A tiszták koalíciójának piszkos ügyei – íme a balliberális koalíció problémás arcai

Baranya Róbert és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban.

Talán az egyik legkirívóbb példa a szombathelyi székhelyű Vas megyei 1-es számú körzet, ahol a már korábban elítélt, jelenleg pedig két ügyben is vádlott DK-s ügyvéd, ön­kormányzati képviselő Czeglédy Csaba indul a baloldal színeiben. Először 2001-ben mint a Rébusz Iskolaszövetkezet tagja ellen emelt vádat az ügyészség adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt összesen 8,3 millió forint értékű fiktív számla kapcsán. Czeglédyt jogerősen bűnösnek találták, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A politikus nemrég újra bíróság elé állt. Az ügyészség 2019 februárjában emelt vádat Czeglédy és társai ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint az ügyvéd az elsődlegesen diákmunkaerő közvetítésére irányuló szolgáltatással foglalkozó Human Operator Zrt. igazgatóságának vezetőjeként olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja az adóelkerülés volt. Czeglédyék az ügyészség szerint több mint 6,2 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak. A Kecskeméti Törvényszéken indult büntetőper elég lassan halad. Ahogy a korábbi ügyben, Czeglédy ebben is az ártatlanságát hangoztatja.

A baloldal jelöltje ellen tavaly októberben Az Ördög Ügyvédje-ügyben is vádat emeltek. Az ügyészség szerint Czeglédy és társa voltak azok, akik a 2019-es önkormányzati választás előtt nem sokkal nyilvánosságra hozták a Borkai Zsolt győri polgármesterről készült, szexuális tartalmú felvételeket. Az ügyészség emiatt kilencrendbeli, különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt emelt vádat ellenük. Az ügyben már elsőfokú ítélet is született: a Veszprémi Járásbíróság – a váddal egyezően – elítélte Czeglédyt, és egymillió forintos pénzbüntetést szabott ki rá.

Garázdaság és korrupciós botrányok a fővárosban 

A rákospalotai baloldali jelöltről, a DK-s szóvivő Barkóczi Balázsról épp a Mandiner.hu derítette ki, hogy 2009-ben jogerősen elítélték csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság és magánlaksértés miatt. Barkóczi nem tagadott semmit, csupán arra futotta az erejéből, hogy a közösségi oldalán megosztott kommentben revolvermédiázott. Helyi forrásaink arról számoltak be, hogy Barkóczi – akkor még MSZP-s színekben – társaival az otthonában vegzált egy családot, többször ráütött a kerítésre, és rugdosta a kaput. Információink szerint miután bejutottak a ház udvarára, hangos szóváltásba kerültek az ott tartózkodóval, és a DK-s szóvivő egyik társa baseballütővel meg is bökte. A szomszédok kihívták a rendőrséget, de Barkóczi és társai még a járőrök kiérkezése előtt távoztak a helyszínről.

Zuglóban, Budapest 8-as számú választókörzetében nemrég borult ki a bili. Itt az előválasztáson a helyi nagyágyút, Tóth Csabát legyőző Hadházy Ákos indul majd a baloldal színeiben, akit épp most büntetett meg hatszázezer forintra a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottsága, miután országgyűlési képviselőként törvénytelenül végzett keresőfoglalkozást. Ám nem a botránypolitikus tevékenysége, hanem a nemrég kirobbant parkolási korrupciós botrány mutatott rá arra, milyen mutyikat folytathat a baloldal a körzetben. Az ügyben az előző hetekben Horváth Csaba szocialista polgármester mellett Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőt is gyanúsítottként hallgatták ki, miután az ügyészség szerint részesültek azokból a vesztegetési pénzekből, amelyek a kerületi parkolást működtető cég profitjából származtak. A legújabb hírek szerint Horváth valóságos ingatlanbirodalom építésébe fogott az utóbbi években.De nem csak ők keveredtek gyanúba. A parkolási cég vezetője, Fuzik Zsolt vallomása szerint ugyanis az egykori környezetvédelmi-területfejlesztési miniszter Baja Ferenc és a baloldali közös pártlistán előkelő helyen szereplő Molnár Zsolt is kapott a vesztegetési pénzekből.

