Lengyelország mellett Románia a kulcsfontosságú európai állam a NATO keleti szárnyán. A feltétlen lojalitást értékeli az Egyesült Államok. A bukaresti kormányzattól az RMDSZ-en át a szélsőjobboldali AUR-ig teljes egységben sorakoztak fel a romániai politikai erők az orosz agresszió elítélése mellett.
Sólyom István (Kolozsvár) írása a Mandiner hetilapban
Nem tudni, hogy a háború kitörése napján hány román állampolgárnak jutott eszébe a négy évvel ezelőtti hír, miszerint
Ami addig groteszk poénnak tűnt, egyszeriben fenyegető jelentést is kapott, különösen annak ismeretében, hogy Lengyelország, Ukrajna, Fehéroroszország és Németország tájegységeiről is elneveztek orosz ezredet. Az elnöki rendelet indoklásában a szovjet hadseregnek, azon belül is a szóban forgó ezredek elődeinek a második világháborúban játszott szerepét elevenítették fel a dicső katonai és történelmi hagyományok ápolása jegyében.
A mindenkori román politikai szcéna szereplőinek jól ismert vonása, hogy az ország stratégiai érdekeinek érvényesítése prioritást élvez,
A politikai és katonai döntéshozók fejében már jóval korábban összeállhatott a nagy kép, hiszen Mircea Geoană egykori szociáldemokrata külügyminiszter, jelenlegi NATO-főtitkárhelyettes egy tévéműsorban elismerte, hogy a nemzetközi szervezetnek voltak előzetes információi az orosz invázióról. A NATO-nál két stratégiai célt követtek: igyekeztek pszichológiailag felkészíteni a világ közvéleményét a küszöbönálló fegyveres konfliktusra, valamint a Vlagyimir Putyinnal való folyamatos egyeztetések és a tervezett orosz lépések folyamatos kommunikálásával időt akartak nyerni Ukrajnának.
A román politikai vezetők a háború kitörése óta egységesen elítélték Oroszországot a fegyveres agresszió miatt. Klaus Iohannis államfő szerint Moszkva durván áthágta a határok sérthetetlenségének nemzetközi elvét és az erőszak alkalmazásának tilalmát. Arról beszélt: Oroszország ismét bebizonyította, hogy nem érdekli az európai és euroatlanti közösség által felajánlott konstruktív és felelősségteljes párbeszéd, hanem folyamatosan és tudatosan a konfrontációra törekszik, erőszakosan akarja érvényesíteni az úgynevezett befolyási övezetek elavult logikájának alávetett követeléseit.
és hangoztatta, hogy Románia teljes mértékben támogatja Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Az elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként „Románia állampolgárai az ország történelmének legátfogóbb biztonsági garanciáit élvezik”.
Nicolae Ciucă miniszterelnök szintén törvénytelen agressziónak nevezte az orosz támadást, és hangsúlyozta, hogy Románia állandó kapcsolatban áll NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonsága érdekében. A külügyi tárca válságtörzset alakított az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok megsegítésére. Bogdan Aurescu miniszter egyben utasította Románia NATO-képviseletét, hogy kérje az észak-atlanti szerződés negyedik pontjának aktiválását, a szövetségesek közötti konzultáció elindítását.
Az RMDSZ is mélységesen elítéli és elfogadhatatlannak tartja az orosz inváziót. Kelemen Hunor pártelnök közölte, hogy a nemzetközi közösségnek minden eszközt fel kell használnia, hogy a háború megállítására kényszerítse Oroszországot. „Aggódunk a kárpátaljai magyarokért és az Ukrajna területén élő román közösségért. Szeretném tudatni velük, hogy ebben a nehéz időszakban számíthatnak ránk!” – írta Kelemen.
Az ukrajnai román kisebbség helyzete rendre felbukkan a diplomáciai nyelvezetben, de a bukaresti vezetés nem csatlakozott a magyar kormány határozott álláspontjához az ukrán nyelvtörvény kapcsán,
Ezért a puha álláspontért cserébe a román diplomácia abban bízott, hogy a román közösséget kedvezőbb elbírálásban részesíti a kijevi vezetés.
Románia és Oroszország kapcsolata hosszú ideje mélyponton van, diplomáciai nyelven jegelt stádiumban. A román közvélemény szemében Moszkva – történelmi okok miatt – fenyegetést jelent. Elsősorban a több mint száz éve Moszkvában rekedt román kincstári vagyon ügye miatt, amely kapcsán az orosz diplomácia többször is Bukarest tudomására adta, hogy nem tervezi visszaszolgáltatni a kilencven tonna aranyat. Emellett a kommunizmus Romániába való exportja, az 1958-ig tartó katonai megszállás és Besszarábia elfoglalása is mély nyomokat hagyott a kollektív emlékezetben.
Románia NATO-csatlakozása, a THAAD amerikai rakétarendszer Romániába telepítése, illetve az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikája miatt nem is várható, hogy javulás álljon be a két ország viszonyában.
