Ezzel szemben igent mondtak a választópolgárok az elmúlt tizenkét év kormányzati eredményeire és irányvonalára. Igent mondtak a rezsicsökkentési politika fenntartására, a családtámogatási rendszer bővítésére és megerősítésére, az illegális migrációval szembeni fellépésre, Európa keresztény gyökereinek megőrzésére. A kül- és Európa-politika terén pedig a nemzeti szuverenitást, a hazai érdeket előtérbe helyező, pragmatikus, a kölcsönös tiszteleten alapuló politikára, amely felveszi a küzdelmet az uniós intézmények túlhatalmával, a lopakodó hatáskörelvonással, az európai egyesült államok létrehozásával szemben.
A nemzetközi környezet orosz–ukrán háború nyomán bekövetkező drasztikus változása és a Fidesz–KDNP elsöprő választási győzelme sem tántorítja el a brüsszeli intézményeket, hogy folytassák a hazánkkal szembeni politikai nyomásgyakorlást. Nem telt el negyvennyolc óra a választás után, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentette: a testület megindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.
Brüsszelben megkezdődött a demokratikus keretek között kifejezett választópolgári akarat relativizálása”