Az angol nyelv befolyása a világra nagyobb, mint a latiné valaha volt. Mivel az angolszászok nincsenek rákényszerülve más nyelvek elsajátítására, kormányzati és civil szervezeteik tudása a helyi kultúráról örökké felületes marad – figyelmeztet egy nyelvészprofesszor.
Amikor a világ legnagyobb alapkezelője úgy döntött, hogy Budapesten hozza létre új innovációs központját, megkérdeztem a vezérigazgatót, miért mellettünk döntöttek. A nyelv miatt – hangzott a felelet. Elmondása szerint arra már régen rájöttek, hogy angol anyanyelvűként az amerikaiak és a britek nincsenek rákényszerülve más nyelvek elsajátítására, így a cég New York-i és londoni főhadiszállásain dolgozók sosem esnek át a nyelvtanulással járó „agyi tréningen”, így az innovációban is szerényebb a teljesítményük. Másrészt a vállalat vezetőinek visszatérő élményük, hogy az újító szellemet igénylő feladatokban mindig a magyarok a legképességesebbek. Szerintük ennek oka a nyelv.
A nyelv szerepéről már többször írtam ezeken a hasábokon – legutóbb Sverker Johansson könyve kapcsán, aki bebizonyította, hogy a kizárólag a Homo sapiensre jellemző klasszikus, többgenerációs családmodell tette lehetővé az emberi nyelv kialakulását és vele a civilizációt megalapozó kognitív ugrást. Most essen szó az angol mint nemzetközi nyelv felemelkedéséről és a helyi nyelvek megőrzésének jelentőségéről.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
A sikerhez nem kell kiemelkedően okosnak lenni, az akaraterőtől, a szorgalomtól, a kitartástól és a kudarcokon való felülemelkedni tudástól függ minden – vallja a magyar sakkozás máig egyetlen világbajnoka, aki Lázadó királynő címmel írta meg saját igaz történetét. Interjúnk.