záradékolását 23, a társasházak bejegyzését pedig 10 napon belül teljesítik. A földhivatali adatszolgáltatás díja 4000 forint, a záradékolási díj lakásonként 800 forint, a társasház bejegyzésének díja pedig lakásonként 6600 forint.

Létezik egy másik megoldás az egy mérővel ellátott, többlakásos ingatlanok lakói számára, de ez sem feltétlenül egyszerűbb, mint az előző. A fogyasztónak lehetősége van több mérőműszer igénylésére a szolgáltatótól. Ilyen esetben a tulajdonosnak szerződést kell kötnie a szolgáltatóval, és ha ez megtörténik, az egyes lakások külön fogyasztási helynek minősülnek. Így attól függetlenül, hogy adott esetben egy személy tulajdonában vannak, mindegyikre külön vonatkozik az átlagfogyasztásig érvényes rezsicsökkentett ár.

Az új mérőműszert a területileg illetékes szolgáltatótól kell igényelni. Szükséges az igényléshez mellékelni egy három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot és egy térképmásolatot. Az illetékes földgázelosztó az igénybejelentés regisztrálásától számított 30 napon belül ajánlatot és elosztói csatlakozási szerződési tervezetet küld az igénylőnek, amely tartalmazza az elosztói hálózatra csatlakozás, illetve a fogyasztásbővítés műszaki és pénzügyi feltételeit. Az ajánlatot a felhasználó az elosztói csatlakozási szerződés aláírásával és a területileg illetékes földgázelosztónak való eljuttatásával fogadja el.

Aki esetleg rászánná magát erre a lépésre, annak fontos tudnia, hogy a kivitelezés előtt tervet kell készíttetni, ami az igénylő feladata. Ezt az erre jogosult elektromos­hálózat- vagy gáztervező készítheti, és azt kell benyújtani a szolgáltatóhoz. A kivitelezést viszont már a szolgáltató intézi. Az új mérőműszer cseréjének összköltsége a tervezés árából és a szolgáltatónak fizetendő csatlakozási díjból tevődik össze, így ingatlanonként változik.

Társasházak: több kritérium

*** 

*** 

Nyitókép: Shutterstock