Új környezetvédelmi modell épül

A választásokat megelőző ciklusértékelést elsősorban gazdasági és szociális mutatók alapján szokás elvégezni, azonban az utóbbi négy év számos olyan klíma- és környezetpolitikai intézkedést hozott, amely áttörte a mesterséges kategóriák határait, és egyszerre szolgálta a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság céljait.

2021 decemberében indult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben rekordmagas keretösszeg, 201 milliárd forint áll a háztartások rendelkezésére napelemes rendszerek telepítésére, nyílászárók cseréjére és a fűtés korszerűsítésére. Hasonló sikerprojekt volt a Zöld Magyar Államkötvény, amelyet áprilisban hétszeres túljegyzés mellett bocsátottak ki, és amely a klímavédelmi intézkedések hosszú távú finanszírozására szolgál. Az intézkedések részei a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek, amelyet a miniszterelnök 2020-as évértékelőjében jelentett be, ennek megfelelően az egyik legmagasabb szintű kormányzati prioritásnak tekinthető.

Érdemes emlékeznünk rá, hogy hazánk az első országok között foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, köztes célként pedig azt tűzte ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz. Ehhez az akcióterv szerint 2030-ig hatszorosára kell növelnünk naperőművi kapacitásunkat, és szükség van a klímabarát atomenergiára is. Utóbbi érdekében Magyarország más tagállamokkal szövetségben sikeresen harcolta ki, hogy az Európai Bizottság fenntarthatónak minősítse az atomenergiát taxonómia-rendelettervezetében, ezáltal segítve a befektetések megérkezését e szektorba.

Az európai áram- és gázpiac viharos időszaka alatt a rezsicsökkentés sikeresen védte a lakossági fogyasztókat az energiaválság közvetlen hatásaitól, a feltöltött gáztárolók pedig gondoskodnak arról, hogy a németországi, ausztriai vagy épp romániai családokkal ellentétben a magyarországiakat ne fenyegesse energiahiány.