Borbély Ádám, a körzet kormánypárti képviselője lapunknak azt mondja, várják az ügyészség újabb tájékoztatását, azonban már most látszik, hogy a fél zuglói baloldal érintve lehet az ügyben. „A hírek megjelenésével pedig megindult az egymásra mutogatás, ennek tudható be, hogy Hadházy Ákos összevissza beszél, egyszer védi, egyszer meg támadja a polgármestert” – fogalmaz Borbély. Hadházy maga vallotta be közösségi oldalán, hogy voltak információi az ügyben. Kérdés, hogy miért nem fordult a hatóságokhoz – jegyezte meg a fideszes jelölt.

Kispesten Hiller István indul a baloldal színeiben. A körzet évek óta botrányoktól hangos, több ügyben is nyomozás folyik. 2019 októberében jelent meg az a rejtett kamerás felvétel, amelyen egy fehér port tartalmazó zacskót lobogtatva Lackner Csaba kerületi MSZP-s képviselő kendőzetlenül ecseteli, hogyan lopják el társaival a közpénzeket. Lackner a botrány ellenére képviselő maradt, s nem bukott meg a felvételen szintén a pénzlenyúlás haszonélvezőjeként emlegetett Kránitz Krisztián, a helyi vagyonkezelő korábbi vezetője sem, most is az önkormányzat alkalmazásában áll. Az ügyben a szocialista polgármester, Gajda Péter neve is felmerült; az ő bizalmasáról, a 2020-ig a kerület vagyon­gazdálkodási és városüzemeltetési irodáját vezető Patek Gábor ügyeiről épp a napokban ígért leleplező információkat a Városháza-botrányt is kirobbantó Anonymus, és már meg is jelentette az erről szóló első videóját. Állítása szerint a felvételen Patek óbudai megbízásokból visszacsorgatott pénzt vesz át. Az álarcos alak kitért Fischer László és Deák Róbert személyére, akiknek közös cége több megbízást kapott a DK-s vezetésű óbudai önkormányzattól. Fischer Kiss László polgármester feleségével, Polyák Kiss Ágnessel is üzemeltet egy kft.-t.

Választási visszaélésektől sem riadnak vissza

Czeglédy Csabához és Barkóczi Balázshoz hasonlóan a DK nagyágyúját, Varju Lászlót sem kerülték el a bírósági ügyek. A budapesti 11-es számú egyéni választókerületben induló politikusnak többek közt azért kell felelnie, mert egy 2018-ban kiszivárgott hangfelvételen hallatszik, hogy politikustársát, az időközben elhunyt Horváth Imrét arról győzködi, lépjen vissza a javára, s a gyanú szerint anyagi juttatást ígért cserébe. A választás tisztaságának megsértésén kívül garázdasággal is vádolják a Gyurcsány-párt alelnökét. Ennek háttere, hogy 2018 decemberében az MTVA székházában dulakodott az őrökkel. Az első ügy tárgyalása áprilisban folytatódik, utóbbi már márciusban terítékre kerül. Annak vizsgálatára viszont nemigen van esély, hogy sokáig titkolt érdekköre miként csapolta meg az egykori párt­állami, KISZ- és Demisz-vagyont.

