Véget ért az EU jövőjéről szóló konferencia, amelynek fejleményeire sokan az európai szuperállam irányába tett fontos lépésként tekintenek. Bár a konferencia kimenetele önmagában nem hozhat érdemi változást, ha az EU nem reagál a felvetésekre, még távolabb kerül polgáraitól.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Szimbolikus napon, 2022. május 9-én, pátosz közepette ért véget a 2021 és 2022 tavasza között lebonyolított konferencia az Európai Unió jövőjéről. Több mint 50 ezer uniós polgár vett részt az európai projekt vízióit taglaló platformon. Noha a szám első pillantásra magasnak tűnhet, valójában eltörpül az EU több mint 440 milliós össznépessége mellett.
Az uniós polgárok által javasolt intézményi reformok jelentősége mellett mégsem lehet szó nélkül elmenni. A legfontosabb javaslatok: megadni a jogot az EU-s polgároknak, hogy közvetlenül válasszák meg az Európai Bizottság elnökét, továbbá a bizottságéval azonos súlyú jogszabály-előterjesztési jogot adni az Európai Parlamentnek. A legnagyobb horderejű változást azonban a vétójog megszüntetése jelentené az Európai Tanácsban. Itt ugyanis jelenleg a tagállamok választott képviselői (állam-, illetve kormányfői) egyenlő súlyú szavazati joggal bírnak – ez az Európai Unió egyik legfőbb erénye.
A javaslat szerint az összes tagállam egyetértésén alapuló döntéshozatalt a minősített többségű döntéshozás váltaná fel, a szűk kivételt pedig az EU bővítéséről, az alapelvek és az Európai Unió alapjogi chartájának módosításáról szóló szavazás jelentené. A minősített többség azt jelenti, hogy a döntést meghozottnak kell tekinteni, ha a 27 tagállamból 15 mellette szavazott, amennyiben a döntéshozó tagállamok az Európai Unió össznépességének több mint 65 százalékát képviselik.
A minősített többségű döntéshozatal az Európai Unió népesebb tagállamainak, Franciaországnak, Németországnak és Olaszországnak az érdekeit nem sérti, de aggodalmat válthat ki a kisebb államok körében. Utóbbiak attól tarthatnak, hogy érdekeiket a nagyobb államokéi ilyen módon bármikor felülírhatják.
„Az Európai Unió jövőjéről rendezett konferencia valójában a központosítás és a tagállamok helyébe lépő, uniformizálásra törekvő európai szuperállam trójai falova” – fejtette ki álláspontját Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Szavait igazolja, hogy az integráció mélyítésében eddig is felettébb aktív szerepet vállaló Európai Parlament a maga részéről komolyan veszi a konferencia tanulságait. Május elején sajtóközleményben jelezte, hogy azonnal megkezdi az EU alapdokumentumainak felülvizsgálatához szükséges előterjesztések előkészítését. A sajtóközleményben szerepel az is, hogy külön jogalkotási csomag készül a konszenzusos döntéshozatal, vagyis tulajdonképpen a tagállami vétójog megszüntetésére. A vétójog megszüntetését pártolók szerint a konszenzusos, vagyis az összes tagállam egyetértésén alapuló döntéshozatal lassítja az Európai Unió döntésképességét.
A szerződések őreként aposztrofált Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen osztja az Európai Parlament nézeteit. Május 10-én mondott beszédében üdvözölte az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia eredményeit, egyszersmind biztosította a közvéleményt, hogy bizonyos területeken támogatja a tagállami vétójog megszüntetését. „Mindig azok oldalán leszek, akik az Európai Uniót oly módon reformálnák meg, hogy jobban működjék” – szögezte le, hozzátéve, korábban is amellett érvelt, hogy a konszenzusos döntéshozatalnak nincs többé értelme a legfontosabb területeken, ha az a cél, hogy gyorsabban szülessenek meg az uniós szintű döntések.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
Valóra válhat a magyar focista álma.
