Igazság által számkivetve – Ukrajnát kritizálta az Amnesty, össztűz alá került

2022. augusztus 27. 11:53

Noha az Amnesty International 1977-­ben még Nobel-békedíjat kapott a kínzás elleni kampányáért, vizsgálódása nyomán ma médiaössztűz zúdul rá, amiért Kijev humanitáriusjog-sértéseire hívja fel a figyelmet.

2022. augusztus 27. 11:53
null
Dobozi Gergely

Megosztó tartalmú jelentést tett közzé az Amnesty International augusztus elején az orosz–ukrán háború kapcsán. A nemzetközi szervezet közleményében rögzítette, hogy az ukrán kormányzati erők civilek életét veszélyeztetik a konfliktusban azzal, hogy katonai bázisokat létesítenek és fegyvereket működtetnek lakott területen belül. Az Amnesty szerint különösen igaz ez az iskolákra, kórházakra.

Az ngo szerint ez a fajta harcmodor a nemzetközi humanitárius jog szabályaiba ütközik, főleg azért, mert civilek életét veszélyezteti. „Feljegyzéseinkben mintázatszerűnek találtuk az ukrán erők magatartását, amellyel a háborús nemzetközi jogot sértik meg, egyszersmind civilek életét kockáztatják a háborúban, amikor hadműveleteket hajtanak végre lakott területen belül” – rögzítette a közleményben az Amnesty International főtitkára. Agnès Callamard szerint pusztán az, hogy védekező pozícióba kényszerül egy háborúban,

nem mentesíti az ukrán hadsereget az alól, hogy betartsa a nemzetközi humanitárius jog szabályait.

Azóta több ezren követelik a főtitkár lemondását a Change.org felületen ötvenhét, Ukrajnában tevékenykedő civil aktivista indítványára. Aki megnézi az Amnesty International honlapját, láthatja, hogy rendszeresen jelennek meg rajta tudósítások az orosz agresszió fejleményeiről.

Az internet – ahogy szokták mondani – mégis felrobbant a hírre. Különösen a baloldali médiumok szemében tűnt arcpirítónak, hogy az Amnesty International, az emberi jogok szószólója ezúttal nem „a történelem jó oldalára állt”; pontosabban: elemzésében igyekezett objektíven, az emberi jogok oldaláról megközelíteni a történteket.

A Bloombergön megjelent publicisztikájában Clara Ferreira Marques

azt boncolgatta, hogy az Amnesty pártatlansága Oroszország malmára hajtja a vizet.

Max Boot a The Washington Post hasábjain közölt publicisztikát, melynek címében feltette a kérdést: Mi a helyzet az Amnesty Internationallel és a szervezet erkölcsi rövidlátásával Ukrajna kapcsán? Boot szerint az Amnesty komolyan vehetetlen mindaddig, míg vissza nem vonja vádaskodását Ukrajnával kapcsolatban.

Boot publicisztikáját egy nappal az után közölték, hogy az Amnesty International közleményben magyarázkodott az ukrajnai helyzetre vonatkozó elemzés állításai miatt. A közleményt olvasva nehezen dönthető el, hogy egy kérlelhetetlen profi vagy egy dacos amatőr fogalmazta.

A szervezet egyfelől kiáll állításai mellett. Rögzíti, hogy az összes meglátogatott településen tapasztalta az ukrán hadsereg jogellenes magatartását. Másfelől azonban a médiában a rá zúduló össztűz miatt fontosnak tartja tisztázni, hogy mindez nem jelenti azt, hogy az Amnesty Ukrajna felelősségét boncolgatná az oroszok által elkövetett háborús bűncselekmények kapcsán. „Nagyon tisztán kell fogalmaznunk: semmi általunk feltárt, az ukrán haderőre vonatkozó tény nem igazolja Oroszország agresszióját.”

Aki tisztában van az emberi jogok természetével, azt bizonyára nem lepte meg, hogy

egy emberi jogok védelmére szakosodott szervezet emberi jogi sérelmeket keres és talál egy háborús övezetben.

Az Amnesty azonban nem számolt a Nyugaton agresszív térfoglalásba kezdő eltörléskultúrával. A jelentés miatt az ngó-ra könnyen ugyanaz a sors várhat, ami Dosztojevszkijre Olaszországban, a szentpétervári Ermitázs múzeumra Amszterdamban vagy Csajkovszkijra Walesben.