A dokumentum Oroszország agresszív viselkedésére és a Fekete-tenger térségére irányuló militarizációs törekvéseire ad választ, egyben olyan paradigmaváltást jelez, amelyben romlik a NATO és Oroszország közötti viszony. A jelentésben hangsúlyozzák: Bukarest stratégiai szövetséges Washingtonnal, a NATO és az EU pedig a román kül- és biztonságpolitika alapkövének számít.
Időközben egy év alatt megnégyszereződött az Oroszországból importált gáz ára is: 2020 szeptemberében 150 dollárba került ezer köbméter gáz, 2021 októberében már 612 dollárba. Ráadásul Románia a közvetítő közvetítőjén keresztül vásárolja az orosz gázt. Ugyan az ország jelentős fekete-tengeri gázmezőkkel rendelkezik, az amerikai ExxonMobil és az osztrák–román OMV Petrom révén megvalósuló nagyszabású kitermelés elindítása a jövő ködébe vész a bukaresti törvényhozás tehetetlensége miatt. A romániai szükségletnek viszont csupán mintegy húsz százaléka származik orosz importból, és idén már egymilliárd köbméterrel több gáz fog a rendelkezésére állni, miután a Black Sea Oil & Gas elkezdte kitermelni a Fekete-tenger egyik kisebb gázmezőjét – jelentette be Virgil-Daniel Popescu energiaügyi miniszter.
Mircea Geoană a minap arról is beszélt, hogy a román történelemben soha nem értékelték ilyen magas szintre az ország stratégiai jelentőségét, és a román politikusok mindig jól ki tudták játszani a stratégiai kártyát. A NATO-csatlakozáskor is egybeestek a román érdekek az Egyesült Államok gazdasági és stratégiai érdekeivel, s utóbbiak az orosz–ukrán háború következtében a szemünk láttára átalakuló közép–kelet-európai biztonsági tér dinamikájára is erőteljes hatással vannak.
Bukarest az új politikai felállásban is igen jelentős pozíciót szerezhet a stratégiai kártyák jó forgatásával. Ennek szellemében Románia katonai kiadásai növelésével akarja erősíteni védelmi képességeit, emellett jelentős beruházásokra készül a teljes energetikai függetlenség eléréséért.
Klaus Iohannis a minap elmondta: a védelmi kiadásokat a bruttó hazai össztermék 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi 2 százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrások, illetve a nukleáris kapacitások fejlesztése révén szándékozzák elérni.
hiszen március 11-én Romániába látogatott Kamala Harris. Klaus Iohannis szerint az Egyesült Államok alelnökének látogatása is igazolja a két ország közötti stratégiai partnerség szilárdságát és az Egyesült Államok elkötelezettségét Románia és a NATO-szövetségesek biztonságának támogatása mellett. Klaus Iohannis március 22-én tárgyalt Bukarestben Andrzej Duda lengyel elnökkel is, és egyetértettek abban, hogy szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére.
A március 23-ei brüsszeli NATO-csúcson pedig döntés született arról, hogy az észak-atlanti szövetség megerősíti keleti vonalát, és új szárazföldi, légi és tengeri harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Így a februárban Németországból Romániába vezérelt mintegy ezer amerikai NATO-katona mellé újabb csapatok érkeznek.
Moldovában is nő a feszültség
A háborús konfliktus kapcsán Moldova helyzetét minden eddiginél hangsúlyosabban kezeli a román politikai elit, nagy valószínűséggel bízik az egykori területével való majdani újraegyesülésben, bár ezt nem nevezi meg explicit célként. A moldovai vezetésnek most leginkább Transznisztria miatt főhet a feje, ahol orosz „békefenntartó” csapatok állomásoznak évtizedek óta. Maia Sandu moldáv államfő fel is szólította a kontingenst a távozásra, Chișinăuban pedig egymásnak adják az ajtót uniós és amerikai vezető politikusok. A moldáv vezetés kihasználva a lehetőséget Ukrajnához hasonlóan benyújtotta EU-s tagfelvételi kérelmét, az uniós tagság elengedhetetlen egy Romániával való jövőbeni egyesüléshez is.
***
Talajt vesztettek a szélsőségesek
Az orosz befolyásoltsággal vádolt, szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is elítélte az orosz támadást. A párt tiltakozó akciót is szervezett a bukaresti orosz nagykövetség elé, és kifejezte aggodalmát az észak-bukovinai és a dél-besszarábiai románok sorsáért, valamint a Romániával szembeni sorozatos fenyegetések miatt. Ám ezek a lépések sem voltak elegendők a párt népszerűségének megtartásához, a háborús helyzet megakasztotta a felfelé ívelő tendenciát. Az AUR március elején Klaus Iohannis román és Maia Sandu moldovai elnököt is felkérte, hogy sok román régi óhajának megfelelően mielőbb tárgyaljanak a két ország egyesüléséről. A legutóbbi felmérések szerint az AUR 3 százalékpontot veszített a 22 százalékos támogatottságából, ami a koronavírus-járványhoz köthető diskurzus eltűnésével és a pártra égett oroszbarátság bélyegével magyarázható.
Nyitóképen: Amerikai katonák a Konstancához közeli Mihail Kogălniceanu támaszponton március 6-án. Fotó: AFP / Alexandra Radu / ANADOLU AGENCY
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
