A kormány elképzelése szerint a környezet megőrzése, a gazdasági fejlődés biztosítása és a háztartások támogatása egyszerre megvalósítható.
A választásokat megelőző ciklusértékelést elsősorban gazdasági és szociális mutatók alapján szokás elvégezni, azonban az utóbbi négy év számos olyan klíma- és környezetpolitikai intézkedést hozott, amely áttörte a mesterséges kategóriák határait, és egyszerre szolgálta a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság céljait.
2021 decemberében indult hazánk eddigi legnagyobb szabású, lakosságot érintő zöldítési projektje, amelyben rekordmagas keretösszeg, 201 milliárd forint áll a háztartások rendelkezésére napelemes rendszerek telepítésére, nyílászárók cseréjére és a fűtés korszerűsítésére. Hasonló sikerprojekt volt a Zöld Magyar Államkötvény, amelyet áprilisban hétszeres túljegyzés mellett bocsátottak ki, és amely a klímavédelmi intézkedések hosszú távú finanszírozására szolgál. Az intézkedések részei a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek, amelyet a miniszterelnök 2020-as évértékelőjében jelentett be, ennek megfelelően az egyik legmagasabb szintű kormányzati prioritásnak tekinthető.
Érdemes emlékeznünk rá, hogy hazánk az első országok között foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, köztes célként pedig azt tűzte ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz. Ehhez az akcióterv szerint 2030-ig hatszorosára kell növelnünk naperőművi kapacitásunkat, és szükség van a klímabarát atomenergiára is. Utóbbi érdekében Magyarország más tagállamokkal szövetségben sikeresen harcolta ki, hogy az Európai Bizottság fenntarthatónak minősítse az atomenergiát taxonómia-rendelettervezetében, ezáltal segítve a befektetések megérkezését e szektorba.
Az európai áram- és gázpiac viharos időszaka alatt a rezsicsökkentés sikeresen védte a lakossági fogyasztókat az energiaválság közvetlen hatásaitól, a feltöltött gáztárolók pedig gondoskodnak arról, hogy a németországi, ausztriai vagy épp romániai családokkal ellentétben a magyarországiakat ne fenyegesse energiahiány.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
