Oroszország felülírta a klímahisztériát

Matus Tibor írása a Mandiner hetilapban.

Az a nyugat-európai kényszer, hogy az orosz olajat, gázt és szenet alternatív forrásokra cseréljék, nevetségessé tette a nagy európai gazdaságok nettó nulla kibocsátási ígéreteit. Helyettük visszatértek az energiabiztonság kérdései: az energiahiánnyal és az elszabaduló árakkal küszködő országok most a fosszilis tüzelőanyagok egyik nagyhatalmával néznek szembe Kelet-Európában – írja a szerző.

A béke évtizedeiben a globális stabilitás és az energiához való könnyű hozzáférés miatt sokan elfeledkeztek arról, hogy a bőséges energiaellátás létfontosságú a modern társadalmakban. A megújuló energiaforrásokra való átállásra globálisan elköltött dollárbilliók sem változtattak azon, hogy az olajhoz, gázhoz és szénhez való hozzájutás továbbra is meghatározza a nemzetek sorsát.

Az ukrajnai háború ismét előtérbe helyezte az energiához való hozzáférés alapvető kérdéseit, az új korszakot az energiabizonytalanság és az erőforrásokért folyó verseny jellemzi. Az éghajlat­változással kapcsolatos aggályok gyorsan hátrébb sorolódtak a fontossági listán. Nordhaus szerint az, hogy a hangsúly most vissza­helyeződik az energia­biztonsági követelményekre, talán az éghajlat szempontjából sem hátrány: a kénytelen visszafordulás az energia­-reálpolitikához felgyorsíthatja az alacsonyabb energia­szintre való átállást, jobban, mint  az utópisztikus nemzet­közi zölderőfeszítések.

Meglepő módon a hidegháborút jellemző geopolitikai, technológiai és gazdasági verseny nagyobb sikerrel csökkentette a globális gazdaság szén-dioxid-intenzitását, mint az azóta folyó klíma­politikai erőfeszítések. A kibocsátásmentes atomenergia a fegyverkezési verseny mellék­termékeként jelent meg, a fotovoltaikus rendszereket a nagyhatalmi űrversenyhez fejlesztették ki, az 1973-as olajembargó pedig két évtizednyi látványos energia­hatékonysági javulást idézett elő, többek közt  a járművek fogyasztásának radikális csökkenését. Tehát a hidegháború, a kényszer, nem pedig a zöld­gondolkodás és -beszédmód hozta el a legnagyobb eredményeket.