Szimbolikus, hogy a miniszterelnök választás utáni első hivatalos útja Rómába vezetett, a pápához, miként az is, hogy Novák Katalin – aki előéletéből adódóan várhatóan aktív külpolitikai szereplő lesz – Varsóba látogat majd először államfőként.
Egy ország külkapcsolati rendszere összetett és többrétegű, a szakértői kapcsolatoktól a legmagasabb, állami vezetői szintig terjed, amelyeket összehangolva, diverzifikálva, helytől, időtől, politikai körülményektől függően lehet és kell használni az érdekek érvényesítésére. Az államközi kapcsolatoknak természetesen mindig az a legérzékenyebb része, amely a legtöbb figyelmet kapja. Az államfői és a kormányfői szint pedig sok esetben a napi politikai kommunikáción túl a szimbolikus térben is mozog. Egy-egy kedvezőtlen világpolitikai fejlemény, belpolitikai történés által kiváltott érzékenység erre a szintre van a legnagyobb hatással. Jó példa az Ukrajnában dúló háború kapcsán a lengyel belpolitikai reakciók és azok hatása a kétoldalú kapcsolatainkra.
Szimbolikus jelentése van annak is, hogy új hivatali ciklusa elején hova látogat egy állami vezető. Május 10-én hivatalosan is új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak Novák Katalin személyében, a választás eredményeképpen pedig Orbán Viktor ismét miniszterelnök lesz. Hova vezet az első útjuk?
A régi-új kormányfő választás utáni első külföldi útja a Vatikánba vezetett. Amikor pápai találkozóról beszélünk, akkor nemcsak a katolikus egyházhoz fűződő kapcsolatokról, hitéleti, oktatási, szociális együttműködésekről, a katolikus közösség helyzetéről beszélünk. A pápai a nyugati világ legrégibb diplomáciai szervezete, évszázadok óta tart fenn kapcsolatokat államokkal. Sőt, a pápaságnak még ennél is nagyobb történelmi súlya van az egész nyugati civilizáció tekintetében, sőt a fennmaradásában is. A szentatya a reformáció által előidézett szakadást megelőzően az egyetemes kereszténységet testesítette meg, és évszázadokon keresztül Isten földi helytartójaként egyedül volt képes legitimálni egy-egy uralkodót vagy államalakulatot. Nem volt ez másként hazánk esetében sem. Szent István király II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát, ezzel vált a Magyar Királyság önálló keresztény állammá, a nyugati politikai közösség részévé. Bár az egyház és az állam, a lelki és a világi hatalom az évszázadok alatt elvált egymástól, a pápa megmaradt a keresztény világ egyik szimbolikus lelki vezetőjének. Ráadásul Magyarország tekintetében a pápaság és az egyház mindig megtartó szerepet töltött be, lett légyen szó megszállás elleni küzdelemről vagy az elszakított nemzetrészek megmaradásáról.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ő ostoba és pitiáner hazugságainak terjesztéséhez az egykori német nemzetiszocialisták technikai lehetőségeinek ezerszerese áll rendelkezésre.
Nagyon szeretnék már a katonáinkat a fronton látni.
Kemény harc kezd kialakulni a választások előtt.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Madridtól Moszkváig több merényletnél is felmerült az ukrán titkosszolgálatok szerepe.
Betelt a pohár.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
