A kárpátaljai, még ma is színmagyar Nagydobrony lelkipásztorát az orosz–ukrán háború első napjaiban kérdeztük a falu felbolydult életéről. Naplószerű tűnődéseiből egyaránt feltárul a háborús lét tragikus valósága és a hiten alapuló remény.
Joó István írása a Mandiner hetilapban.
Két évtizede áll a nagydobronyi református gyülekezet élén Kolozsy András, így ő az ungvári járáshoz tartozó, hatezernégyszáz fős falu közösségének egyik igazodási pontja. A helyi lakosság ugyanis magyar és zömében templomba is rendszeresen járó református. Más kérdés, hogy a falubeliek fele évek óta külföldön dolgozik. A kinti munkavállalás jelenségét a 2014-es orosz–ukrán konfliktus indította el, amikor magyarokat is behívtak. De így is maradt élet a településen: az állami és a református líceumban ezer gyermek tanul.
„Csütörtök reggel, a hét órai istentiszteletre készülődés közben, belenézve a hírekbe először nem akartam elhinni, hogy ilyen hamar kitört a háború – mondja Kolozsy András. – Tűnődhettem az utolsó pillanatban, hogy a szószéken majd hogyan hozzam összhangba a híreket Isten üzenetével.” A lelkipásztor az istentisztelet végén a Sámuel első könyvéből vett textusból azt emeli ki: ott is épp vészesen szembekerülnek a felek, történetesen Izráel kicsiny népe és a túlerőt képviselő filiszteusok. Ám felbukkan egy fiatalember, Jonatán királyfi, és azt mondja fegyverhordozójának: „Talán tenni fog az Úr érettünk valamit, mert az Úr előtt nincs akadály…” A lelkipásztor arra hívja fel a gyülekezet figyelmét: lám, az Úrnak minden lehetséges, van hatalma a túlerőben lévőktől is megszabadítani a benne bízókat.
Kolozsy Andrásnak a legszomorúbb csütörtöki kép az, hogy a reggeli istentisztelet után a gyerekeket nem iskolába menni látja, hanem az iskolából hazatérni. Hiszen a hadiállapot kihirdetése után beszüntették a jelenléti oktatást egész Ukrajnában, s bevezették a távoktatást.
A dobronyiakat mellbe vágja a háború híre: a boltokban, a piacon megkezdődik az élelmiszerek felvásárlása. Sokan kezdenek csomagolni, főleg mivel hétszáz 18 és 60 év közötti hadköteles férfi listája került a kistérségi jogokkal is felruházott településvezetés elé.
Nagydobronyban is megkezdődik az Ukrajna háborússá vált övezeteiből érkező menekültek befogadása. A településnek tervezetten száz embert kell elszállásolnia kollégiumaiban. Részben egyfajta helycseréről beszélhetünk: a fiatal magyar felnőtt férfiak közül akik tehették, elmenekültek a lebegtetett behívó elől. Magyar útlevéllel próbáltak átjutni a hivatalos határátkelőhelyen, volt, akinek sikerült, volt, aki – esetleg többedik próbálkozásra – átcsúszott.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
