Lassú, keserű háború

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.

Ukrajna általános mozgósítással és a civil lakosság felfegyverzésével reagált arra, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin elnök parancsára február 24-én „különleges katonai hadműveletet” indított ellene. A támadó félnek három célja látszik: Kijev, a tengerparti városok és a legfontosabb erőművek elfoglalása.

Március 1.: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor korábbi kijelentéseivel ellentétben úgy tűnik, Belarusz is belép a háborúba Oroszország oldalán, legalábbis az ukránok szerint. Délután rakétatalálat éri Kijev egyik legfontosabb tévétornyát. Az oroszok elfoglalják Bergyanszkot és Melitopolt.

Március 2.: Folytatódik az orosz előrenyomulás délen, a Krímből induló csapatok elfoglalják a Herszoni terület székhelyét, Mariupolt pedig szünet nélkül lövik. Délután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszél, hogy egy esetleges harmadik világháborút – amelyet szerinte az EU és a NATO robbantana ki – nukleáris fegyverekkel vívnának, emiatt végzetes lenne. Az Európai Unió kizár hét nagy orosz bankot a SWIFT nemzetközi pénzügyi rendszerből. A legnagyobb pénzintézeteket nem érinti az intézkedés.

Március 3.: Tárgyalóasztalhoz ülnek az orosz és az ukrán küldöttségek. A tűzszünetről nem sikerül megállapodni, de arról igen, hogy humanitárius folyosók nyitására van szükség a polgári lakosság kimenekítésére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlenül tárgyalna Vlagyimir Putyinnal, amire orosz részről nincs hajlandóság. Több forrásból arról hallani, hogy a Kijev irányába megindult orosz katonai konvoj utánpótlási problémák miatt csak nagyon lassan, szinte egyáltalán nem tud haladni.