Schmidt Mária könyve nekem a szabadságról szól. A szabadságról, másképp.
Szabad csak az, aki értve-érezve az emberi létezés eredendő, metafizikai korlátait, a megőrzés és a továbbadás önkénteseként él, s a korlátlan önmegvalósítás délibábja helyett az önkorlátozást gyakorolja.
Marx, aki eleve megbélyegezte a metafizikát, a szabadság lényegét a történelmi szükségszerűség felismerésére szűkítette, s úgymond tudományosan – ellentmondást nem tűrve – kijelölte, mi a szükségszerű. Társadalmi főhősének a haladó értelmiség által vezérelt proletariátust választotta, s noha utódai, a mai haladárok már csupán proletárpótlékokat (lmbtq, BLM stb.) mozgósíthatnak a körvonalait vesztő Proletár helyett, ettől még a történelem célirányos, progresszív mítoszához tartják magukat. Persze fertőtlenítik Marx tőkeellenességét, sőt a tőke apológiáját hirdetik, ami látva a világ állapotát, pontatlan diagnózis. S kiiktatnának minden releváns tőkekritikát is, ami pedig – társadalmilag – indokolt volna.
„A Tisza Párt programja valójában nem más, mint egy tipikus baloldali megszorítócsomag” – hangsúlyozta posztjában a miniszterelnök politikai igazgatója.
Posztkommunista ellenforradalmat készít elő a karcsúsított méregzsák.
„A budapestieknek tudniuk kell az igazságot” – fogalmazott Latorcai Csaba.
Megtörtént a Tisza jelölt-jelöltjeinek a kiállítása, tele önállótlan és balos kötődésű figurákkal.
Kubatov Gábor azonnal a lényegre tapintott.
Újjászületett az óbaloldal Baranya vármegyében, csak most Tisza Pártnak hívják őket. De ettől még veszélyesek és Brüsszel érdekeit szolgálják ki. Riportunk.
A gépjárműben utazó négy embert kórházba szállították.