Több szempontból is érdekes jelölt a Budapest 13-as számú egyéni választókörzetében induló Vajda Zoltán. Kirívó pártpolitikai viták egészen a közelmúltig nem jellemezték a körzetet. A Propeller tavaly arról írt, hogy a baloldali képviselőjelölt ellen három éven át folyt nyomozás választási csalás miatt. Vajda 2018-as ívein elhunytak neve is szerepelt. A Fővárosi Főügyészség szerint a helyi választási iroda nem is vehette volna nyilvántartásba, mivel a BRFK illetékes osztályának nyomozása során kiderült: az ajánlásokat gyűjtő íven a hamisított nevek nélkül nem lett volna meg az induláshoz szükséges ötszáz érvényes támogató szignó. Vajda azzal védekezett, hogy olyan ismeretlen aktivisták szerezhették a hamis adatokat, akikről nem volt információja, ezért a nyomozást bizonyíték hiányában megszüntették, noha az ügyészség szerint a bűncselekmény tárgyi oldala megvalósult. Botrányokból az előválasztás folyamán sem volt hiány, legutóbb pedig arról írt a napisajtó, hogy meglepően kedvező áron került a XVI. kerületi MSZP-elnökhöz a helyi pártszékház. Vajda Zoltánt a kezdetektől fogva az MSZP, így Csizmazia Ferenc támogatta leginkább, most is együtt kampányolnak. A képviselőjelölt a Mandiner.hu ezt firtató kérdéseire nem hajlandó érdemben reagálni.

Úgy tűnik, visszatérő elem a diplomabotrány. Karácsony Gergely főpolgármester és az MSZP-ből azóta távozó Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő esete után napvilágra jutott az is, hogy a momentumos Hajnal Miklós iskolai végzettségével sincs minden rendben. A budapesti 3-as számú választókerületben induló politikus diploma nélkül nevezte magát közgazdásznak. Úgy magyarázkodott: „Mondhatnám, hogy fontosabb volt nekem Magyarország jövője a saját tanulmányaimnál”, és bár sajnálja, hogy közgazdászként hivatkozott magára, továbbra is diplomásnak állítja be magát. A Mandiner.hu azonban kiderítette, még magyar középiskolában tett érettségije sem volt, amikor már közgazdászként hivatkozott magára.

A belvárosi központú budapesti 1-es számú körzetben méreti meg magát az LMP-s Csárdi Antal, aki jelenleg is országgyűlési képviselő. Épp a napokban indított nyomozást az ügyében a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanújával. Az ügy középpontjában az Országgyűlés Hivatala által Csárdinak korábban bérelt lakás áll. A lakás tulajdonosa azért jelentette fel a politikust, mert az ingatlannal, illetve a közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézéshez olyan meghatalmazást gyártott, amelyre a gyanú szerint odahamisította az ő aláírását. Csárdi tagadja a tulajdonos állításait, politikai támadást emleget, de a lapunk által megszerzett meghatalmazás alátámasztani látszik a feljelentő állításait. 2019-ben egyébként a politikus Fővám téri zöldség-gyümölcs üzletét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adótörvényekkel kapcsolatos jogszabálysértés miatt egy időre bezáratta, s kiderült az is, hogy 2016-ban áfabefizetés elmulasztása miatt végrehajtás indult a képviselő cége ellen. Csárdi egyébként a belvárosi City TV kérdésére – miszerint személy szerint mit tett a kerületben élőkért – egyetlen konkrét példát sem tudott említeni.

Összeférhetetlenségi kérdések 

A kecskeméti központú Bács-Kiskun megyei 2-es számú választókörzetben egy összeférhetetlenségi ügyben érintett az ellenzék jelöltje. Bodrozsán Alexandráról Vancsura István egykori momentumos kecskeméti önkormányzati képviselő derítette ki, hogy miközben a párt helyi elnöke volt, a fővárosban, az újpesti önkormányzatnál köztisztviselőként, közkapcsolati tanácsadóként dolgozott. Vancsura szerint legalább másfél évig fennállt az összeférhetetlenség. Bodrozsán aztán hirtelen – tengernyi elfoglaltságára hivatkozva –távozott a Momentum kecskeméti szervezetének éléről, de volt párttársa úgy tudja, ettől függetlenül a gyakorlatban ő irányítja a formáció helyi ügyeit. Vancsura szerint súlyos problémát jelent, ha az átláthatóságot hangoztató párt tagja ilyen könnyedén átlép azon, hogy törvénytelenséget művel. Bodrozsán Alexandra egyébként meggyőző fölénnyel nyerte az előválasztást, de a kampány elég zajos volt: a momentumos jelölt szavazatvásárlással vádolta szocialista ellenfelét, Király Józsefet.

