Százezrek teszik le az alkoholt egy hónapra a Száraz novemberhez csatlakozva. Magyarországon közvetlenül egy-, közvetetten akár négymillió embert is érinthet a súlyos alkoholhasználati zavar.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban
„Ez lesz a negyedik alkalom, hogy belevágok. Öt évvel ezelőtt kezdtük az alkoholista exbarátommal, kicsit erőltettem, ő meg így bebizonyíthatta, hogy kibírja egy hónapig, tehát nem függő. Persze egész novemberben nem mentünk el sehová – értsd: sehová – szórakozni, sőt még barátokkal sem találkoztunk, mert az nem lett volna buli neki” – meséli lapunknak Zsófi, hogyan kapcsolódott a Kék Pont Alapítvány Száraz november kampányához. Elárulja, tavalyelőtt kimaradt egy év, mert maga alatt volt, épp eléggé megviselte, amivel akkor küzdött, és tavaly is „csak körülbelül tartotta”. Mint mondja, nem volt vele bizonyítanivalója, a járvány miatt a bulik amúgy is elmaradtak, az egy-egy pohár boros estével pedig nem érezte úgy, hogy bűnözne. Ami a tapasztalatait illeti, bár a társasági élet megnehezítette az italmegvonást, vicces volt látnia a barátait lerészegedni, és örült, hogy józanul is jól tudta érezni magát.
Zsolt is teljesítette már a kihívást; nem gondolta, hogy különösebben nehéz lesz, hiszen minden évben böjtöl, olyankor alkoholt sem fogyaszt, tehát van tapasztalata. Mint mondja, nem emlékszik, hogy extrém megpróbáltatás lett volna neki az időszak, ám azt elismeri, hogy néha „baromi jólesett volna inni”, különösen abban az évben, amikor az előtte lévő hónapban élte át élete legfájóbb szakítását. „Gondolati szinten persze többször is elcsábultam, de olyankor mindig másra tereltem a figyelmem, és nem volt para. Olyan viszont nem fordult elő, hogy kezemben a piásüveggel gondolkodnék, igyak vagy se. Most már legalább tudom, hogy meg tudok küzdeni a nehéz helyzetekkel pia nélkül is” – summázza.
„A Száraz november azoknak szól, akik a mértékletesség arisztotelészi erényét nem szem elől tévesztve szeretnék megtartani a kontrollt az alkohol felett, hogy az örömforrás maradhasson. A Száraz november egyfajta kontrolledzés” – mondja lapunknak Dávid Ferenc, a programot hat évvel ezelőtt elindító Kék Pont Alapítvány kampányfőnöke. A projekt indulását robbanásszerűnek nevezi, mint fogalmaz, vákuumba érkezett az országosan meghirdetett program, hiszen az ivással kapcsolatban jócskán, a nem ivással kapcsolatban viszont nem igazán vannak események. Nem csoda tehát, hogy a Száraz november egyre népszerűbb, Dávid Ferenc százezres nagyságrendűre saccolja a követőit. Hangsúlyozza, a program nem arról szól, hogy az emberek soha ne igyanak alkoholt, hanem a mértékletes alkoholfogyasztásra sarkall. Ezzel együtt tény: közvetett céljuk az is, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi alkoholproblémákra. Szerinte ez elengedhetetlen, ugyanis „abban, hogy milyen jövő áll Magyarország előtt, fontos szerepe van az érintett embertömegnek”.
Ami a számokat illeti, óriási a bizonytalanság. A Központi Statisztikai Hivatal 2017-ben 380 ezerre becsülte az alkoholhasználati zavarral küzdők számát, de a téma szakértői már akkor 800 ezer alkoholistáról beszéltek. Napjainkban hallani olyan szakértői nyilatkozatokat is, miszerint egymilliósra rúg ez a tábor. Dávid Ferenc szerint mindkettő adat megáll, a súlyos alkoholhasználati zavar közvetlenül 400–900 ezer embert érinthet itthon, ám ha azt nézzük, hogy az alkoholizmus nemcsak a szeszes italt rendszeresen fogyasztó nagyivót, de közvetetten a szűk környezetét – családját, munkatársait – is érinti, akkor akár a 4 milliót is elérheti ez a szám. „A szintén kiterjedt alkoholproblémával szembenéző Egyesült Királyságban sok adat van az alkoholfogyasztásról, idehaza viszont nincsenek ilyen számok, mert itthon nem kutatott téma” – teszi hozzá a kampányfőnök. Ez azért baj, mert kutatásokkal megalapozott számok és tanulmányok nélkül következtetéseket sem lehet levonni, így marad a találgatás – amivel viszont nehéz orvosolni a kiáltó társadalmi problémát.
