Az Egyesült Államok visszaszorulása első számú globális hatalomból második számúvá nem kérdés, hanem tény, és nem jelent katasztrófát. Akik apokalipszist kiáltanak vagy éppen a trend megfordítását ígérik, átverik az amerikai választót. Bölcsebb lenne elfogadni a realitásokat.
2022. augusztus 25. 12:18
p
2
0
0
Mentés
Böszörményi-Nagy Gergely
Jed Esty az angolszász irodalom professzora a Pennsylvaniai Egyetemen. Bölcsészként nem gazdasági vagy geopolitikai, hanem kifejezetten ideológiai oldalról vizsgálja az amerikai birodalom hanyatlását. Szerzőnk úgy véli, hogy mára „az elveszített nagyság iránti sóvárgás lett az amerikai életmód lényege”, ami cseppet sem segít az Egyesült Államok bajain, sőt súlyosbítja őket.
Fotó: Brain Bar
Esty szerint Amerika globális dominanciájának visszaszorulása ténykérdés. Gazdasági erő, politikai egység és nemzetközi befolyás tekintetében az USA a második világháború végén ért a csúcsra, és az 1970-es évek óta folyamatosan hanyatlik – árnyékként követve a Brit Birodalom leáldozásának kronológiáját a 19. század végétől a 20. század közepéig. A Reagan- és Clinton-kormányok idejére jellemző hurráoptimizmus csak rövid, bár megtévesztő pauzák voltak egy „hosszú alkonyatban”. A világ legmagasabb épülete ma már Dubajban áll, a bolygó leggazdagabb embere mexikói, legnagyobb tőzsdei vállalata kínai, legjelentősebb finomítója és legtermékenyebb filmstúdiói indiaiak. 2030-ra a világ tíz legnagyobb gazdaságából hat ázsiai lesz. Bár a jelek egyértelműek, az amerikai elit képtelen elfogadni a realitásokat. A tengerentúli bal- és jobboldal mára létrehozta saját párhuzamos ideológiáit a hanyatlás „keretezésére” – ezek az erkölcsi eróziót kárhoztató, nagy visszatérést ígérő trumpista MAGA-mozgalom, illetve a mindenért a populizmust okoló „szakértői” technokrácia.
Szerzőnk a hanyatlás különféle ideológiai alapú magyarázatait összefoglalóan deklinizmusnak (declinism) nevezi, amellyel a legfőbb probléma, hogy súlyosan megtéveszti az amerikai választót. Azt a hamis illúziót kelti ugyanis, hogy az Egyesült Államok hanyatlása elkerülhető (lett volna), s hogy feltétlenül katasztrofális következményekkel jár az emberek mindennapjaira nézve.
A megalapozatlan várakozásokra épülő optimizmus, illetve a kilátástalanságból fakadó depresszió egyaránt mérgezi az amerikai kultúrát – sőt ezek összecsapása okozza a 2020-as évek kulturális háborúját a tengerentúlon –, miközben egyik sem kínál megoldást a valós problémákra.
Szép pályaív, jobbnál jobb színházi és filmes szerepek, szerető férj, népes család, díjak, elismerések, tervek és nem szűnő lendület – így fest 76 évesen Piros Ildikó mérlege. Az idei Magyar mozgókép fesztivál életműdíjasával haladtunk végig élete legfontosabb állomásain.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.