Borsod-Abaúj-Zemplénben is találni hasonló érdekességeket. A megye 6-os számú választókerületében a botrányai miatt visszalépő jobbikos Bíró László helyett induló ellenzéki jelöltről, az MSZP-s Jézsó Gáborról nemrég az derült ki, hogy korábban nem felelt meg az önkormányzati képviselőség kritériumainak. Jézsó 2014-ben szerzett mandátumot a tiszaújvárosi képviselő-testületben, ám elmulasztotta kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba (koma), amivel azt kellett volna bizonyítania, hogy nincs a NAV-nál nyilvántartott nettó adó-, valamint köztartozása, az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségeit pedig maradéktalanul teljesítette. Jézsó a nyílt adatbázis szerint 2014 novemberétől 2015 májusáig nem volt benne a komában, de erre akkor senki nem figyelt fel a szocialista Bráz György vezette önkormányzatnál. Pedig Jézsó akkori vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy kétmillió forint feletti köztartozása van. Amiatt, hogy a politikus több mint fél éven keresztül nem szerepelt az adatbázisban, méltatlansági eljárást kellett volna kezdeményezni, amely akár a mandátumának a megszüntetését is eredményezhette volna.

A Bács-Kiskun megye 3-as számú választókörzetében rajthoz álló Magóné Tóth Gyöngyiről ugyancsak a Mandiner.hu
írta meg: egyebek mellett úgy nyert el egy több mint négymillió forintos megbízást a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár által megpályázott projektben, hogy ő volt az intézmény vezetője. Ráadásul a DK-s politikus esetében nem először vetődik fel az összeférhetetlenség. Magóné 2019. október 14-étől a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat képviselője, ami összeegyeztethetetlen korábbi, a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár intézményvezetőjeként betöltött tisztségével. A politikus az Előválasztás 2021 honlapra feltöltött életrajza szerint a bajai önkormányzat tulajdonában álló Baja Marketing Kft. intézményegység-vezetője is volt, amely pozíció úgyszintén összeférhetetlen megyei közgyűlési képviselőségével. Mivel az előválasztást 2021 szeptemberében tartották, Magónét pedig 2019 októberében választották közgyűlési képviselővé, csaknem két éven keresztül két összeférhetetlen tisztséget viselt.

Visszaköszön a szélsőséges múlt 

A Kisvárdát és környékét felölelő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3-as számú választókerületben egy olyan jobbikos jelölt indul majd az ellenzék színeiben, aki korábban közösségi oldalán előszeretettel zsidózott, cigányozott és buzizott. Tóth Viktor, Jakab Péter parlamenti asszisztense több esetben is félreérthetetlen kijelentéseket tett a holokauszttal vagy a romákkal kapcsolatban, a Pride-ot pedig pár éve még buzivonulásnak nevezte. A Mandiner.hu-nak nyilatkozva szatirikus írásoknak titulálta ezeket, és hangsúlyozta: már egyébként is bocsánatot kért miattuk. Tóth a mostani szövetségeseit sem kímélte korábban, „liberált senkiháziknak” nevezte Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, akik szerinte minden további nélkül, gátlástalanul eladnák és elárulnák az országot úgy, ahogy azt tették mindannyiszor.