A 21. századi eltörléskultúra tükrében az orosz–ukrán konfliktusra hatványozottan érvényes a közhely, hogy az igazság a háború első áldozata. Lényegében ugyanezt ismételte meg Agnès Callamard Twitter-bejegyzésében augusztus 4-én: „A közösségi média orosz és ukrán trolljai és suhancai ma mind az Amnesty vizsgálódásait támadják. Háborús propagandának, dezinformációnak, félretájékoztatásnak nevezik őket. Ez nem ejthet csorbát szervezetünk pártatlanságán, mint ahogy a tényeken sem változtat.” Elemzők szerint a bejegyzés csak tovább fűtötte a szervezet ellen gerjedő indulatokat, ami persze nem „egészséges” egy olyan, az erkölcsi piedesztálon otthonosan mozgó ngo számára, mint az Amnesty International.

Annál inkább is, mert az ukrán „trollok” és „suhancok” táborát Dmitro Ivanovics Kuleba ukrán külügyminiszter, továbbá az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is bővíti – ironikus módon az Amnesty ukrajnai projektjének vezetőjével, 
Okszana Pokalcsukkal együtt.

Utóbbi időközben távozott pozíció­jából, és elhatárolódott az Amnesty International vezetőségétől.

Kiderült azonban: Pokalcsuk mindent megtett azért, hogy az Amnesty vezetése ne tegye közzé a jelentést. Sikerült elérnie, hogy az Ukrajnáról és a balsorsú ukrán lakosságról szóló jelentést csak angolul tegyék közzé, és még az ukrajnai kirendeltség honlapjára se töltsék fel. Sikerült öncenzúrára kényszerítenie egy olyan humanitárius ngó-t, amely 1977-ben még Nobel-békedíjat kapott a kínzás elleni kampányáért.

Az Amnesty Internationalt 1961-ben, hidegháborús körülmények között hozták létre, vagyis olyan történelmi környezetben kezdte meg működését, amelyben egyértelműnek tűnt, hogy ki áll a történelem jó és rossz oldalán. A világ azóta folyamatosan változik, és nem csak a féktelen digitalizáció révén. A Szovjetunió felbomlása után egy időre egypólusúvá vált, hogy aztán napjainkban már – részben éppen az orosz–ukrán háború hatására – többpólusú világrendről beszélhessünk.

Egy dolog maradt lényegében változatlan: az emberi jogok univerzális nemzetközi jogi keretrendszere, amelynek védelmére az Amnesty International is vállalkozott. Ezek a jogok abszolút, vagyis korlátozhatatlan jogok. Ezzel aligha fér össze az, hogy egy jogvédő szervezetet a médianyomás és a politika öncenzúrára késztessen.

 

Nyitóképünk illusztráció. A képen: Richard Redgrave: A számkivetett (1851). Fotó: Royalacademy 

Összesen 66 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ödenburger
2022. augusztus 27. 16:26
"egy emberi jogok védelmére szakosodott szervezet emberi jogi sérelmeket keres és talál egy háborús övezetben." Mint ahogy azt máshol is teszi, és éppen ez a baj az AI működési gyakorlatával: nem foglalkozik a körülményekkel. Védekező háborúban nyilván nem várható a katonaságtól, hogy minden civil életet előrébb rangsoroljon a hadművelet sikerénél - holott békeidőben bármely hadgyakorlat esetén ez jogos elvárás. Ugyanígy, kisszámú valódi menekültre kigondolt ügyintézést elvárni a menekültjoggal visszaélő gazdasági bevándorlók tömegeire oktalanság.
barany
2022. augusztus 27. 16:22
Mintha néhány kommentelő nem teljesen értené a dolgot. Arról van szó, hogy a korábban általunk is (joggal) kritizált amnesty most jogosan emelt kifogást az ukrán hadvezetés ellen: a nyugaton kedvelt ukrán hadvezetés módszereit kifogásolta. Azt, hogy az ukrán lakosság közeléből, nem egyszer mögéjük bújva lőtte az oroszokat, kiprovokálva a lakosságot is érintő orosz ágyútüzet Az embertelen, és nemzetközi jogilag is tiltott eljárás ellen emelt szót az amnesty.
NTLLK
2022. augusztus 27. 16:05
Kettős....?! Itt mindennek saját, külön mércéje van!
istvanpeter
2022. augusztus 27. 14:58
De milyen egyszerű lenne minden, ha abbahagynák az értelmetlen öldöklést és rombolást! Persze az ukrajnai kisebbségek helyenként sanyarú sorsáról és az orosz etnikum üldözéséről és/vagy legyilkolásáról az AI sem szól egy szót sem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!