Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Április 3-án este Magyarországra figyelt a világ. A kormánypártok újabb kétharmados győzelme nemcsak Európában, de globálisan is vezető esemény és hír volt. Az elmúlt több mint harminc évben soha politikai erő, párt vagy pártszövetség nem kapott még annyi, hárommilliót meghaladó szavazatot, mint a Fidesz–KDNP listája. Az eredmények láttán jó pár brüsszeli döntéshozó homlokán mélyültek tovább a ráncok.
A magyar választópolgárok döntése és üzenete egyértelmű: nemet mondtak a háborúra, a sokrétű, elvtelen koalíciókon alapuló ellenzékre. Döntő többségük világossá tette, hogy a hazánk és a kontinens előtt álló geopolitikai, gazdasági kihívások közepette nem szabad az ország irányításához közel engedni az ellenzék képviselőit. És végül, de nem utolsósorban nemet mondtak a hazai baloldal által képviselt szervilis EU-politikára is, mely a „Nyugat” feltétel nélküli kiszolgálását, sőt sokszor az uniós intézmények által a magyar kormánnyal és a hazai érdekekkel szemben végzett aknamunkát jelenti.
Ezzel szemben igent mondtak a választópolgárok az elmúlt tizenkét év kormányzati eredményeire és irányvonalára. Igent mondtak a rezsicsökkentési politika fenntartására, a családtámogatási rendszer bővítésére és megerősítésére, az illegális migrációval szembeni fellépésre, Európa keresztény gyökereinek megőrzésére. A kül- és Európa-politika terén pedig a nemzeti szuverenitást, a hazai érdeket előtérbe helyező, pragmatikus, a kölcsönös tiszteleten alapuló politikára, amely felveszi a küzdelmet az uniós intézmények túlhatalmával, a lopakodó hatáskörelvonással, az európai egyesült államok létrehozásával szemben.
A nemzetközi környezet orosz–ukrán háború nyomán bekövetkező drasztikus változása és a Fidesz–KDNP elsöprő választási győzelme sem tántorítja el a brüsszeli intézményeket, hogy folytassák a hazánkkal szembeni politikai nyomásgyakorlást. Nem telt el negyvennyolc óra a választás után, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentette: a testület megindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.