Nem csekély felháborodást keltettek Orosházán azok az anyagok, amelyek bemutatták az összellenzéki jelölt, Szabó Ervin nem éppen makulátlan múltját. A jobbikos politikus Békés megye 4-es számú választókerületében indul, és mint a Pesti Srácok írta, tíz évvel ezelőtt a hírhedt csicskáztatási üggyel összefüggésben ügyvédi visszaéléssel gyanúsították meg. A portál birtokába kerülő nyomozati anyag alapján egyike volt annak a három ügyvédnek, akinek a közreműködésével – a gyanúsítás szerint – sikerült meghiúsítani a gádorosi Ajtai család ellen 2008-ban rabszolgatartás miatt indult nyomozást. A roma család tizenöt éven át tartott fogva, kényszerített munkára kiszolgáltatott embereket. Az ellenzéki parlamenti képviselőjelöltet azzal gyanúsították meg, hogy az Ajtai család tagjai megbízásából látta el a bűncselekmény sértettjeinek képviseletét. Hivatalosan a sértetti képviselőjük vett részt a kihallgatásukon, ők viszont a korábbi gyanú szerint félelmükben nem mertek őszintén vallani fogvatartóikra. A nyomozati iratok arra is kitértek, hogy a Szabó által kikért vallomásokat később az elkövetőknél foglalták le. A büntetőeljárást végül megszüntették Szabó Ervinnel szemben, mert nem volt kétséget kizáró bizonyíték, pontosan mely körülményekről tudott, azaz a jogtalan hátrányokozás céljával járt-e el. A két másik ügyvédet jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték.

Stummer János nem bírósági vagy cégügyek miatt került az országgyűlési választás kampánynapirendjére. A Jobbik korábbi budapesti elnöke, egykori erzsébetvárosi polgármesterjelöltje, jelenlegi honatyája április 3-án Békés megye 1-es számú választókerületében indul újra. Bár az egyik kampányvideójában büszkén emlékezett vissza egyetemi tanári pályájára, arról nemigen tett említést, hogy neve felmerült az előző évtized egyik legnagyobb felsőoktatási botrányában. 2014-ben került napvilágra, hogy az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában listát vezettek a gólyákról, ízléstelen jelzőket társítva hozzájuk. Stummer tagadta, hogy részt vett volna a listázásban – perrel fenyegette azokat, akik ezt állítják –, végül mégiscsak elhagyta az intézményt, hogy közéleti pályájára koncentrálhasson. Ugyanebben az évben az internetadó elleni tüntetések résztvevőit kritizálta, mert nem voltak hajlandók összefogni a pártjával. „Én már soha nem leszek független. Jobbikos vagyok. Neked, ha úgy jobban tetszik, náci” – fogalmazott. Érdemes megemlíteni, hogy Stummer az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, az ellenzéki kvázi árnyékkormány nemzetbiztonsági felelőse is, és vele kapcsolatban egykori pártelnöke, Vona Gábor úgy fogalmazott: „ha Stummer János felel majd a nemzetbiztonságért, mindenki építsen ojjektumot”.

Párttársáról, Z. Kárpát Dánielről írt cikket minap a Jewish Voice című amerikai zsidó lap. Ebben a Jobbik antiszemitizmusával foglalkoznak, felidézve, hogy a baloldali összefogás listájának kilencedik helyén az a Z. Kárpát áll, akit korábban náci karlendítéssel videóztak le. A politikus azzal védekezett, hogy antiszemiták a Fideszben vannak, és nem a Jobbikban. Sopronban induló párttársa, Brenner Koloman kifejtette, Z. Kárpát Dániel „soha nem volt semmilyen ordas eszmének a híve”. Jakab Péter pártelnököt nem érdekelte az a felvétel, amelyet a cikkhez csatoltak. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig úgy fogalmazott: Z. Kárpát Dániel nevetett karlendítése közben, tehát nem gondolta komolyan azt, amit tett.

Ugyancsak a Jewish Voice írta azt a párt alelnökéről, Szilágyi Györgyről, hogy hosszú beszédet mondott a hírhedt amerikai, neonáci börtöntöltelékekből álló Árja Testvériség (Aryan Army) nevű, számos bűncselekménnyel és gyilkossággal meggyanúsított bűnszervezet védelmében. A Budapest 14. számú választókerületében induló politikus egy videó tanúsága szerint amellett érvelt, hogy az Árja Testvériség egy érdekvédelmi szervezet.

