Homokra épülhet az európai szuperállam

Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.

Szimbolikus napon, 2022. május 9-én, pátosz közepette ért véget a 2021 és 2022 tavasza között lebonyolított konferencia az Európai Unió jövőjéről. Több mint 50 ezer uniós polgár vett részt az európai projekt vízióit taglaló platformon. Noha a szám első pillantásra magasnak tűnhet, valójában eltörpül az EU több mint 440 milliós össznépessége mellett.

Az uniós polgárok által javasolt intézményi reformok jelentősége mellett mégsem lehet szó nélkül elmenni. A legfontosabb javaslatok: megadni a jogot az EU-s polgároknak, hogy közvetlenül válasszák meg az Európai Bizottság elnökét, továbbá a bizottságéval azonos súlyú jogszabály-előterjesztési jogot adni az Európai Parlamentnek. A legnagyobb hord­erejű változást azonban a vétójog megszüntetése jelentené az Európai Tanácsban. Itt ugyanis jelenleg a tagállamok választott képviselői (állam-, illetve kormányfői) egyenlő súlyú szavazati joggal bírnak – ez az Európai Unió egyik legfőbb erénye.

A javaslat szerint az összes tagállam egyetértésén alapuló döntéshozatalt a minősített többségű döntéshozás váltaná fel, a szűk kivételt pedig az EU bővítéséről, az alapelvek és az Európai Unió alapjogi chartájának módosításáról szóló szavazás jelentené. A minősített többség azt jelenti, hogy a döntést meghozottnak kell tekinteni, ha a 27 tagállamból 15 mellette szavazott, amennyiben a döntéshozó tagállamok az Európai Unió össznépességének több mint 65 százalékát képviselik.

A minősített többségű döntéshozatal az Európai Unió népesebb tagállamainak, Franciaországnak, Németországnak és Olaszországnak az érdekeit nem sérti, de aggodalmat válthat ki a kisebb államok körében. Utóbbiak attól tarthatnak, hogy érdekeiket a nagyobb államokéi ilyen módon bármikor felülírhatják.

Trójai faló

„Az Európai Unió jövőjéről rendezett konferencia valójában a központosítás és a tagállamok helyébe lépő, uniformizálásra törekvő európai szuperállam trójai falova” – fejtette ki álláspontját Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Szavait igazolja, hogy az integráció mélyítésében eddig is felettébb aktív szerepet vállaló Európai Parlament a maga részéről komolyan veszi a konferencia tanulságait. Május elején sajtóközleményben jelezte, hogy azonnal megkezdi az EU alapdokumentumainak felülvizsgálatához szükséges előterjesztések előkészítését. A sajtóközleményben szerepel az is, hogy külön jogalkotási csomag készül a konszenzusos döntéshozatal, vagyis tulajdonképpen a tagállami vétójog megszüntetésére. A vétójog megszüntetését pártolók szerint a konszenzusos, vagyis az összes tagállam egyetértésén alapuló döntéshozatal lassítja az Európai Unió döntésképességét.

A szerződések őreként aposztrofált Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen osztja az Európai Parlament nézeteit. Május 10-én mondott beszédében üdvözölte az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia eredményeit, egyszersmind biztosította a közvéleményt, hogy bizonyos területeken támogatja a tagállami vétójog megszüntetését. „Mindig azok oldalán leszek, akik az Európai Uniót oly módon reformálnák meg, hogy jobban működjék” – szögezte le, hozzátéve, korábban is amellett érvelt, hogy a konszenzusos döntéshozatalnak nincs többé értelme a legfontosabb területeken, ha az a cél, hogy gyorsabban szülessenek meg az uniós szintű döntések.