A második világháború utáni első nagy európai háború első hetének krónikája.
Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban.
2021 novemberében nagyszabású orosz hadgyakorlat kezdődik az ukrán határ közelében, ukrán források százezres csapatmozgást becsülnek. Az amerikai elnök december 7-én figyelmezteti először Moszkvát, hogy Ukrajna megtámadása esetén kemény büntetőintézkedésekkel számolhat. December 17-én az orosz vezetés elküldi biztonsági követeléseit a NATO-nak és az Egyesült Államoknak. Január közepén orosz katonák érkeznek Belarusz területére közös hadgyakorlatra, később a Krím félsziget közelében is hasonló csapatmozgás történik. Február 17-én kiújulnak a harcok az ukrán és az orosz szeparatista erők között a Donbaszban.
Február 21.: Vlagyimir Putyin televíziós beszédében bejelenti, hogy Oroszország független államként ismeri el a kelet-ukrajnai két orosz szakadár entitást, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, és békefenntartó mandátummal orosz csapatokat vezényel a Donbaszba. Néhány órával később videófelvételek jelennek meg a közösségi médiában arról, hogy orosz egységek lépnek át a kelet-ukrajnai területekre. Az ukrán elnök kéri, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Február 22.: Az orosz parlament megszavazza a felhatalmazást a donbaszi katonai akcióra. Az ukrán államfő kiadja a parancsot a tartalékosok behívására, az amerikai elnök pedig közli: információik szerint Oroszország teljes körű háborúra készül Ukrajna ellen. A német kancellár befagyasztja az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 2. gázvezeték üzembe helyezését.
Február 23.: Rendkívüli állapotot vezetnek be Ukrajna teljes területére. Az ukrán elnök az Oroszországban tartózkodó honfitársait az ország elhagyására kéri, Joe Biden pedig bejelenti az amerikai gazdasági szankciók első körét. Amerikai hírszerzési adatok szerint az ukrán határ északi, keleti és déli oldalán már 170 ezer orosz katona áll készenlétben, tankok, légvédelmi ütegek, rakétakilövők, harci gépek várják hadrendben a támadási parancsot.
Február 24.: Hajnalban az orosz televízióban leadják Vlagyimir Putyin előre felvett bejelentését, amelyben közli, különleges katonai művelet megkezdésére adott parancsot az orosz hadseregnek Ukrajna ellen. Néhány perccel később elkezdődik a légitámadás több tucat ukrán város ellen; majd három irányból, a belarusz és az orosz határról dél felé, illetve kelet és dél felől is megindul az orosz szárazföldi támadás. Az első ukrán város, amelyet elfoglalnak, Konotop, délután pedig meglepetésszerűen beveszik a kijevi Hosztomel katonai repülőteret, majd megszerzik a csernobili atomerőmű feletti ellenőrzést. A NATO arról dönt, hogy megerősíti katonai jelenlétét az Oroszországgal szomszédos szövetségbeli tagállamok területén. Az amerikai elnök bejelenti, hogy az invázió miatt befagyasztják több orosz bank amerikai vagyonát.
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
Az ukrán zsarolás elbukott az uniós csúcson. Orbán Viktor megállította Zelenszkijt: amíg Magyarország nem kap olajat, addig Ukrajna sem kapja meg a 90 milliárd eurót. A Stratéga vendége Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter. Házigazda: Pócza István.
Csak úgy izzott a stúdió.
Nincs több mellébeszélés.
Példátlan össztűz zúdul Magyarországra.
Kiakadtak, hogy az amerikaiak több Patriot típusú rakétát lőttek ki iráni drónokra, mint ahányat Ukrajna összesen kapott a háború során.
Újra bebizonyosodott, hogy a digitális alkalmazások használata a hadseregek számára is komoly kockázatot hordozhat.
Könnyen lehet, hogy nem játszhat majd a mieink ellen a Puskás Arénában.