Gyanús cégügyek

Cégeltüntetési ügyek gyanújába keveredett Fricsovszky-Tóth Péter, a Pest megye 7-es számú választókörzetében induló jelölt. A Mandiner.hu írta meg, hogy épp az előválasztási procedúra előtt szabadult meg köztartozásokkal terhelt érdekeltségeitől, amelyek jelenleg is kényszertörlés és egyéb végrehajtás alatt állnak. A függetlenségét, civilségét hangsúlyozó, de a szivárványkoalíció támogatását élvező politikus egyértelműen Márki-Zay Péter bizalmasa. Ez abból derült ki, hogy bár a helyi baloldali szervezetek több alkalommal is felhívták a pártelit figyelmét arra, hogy Fricsovszky-Tóth vállalkozói múltja mellett vagyonnyilatkozataival, iskolai végzettségével is súlyos probléma lehet, sem Gyurcsány Ferenc, sem az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem vett tudomást róla.

A Somogy megyei 1-es számú körzetben induló Varga István korábbi céges tevékenységeiről is előkerültek érdekességek. A Kaposvár Most nemrég arról számolt be, hogy jelentős veszteséget termelt, szabálytalanságokkal működött az a mára megszűnt Somogyi Média Kft., amelynek ügyvezetője 2003 és 2007 között Varga volt. A társaság „tulajdonjogának megszerzése jelentős veszteséget, vagyonvesztést okozott a Somogy Megyei Önkormányzatnak” – olvasható a jelentésben. A vizsgálat több mint 54 millió forintra becsülte a felhalmozott veszteséget, kiemelve, a mérleg pozitív oldalán mindössze a cég előző tulajdonosaitól behajtott 18 millió forint és egy regionális frekvenciahasználati jog állt. Utóbbit a Somogyi Média Kft. havi 1 millió forintért adta bérbe annak a Hét Domb Kft.-nek, amelynek igazgatója ekkor szintén Varga volt. Ráadásul utóbbi cégre olyan előnyös szerződést kötöttek, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületnek fizetendő műsorszolgáltatási díjat és a szerzői jogdíjakat is a megbízónak kellett fizetnie. Ez el is vitte az 1 millió forintot. Tehát a Varga István által vezetett Hét Domb majdhogynem ingyen bérelte a frekvenciát. Mindezen felül kiderült, hogy a Hét Domb 2003 és 2005 között jelentős összegeket adott kölcsön az önkormányzati médiacégnek. Összesen 14,5 millió forintról írtak alá szerződést a társaságok képviselői, ám ez a munka törvénykönyvének összeférhetetlenségre vonatkozó paragrafusa alapján jogellenes, hiszen Varga ekkor mindkét szerződő félnek cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője volt.

A Baján, Bács-Kiskun megye 6-os választókerületében induló momentumos jelölt, Kiss László önkényesen megváltoztatta a tavalyi előválasztásra leadott vagyonnyilatkozata tartalmi követelményeit, a székesfehérvári jelölt, a szocialista Márton Roland pedig módszeresen elmulasztotta bevallani önkormányzati vagyonnyilatkozataiban céges érdekeltségét. Ez azért különösen érdekes, mert ő az MSZP etikai tanácsának elnöke. A bicskei DK-s jelölt, Balázs Péter két NAV-végrehajtással is érintett vállalkozást adott át egy cégtemetőt üzemeltető személynek, aki később előzetes letartóztatásba került. A Szolnokon induló, szintén DK-s, korábban a helyi busztársaság élén álló Sziráki Pál pedig privatizáció és orosz kapcsolatok útján, meglehetősen gyanús módon terelte a befolyása alá a Jászkun Volán helyi üdülőjét.

Nyitókép: Reuters / Mónus Márton