A 2010 után többszörösére növelt keretből külhoni identitásmegőrző intézményeket és programokat, a gazdaság fejlesztését és az oktatást is támogatják.
Az állampolgársági törvény 2010-es módosításának, a 2011-ben elfogadott Alaptörvénynek és választási törvénynek köszönhetően 2022-ben harmadjára vehetnek részt a szomszédos államokban és a diaszpórában élő magyarok az anyaországi választáson. A törvényi keret létrehozása egyrészt azt a célt szolgálta, hogy az állam közjogilag integrálja a külhoni magyarságot a magyar politikai közösségbe, másrészt hogy a magyarországi pártok és a mindenkori kormány – alkotmányos kötelességként, az Alaptörvény D) cikkének értelmében – a határon túli magyar közösségek érdekében is politizáljon.
A külhoni magyarság helyzete az adott állam kisebbségpolitikájától, az adott közösség önszerveződési képességétől és a magyar állam nemzetpolitikájától függ. A szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzetek tagjaihoz képest – kimondva vagy kimondatlanul – hátrányos helyzetben vannak. Habár jogilag az illető államok nem tesznek, nem tehetnek különbséget állampolgáraik között, ez a gyakorlatban nem így alakult. A kisebbségi magyarság vonatkozásában Magyarország jelenleg Szerbiával ápolja a legszorosabb kapcsolatot, és Ukrajnával – főképp a 2017-es oktatási törvény kisebbségellenes vonatkozásai miatt – a legterheltebb a viszony. Magyarország kapcsolata a szomszédos államokkal lényegében attól függ, hogy azoknak milyen a hozzáállásuk az ott élő magyar kisebbséghez. Nem állítható, hogy a kisebbségi magyar közösségek jogai és lehetőségei nem mutatnak előrelépést, de ez még távol van attól a jogi-politikai kerettől, amely biztosítaná a külhoni magyarság reprodukcióját. Minden negatív folyamat – például népességfogyás, etnikai térvesztés – ellenére a saját közösségek megszervezése tekintetében fejlődés tapasztalható, ami az adott etnikai párt politikájának és a magyar állam támogatáspolitikájának köszönhető.
Egy nemzeti kisebbségi közösség, így a külhoni magyarság fő célja a megmaradás, a gyarapodás. A határon túli magyarság etnikai pártjai, nemzeti intézményei, civil szervezetei, iskolái, egyházai lényegében e cél érdekében tevékenykednek. Céljuk a megfelelő – kisebbségeket védő – jogi és politikai keret megteremtése, az autonómia elérése, egy komplex kisebbségi társadalom megteremtése.
2010 után Magyarországon a nemzetpolitika a legfontosabb szakpolitikák közé került, és intenzifikálta a külhoni magyarság – politikai, gazdasági, kulturális, oktatási – támogatását.
A magyaroknak és az íreknek ugyanazok a problémái, mondta lapunknak a Gript nevű, független, migrációkritikus ír portál főszerkesztő-helyettese, aki bírálta az ír kormányt és az EU-t is.
A nemzeti alkotmány álljon újra az európai jog felett, a Bizottságot rendeljék a tagállami kormányok alá, és vessenek véget az EU Bírósága hegemóniájának – többek közt ezt javasolja az MCC és az Ordo Iuris kutatóintézet.
Magyar Péternek München és Strasbourg előbb került sorra, mint Erdély, pedig az erdélyi körutat már tavaly őszre beígérte, de nem lett belőle semmi.
A demokrácia nem működhet, ha a politikai vezetők büntetlenül uszíthatnak bizonyos társadalmi csoportok ellen.
A Fővárosi Bíróságtól indult az ügy.
A történelmi Udvarhelyszék és Csíkszék jelképeit is tartalmazza Hargita címerterve, amit régóta kritizálnak a helyi román vezetők.
Nyolc fordulóval az NB II vége előtt kieső helyen áll Lipcsei Péter csapata.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
