A kormány elképzelése szerint a környezet megőrzése, a gazdasági fejlődés biztosítása és a háztartások támogatása egyszerre megvalósítható.
A választásokat megelőző ciklusértékelést elsősorban gazdasági és szociális mutatók alapján szokás elvégezni, azonban az utóbbi négy év számos olyan klíma- és környezetpolitikai intézkedést hozott, amely áttörte a mesterséges kategóriák határait, és egyszerre szolgálta a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság céljait.
2021 decemberében indult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben rekordmagas keretösszeg, 201 milliárd forint áll a háztartások rendelkezésére napelemes rendszerek telepítésére, nyílászárók cseréjére és a fűtés korszerűsítésére. Hasonló sikerprojekt volt a Zöld Magyar Államkötvény, amelyet áprilisban hétszeres túljegyzés mellett bocsátottak ki, és amely a klímavédelmi intézkedések hosszú távú finanszírozására szolgál. Az intézkedések részei a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek, amelyet a miniszterelnök 2020-as évértékelőjében jelentett be, ennek megfelelően az egyik legmagasabb szintű kormányzati prioritásnak tekinthető.
Érdemes emlékeznünk rá, hogy hazánk az első országok között foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, köztes célként pedig azt tűzte ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz. Ehhez az akcióterv szerint 2030-ig hatszorosára kell növelnünk naperőművi kapacitásunkat, és szükség van a klímabarát atomenergiára is. Utóbbi érdekében Magyarország más tagállamokkal szövetségben sikeresen harcolta ki, hogy az Európai Bizottság fenntarthatónak minősítse az atomenergiát taxonómia-rendelettervezetében, ezáltal segítve a befektetések megérkezését e szektorba.
Az európai áram- és gázpiac viharos időszaka alatt a rezsicsökkentés sikeresen védte a lakossági fogyasztókat az energiaválság közvetlen hatásaitól, a feltöltött gáztárolók pedig gondoskodnak arról, hogy a németországi, ausztriai vagy épp romániai családokkal ellentétben a magyarországiakat ne fenyegesse energiahiány.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