Mélyebb tanulmányok híján maradnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki statisztikái, amelyekből legalább azt kiolvashatjuk, hogy mennyi alkohol fogy az országban. A legfrissebb adatok döbbenetes képet festenek: tavaly februárban 75, márciusban csaknem 50 százalékkal nőtt az alkoholfogyasztás az előző évhez képest. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy a karantén alatt alkoholba fojtotta a bánatát a magyar. Ami pedig az éves összevetést illeti, 10 százalékkal több alkohol fogyott 2020-ban, mint 2019-ben.
A szakember nem szereti az alkoholizmus kifejezést, mert megbélyegző, s a használata nem visz közelebb a gond orvoslásához. Helyette az alkoholhasználati zavar kifejezést javasolja, amelyben benne van, hogy spektrumról beszélünk, ideértve a kockázati ivóktól a súlyos alkoholhasználati zavarral küzdőkig mindenkit. A kettő között a különbség a kontrollban rejlik: utóbbiak már nem tudják megfékezni magukat – vagyis akkor is isznak, ha nem szeretnének –, a kockázati ivók viszont képesek uralkodni magukon. „Aki hetente két-három alkalommal megiszik két egység alkoholt, ami két sörnek vagy három deci bornak vagy hat cent töménynek felel meg, és hétvégente néha lerészegedik, az nem szenved súlyos alkoholhasználati zavarban, ám megvan rá a magas kockázata” – magyarázza Dávid Ferenc. Ráadásul amint jön egy munkahelyi vagy párkapcsolati probléma, könnyen lehet, hogy a kockázati ivó pillanatok alatt súlyos alkoholhasználati zavarba zuhan.
Függőnek pedig – bár a szakember szerint ez a kifejezés sem találó, hiszen feketén-fehéren kezeli a problémát – azt nevezik, aki teljesen elveszítette a kontrollt, és nem képes befolyásolni a fogyasztását. Márpedig ha valaki egyszer idáig eljut, akkor a kontrollt soha többé nem tudja újratanulni, erről a pontról már nem lehet visszakerülni oda, hogy „néha majd megiszunk egy pohár sört”. Aki idáig eljut, az többé nem ihat, mert hiába tudott leállni egy időre az alkohollal, újra visszaesik, így innentől kezdve neki „a józanságban lehet kiteljesednie” – szögezi le Dávid Ferenc.
A két csoport arányát tekintve a kockázati nagyivók vannak többségben. „Itthon az alkohol jelenléte az emberek egymáshoz kapcsolódásában döbbenetes, olyannyira, hogy inkább a nem ivást tartjuk ritkábbnak, sokszor megszóljuk a társaságban az alkoholt nem fogyasztókat. Pedig fontos lenne, hogy a másik emberhez való józan kapcsolódás elismert értékké váljon” – mutat rá.
„Negatív színben fogok feltűnni a lakosság előtt, de a mértékletes alkoholfogyasztás szintje évente pár alkalom” – szögezi le a kampányfőnök. Szerinte óriási tévedés, hogy jó az emésztésnek vagy a toroknak, a szesznek – leszámítva az oldottságot kiváltó, megerősítő hatását – nincsen ismert pozitív tulajdonsága a szervezetre. „Inkább közelebb áll – főleg a pálinka – az alkatrészmosóhoz.”
