Háborús napok – a nagydobronyi lelkész szemével

Joó István írása a Mandiner hetilapban.

Két évtizede áll a nagydobronyi református gyülekezet élén Kolozsy András, így ő az ungvári járáshoz tartozó, hatezer­négyszáz fős falu közösségének egyik igazodási pontja. A helyi lakosság ugyanis magyar és zömében templomba is rendszeresen járó református. Más kérdés, hogy a falubeliek fele évek óta külföldön dolgozik. A kinti munkavállalás jelenségét a 2014-es orosz–ukrán konfliktus indította el, amikor magyarokat is behívtak. De így is maradt élet a településen: az állami és a református líceumban ezer gyermek tanul.

Február 24., csütörtök

„Csütörtök reggel, a hét órai istentiszteletre készülődés közben, belenézve a hírekbe először nem akartam elhinni, hogy ilyen hamar kitört a háború – mondja Kolozsy András. – Tűnődhettem az utolsó pillanatban, hogy a szószéken majd hogyan hozzam összhangba a híreket Isten üzenetével.” A lelkipásztor az istentisztelet végén a Sámuel első könyvéből vett textusból azt emeli ki: ott is épp vészesen szembe­kerülnek a felek, történetesen Izráel kicsiny népe és a túlerőt képviselő filiszteusok. Ám felbukkan egy fiatalember, Jonatán királyfi, és azt mondja fegyverhordozójának: „Talán tenni fog az Úr érettünk valamit, mert az Úr előtt nincs akadály…” A lelkipásztor arra hívja fel a gyülekezet figyelmét: lám, az Úrnak minden lehetséges, van hatalma a túlerőben lévőktől is megszabadítani a benne bízókat.

Kolozsy Andrásnak a legszomorúbb csütörtöki kép az, hogy a reggeli istentisztelet után a gyerekeket nem iskolába menni látja, hanem az iskolából hazatérni. Hiszen a hadiállapot kihirdetése után beszüntették a jelenléti oktatást egész Ukrajnában, s bevezették a távoktatást.

A dobronyiakat mellbe vágja a háború híre: a boltokban, a piacon megkezdődik az élelmiszerek felvásárlása. Sokan kezdenek csomagolni, főleg mivel hétszáz 18 és 60 év közötti hadköteles férfi listája került a kistérségi jogokkal is felruházott településvezetés elé. 

Február 25., péntek

Nagydobronyban is megkezdődik az Ukrajna háborússá vált övezeteiből érkező menekültek befogadása. A településnek tervezetten száz embert kell elszállásolnia kollégiumaiban. Részben egyfajta helycseréről beszélhetünk: a fiatal magyar felnőtt férfiak közül akik tehették, elmenekültek a lebegtetett behívó elől. Magyar útlevéllel próbáltak átjutni a hivatalos határátkelőhelyen, volt, akinek sikerült, volt, aki – esetleg többedik próbálkozásra – átcsúszott.