Immár a 64. alkalommal választották meg január 6-án az év sportolóit, a jeles eseményen a Mandiner is jelen volt. Összefoglaltuk, amit tudni érdemes a rendezvényről, kis múltidézéssel körítve.
Vámos Tamás írása a Mandiner hetilapban.
Az Év Sportolója kitüntetést 1958 óta ítélik oda a sportújságírók szavazatai alapján, de hosszú éveken át korántsem bírt olyan presztízsértékkel, mint manapság. 1959. január 1-jén a Népsport fényképes tudósítást közölt az első oldalon, de a választásnak még nem tulajdonított akkora jelentőséget, hogy saját anyagot írjon róla, netán megszólaltassa a győzteseket, inkább átvette a Magyar Távirati Iroda anyagát. Pedig nagyszabású volt az ankét: a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) bálján adták át az elismeréseket, a sportújságírók szakszervezete akkor még a szövetség égisze alá tartozott; a legjobb férfi- és női versenyzőre, valamint csapatra 66-an voksoltak. Viszonyításképpen: 2021-ben a 674 fős tagságból 366-an éltek a voksolás lehetőségével.
A hatvanas években a díjátadás helyszíne szinte mindig a MÚOSZ Népköztársaság úti székháza volt. 1966-tól a korábban sportújságíróként, később az MLSZ elnökeként, majd az UEFA alelnökeként, illetve megbízott elnökeként tevékenykedő Barcs Sándor adta át az elismeréseket, őt Pálfy József MÚOSZ-elnök követte. A következő nagy változást a nyolcvanas évek hozták, amikor az MTV Sportosztálya és a Telesport már főszerepet vállalt a díjátadásban. 1985-ben debütált Az Év Edzője díj, amelyet az Európa legjobb csapatának is megválasztott labdarúgó-válogatott sikerkapitánya, Mezey György érdemelt ki – azóta is megdöntetlen fölénnyel.
Az új idők szele 1988 elején érte el Az Év Sportolója-gálát, ekkor már valóságos sztárparádé vonult fel a Budapest Sportcsarnokban – tízezer néző előtt. A nagyszabású programot body building bemutató és az europophullám egyik nagy tinisztárja, a brit Mandy Smith koncertje zárta. 1988 különleges esztendő volt, hiszen decemberben is rendezett egy gálát a sportújságíró-szakosztály a szöuli olimpia hőseinek tiszteletére. Ez azért is volt felejthetetlen esemény, mert az 1976-os montréali nyári játékokat követően – politikai okokból – az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i esemény is csonka olimpiaként vonult be a sporttörténelembe.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Meg úgy egyébként sem jófej dolog dobálni. Sem játékost, sem szurkolótársat.
Románia azon országok közé tartozik, amely nem ismeri el Koszovót független államnak.
Az izraeliek Franciaország elleni meccse körül is forrtak az indulatok.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
