Meg vagyon írva, hogy szeressétek ellenségeiteket, de az nem, hogy álljatok is át hozzájuk.
A választási kampány célegyenesében újra – mondhatni, menetrend szerint – a közéleti viták kereszttüzébe kerültek egyes papok, lelkészek közéleti megnyilvánulásai, és a nagy oda-vissza békepapozásban általában feledésbe merül, hogy voltaképpen mit is értünk e fogalom alatt.
A fogalom a mai sajtó egy része által előszeretettel használt, végtelenül leegyszerűsítő, a békepapokat karikatúrába illően az aktuális hatalomhoz dörgölődző opportunistaként ábrázoló leírása ugyanis nem egészen fedi a valóságot. A békepapokat kitermelő papi békemozgalom egyértelműen sztálinista találmány, melynek előképét már a korai szovjet állam megteremtette. Az egyház szervezetébe mesterségesen, idegen testként erőszakkal beépített politikai mozgalom célja nevével ellentétben nem a béke megteremtése volt, hanem épp ellenkezőleg: ellentétet akart szítani az egyházban, így gyengítve azt, míg a végső cél, az egyház – és a vallás – teljes megsemmisítése meg nem valósul.
A magyar papi békemozgalmat a Rákosi-rezsim alapította 1950 augusztusában hatalmi szóval, a katolikus papság
elenyésző töredékének együttműködésével, az ÁVH hathatós támogatásával. Természetesen a protestáns egyházak sem maradhattak ki a „jóból”, ők ökumenikus békemozgalmakat kaptak a nyakukba a rendszertől. A tagok közül kit a zsarolás, kit a jobb élet reménye, kit a végzetes naivitás vitt rá a csatlakozásra. A leghírhedtebb békepapok közül sokan ismerhetik a rejtélyes életű egykori kisgazda képviselő, a Balogh páterként elhíresült Balogh István, a sértődött ciszter Horváth Richárd vagy a börtönben meghasonló és a békemozgalom élharcosává váló Beresztóczy Miklós nevét. Ők kényelmes életet éltek akkor is, amikor Meszlényi Zoltán püspök és sokan mások vértanúságot szenvedtek, az esztergomi érsek Mindszenty József, a kalocsai érsek Grősz József koncepciós per áldozatai lettek, a feloszlatott szerzetesrendek tagjai pedig segédmunkásként vagy háztartási alkalmazottként próbáltak túlélni.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Vége az atomfegyverek korlátozásának, az oroszok és az amerikaiak is azt csinálnak, amit akarnak.
Rengeteget tehetünk azért, hogy eredményes legyen az évünk. Íme néhány olyan jó szokás, amelyek bevezetésével ráléphetünk a siker útjára.
