A szüleinktől örökölt genetika sokkal meghatározóbb az életkilátásaink alakulásában, mint bármi más. Márpedig az egyéni képességekben akkora különbségek vannak, hogy az emberek egyenlősége tudományos nonszensz – állítja új könyvében egy baloldali meggyőződésű viselkedésgenetikus.
Komoly bajban lennének a progresszió posztmodern ideológusai – már ha zavarná őket a valóság. Nagyon úgy tűnik, hogy hitrendszerük két pillére, a vallás helyét elfoglalni hivatott tudomány és a totálisan értelmezett egyenlőségelv egyszerűen kizárják egymást. Erről szól egy vállaltan baloldali-liberális szerző, Kathryn Paige Harden viselkedésgenetikus új könyve. Szerzőnk az USA egyik legjobbjának számító Texasi Egyetem professzora, s nagyon is hisz az egyenlő esélyek megteremtésének fontosságában. Szerinte azonban ennek eléréséhez elkerülhetetlen, hogy elfogadjuk: az emberek biológiai szempontból egyenlőtlenek.
A genetika szerepe a társadalomtudományban – elsősorban az eugenika sötét emlékezete okán – évtizedek óta tabutémának számít. Mértékadó tudományos körökben egészen napjainkig felvetni sem volt illendő, hogy két ember esélyeinek vagy teljesítményének különbözőségében a dns-ük is szerepet játszhat. Az egyenlőtlenségek egyetlen és kizárólagos oka a balos közmegegyezés szerint csakis a rendszer tökéletlensége, a társadalmi igazságtalanság, azaz a mindenkori politika lehet. A természettudomány újabb eredményei azonban – ahogyan arra Harden rávilágít – egyértelművé teszik e nézet tarthatatlanságát. Könyve két részre bontható: a témával kapcsolatos legfrissebb kutatások bemutatására és a szerző némiképp utópisztikus javaslataira azok politikai hasznosítására.
Kathryn Paige Harden: The Genetic Lottery. Why DNA Matters for Social Equality. Princeton University Press, 2021
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A Tisza Párt belső ügyeire rálátó forrás a Magyar Nemzetnek többek között rámutatott, hogy az 1500 fősre hirdetett aktivista gyűlésen is alig pár százan vettek részt.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.