Jogszerű még a határvédelem az EU-ban?

Elnézést az egyértelműnek tűnő kérdésért, de be kell vallanom, súlyos kétségeim támadtak a válasszal kapcsolatban. A jelek szerint nem én vagyok az egyetlen. Fabrice Leggeri, az EU határőrizetéért felelős uniós ügynökség, a Frontex igazgatója azzal indokolta múlt pénteki lemondását, hogy nem világos neki, pontosan mi is a feladata: segíteni a tagállamokat az unió külső határának az ellenőrzésében vagy megfigyelni és feljelentgetni őket, ha esetleg megsértik egy illegálisan érkező migráns emberi jogait. Valójában úgy tűnik, egyesek szemében a határőrizet már önmagában az emberi jogok megsértésének számít az EU-ban.

De ki gondolja így? Az igazgató lemondásához vezető Frontex-saga értékes válaszokkal szolgál. Leggeri hivatali ideje alatt az ügynökség látványosan növekedett, és egyre nagyobb mértékben tudta támogatni a tagállami hatóságokat az EU külső határainak ellenőrzésében. Emiatt a „civil szervezetek” (más szavakkal a „nem kellenek határok” lobbi), a baloldali média és az Európai Parlament támadásainak kereszttüzébe került. Leggeri továbbra is élvezte a tagállamok többségének támogatását, 2019-ben meg is hosszabbították mandátumát.

A visszatérő kritikák gondosan megfogalmazott és jól megszervezett kampánnyá álltak össze. 2020-ban a Der Spiegel által vezetett baloldali médiakoalíció folytatásos sorozatot indított Leggeri ellen. Az ngó-k által megfogalmazott vádaskodásokat ismételgették, amelyek egy török diplomata által kiszivárogtatott információkon alapultak. Az Európai Parlament vitte a prímet a bűnbakkeresésben, de meglepő módon az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa, Ylva Johansson is kapva kapott az alkalmon, hogy lefejezhesse a nem kellőképpen „migrációbarát” ügynökséget.