A kormány elképzelése szerint a környezet megőrzése, a gazdasági fejlődés biztosítása és a háztartások támogatása egyszerre megvalósítható.
A választásokat megelőző ciklusértékelést elsősorban gazdasági és szociális mutatók alapján szokás elvégezni, azonban az utóbbi négy év számos olyan klíma- és környezetpolitikai intézkedést hozott, amely áttörte a mesterséges kategóriák határait, és egyszerre szolgálta a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság céljait.
2021 decemberében indult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben rekordmagas keretösszeg, 201 milliárd forint áll a háztartások rendelkezésére napelemes rendszerek telepítésére, nyílászárók cseréjére és a fűtés korszerűsítésére. Hasonló sikerprojekt volt a Zöld Magyar Államkötvény, amelyet áprilisban hétszeres túljegyzés mellett bocsátottak ki, és amely a klímavédelmi intézkedések hosszú távú finanszírozására szolgál. Az intézkedések részei a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek, amelyet a miniszterelnök 2020-as évértékelőjében jelentett be, ennek megfelelően az egyik legmagasabb szintű kormányzati prioritásnak tekinthető.
Érdemes emlékeznünk rá, hogy hazánk az első országok között foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, köztes célként pedig azt tűzte ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz. Ehhez az akcióterv szerint 2030-ig hatszorosára kell növelnünk naperőművi kapacitásunkat, és szükség van a klímabarát atomenergiára is. Utóbbi érdekében Magyarország más tagállamokkal szövetségben sikeresen harcolta ki, hogy az Európai Bizottság fenntarthatónak minősítse az atomenergiát taxonómia-rendelettervezetében, ezáltal segítve a befektetések megérkezését e szektorba.
Az európai áram- és gázpiac viharos időszaka alatt a rezsicsökkentés sikeresen védte a lakossági fogyasztókat az energiaválság közvetlen hatásaitól, a feltöltött gáztárolók pedig gondoskodnak arról, hogy a németországi, ausztriai vagy épp romániai családokkal ellentétben a magyarországiakat ne fenyegesse energiahiány.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