Ami a segítségkérést illeti, Dávid Ferenc tapasztalata, hogy az érintettek sokszor a mélypontig sodródnak, és általában akkor fordulnak orvoshoz vagy szakértőhöz, amikor már sok van a veszteséglistájukon. Legtöbbször nem is az alkoholhasználati zavarral küzdők, hanem inkább a hozzátartozóik kérnek segítséget. A női ivók esetében rosszabb a helyzet, ugyanis nagyobb a latencia, és még inkább szégyellnek segítséget kérni, mint a férfiak. Ez nem is csoda, az erősebb nemnek az alkoholfogyasztásban is sokkal többet enged meg a társadalom.
A számok ismerete nélkül azt sem lehet tudni, hogy állunk az európai mezőnyben, de az biztos, hogy az alkoholhasználati zavar világszinten probléma. Az már magyar sajátosság, hogy nincsen országos alkoholstratégiánk, amelynek hiányában „Magyarországon gát nélkül ömlik mindenkire az alkohol, beleértve a 16 éves lányokat és a 60 éves betegeket. A belgyógyászati osztályok nagy része alkoholhasználati zavarral küzdőkkel van tele” – hívja fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozza: itt az idő, hogy szakértők bevonásával elkészüljön végre az alkoholstratégia, amely tíz-tizenöt éves távlati célokat tűz elénk. Tisztázni kellene, hogy mit kezdjünk az alkoholkampányokkal, hogyan tudjuk megtisztítani kulturális színtereinket az alkoholreklámoktól, és miként tudunk segítséget nyújtani azoknak, akik alkoholhasználati zavarral küzdenek, és emiatt egészségügyi intézményi ellátásra szorulnak. „A Száraz november pont azért tud sikeres lenni, mert ezzel a problémakörrel kevesen foglalkoznak itthon. Itt lenne az idő belekezdeni. Fel kellene ébrednünk, hiszen nincs rendjén, hogy a gyerekeink úgy nőnek fel, hogy az egész család iszik, aztán meg azon csodálkozunk, hogy egy ország térdig áll az italban” – összegez Dávid Ferenc.
Az Európai lakossági egészségfelmérés eredményeit tavaly közölte a KSH; ez alapján 2019-ben a lakosság 6 százaléka fogyasztott alkoholt naponta, 19 százaléka legalább hetente, 21 százaléka legalább havonta, 24 százaléka ritkábban, mint havonta, és 29 százaléka egyáltalán nem ivott.
A gyógyszeres kezelés az esetek többségében addig szükséges, amíg az alkoholelvonás fizikai tüneteket okoz, ez általában két-három hét. Ezután terápiás eszközökkel haladnak a betegek a felépülés útján; vannak olyanok, akiknek az anonim csoport válik be, másoknál az egyéni pszichoterápia a célravezető. Ahogy az italhoz is többnyire inkább azok nyúlnak, akiket az életük során sok trauma ért, úgy a kilábalásban is azoknak van könnyebb dolguk, akiknek van felépülési tőkéjük: családjuk, emberi kapcsolataik. Azoknak a legnehezebb, akiket gyerekkoruktól kezdve mellőznek, és többnyire csak rosszat kaptak az élettől.
***
Te tudnál alkohol nélkül bulizni? – Fiatalok és Zacher Gábor a Mandinernek – Videónk a mandiner.hu-n
Nyitókép: Shutterstock
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Kőnig doki arról beszélgettek, hogy mennyire lehet hasznos a Száraz November kezdeményezés az alkoholfogyasztás megfékezésében, de szó esett az alkohol által okozott betegségekről hatásáról, és az alkoholfogyasztási zavarok kialakulásáról is.
Az ESPAD legfrissebb jelentése három évtizednyi adatot sűrít: a klasszikus szerek – dohány, alkohol, kannabisz – kipróbálása csökkent, de a rizikó-magatartás csatornái nem tűntek el, csak átalakultak.
Túl nagy árat fizetünk az alkoholért: évente világszerte 2,6 millióan veszítik életüket miatta, és 400 millióan élnek alkoholfogyasztási problémákkal az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
Drága egykori kollégák. A hírcsatornára nem kell senkit „meghívni”, oda föl lehet iratkozni.
Sűrűsödnek a viharfelhők a Tisza Párt felett.
