Egyelőre a legrosszabb sztereotípiákat igazolja az Európai Bizottság eljárása a lengyel határon kialakult migránsválság kapcsán. Ahelyett, hogy uniós segítséget nyújtana a keleti tagállamoknak a külső határ védelmében, Brüsszel továbbra is emberi jogokból leckézteti őket a Baltikumtól Magyarországig.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
„A lengyel határ nemcsak egy vonal a térképen, hanem szent határ, amelyért lengyelek nemzedékeinek vére folyt” – szögezte le Facebook-posztjában Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Lengyelország és Fehéroroszország határán kialakult helyzet kapcsán. Az újabb súlyos migránsválsággal fenyegető szituáció lapzártánkig sem enyhült az Európai Unió külső határán. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő azután döntött az úgynevezett hibrid hadviselés mellett, hogy az EU a tavalyi elnökválasztási csalások miatt kitört tüntetések leverése, illetve a Ryanair egyik járatának eltérítése nyomán tovább szigorította a Minszk ellen bevezetett szankciókat.
Az unió szerint Lukasenka július óta igyekszik nyomást gyakorolni a keleti tagállamokra azzal, hogy főleg közel-keleti országból származó migránsokat szállít tömegesen határaira, és arra buzdítja őket, hogy próbáljanak bejutni az EU területére. A helyzet a múlt héten eszkalálódott, miután a felduzzadt migránstömegek több helyen is megkíséreltek erőszakkal lengyel területre jutni. Varsó szükségállapotot rendelt el ahatár menti vajdaságokban, és megnövelte a katonaság, a határőrség és a rendőrség létszámát a térségben. Ezenfelül a fehéroroszországi migrációs hullám által szintén fenyegetett Litvánia után Lengyelország is határkerítés építésébe kezdett.
Az EU, pontosabban az Európai Bizottság eddig igen rosszul vizsgázott válságkezelésből. Mintha nem igazán akarná tudomásul venni, hogy milyen súlyos természetű az újabb migránsválság. Észtország, Lettország és Litvánia az utóbbi harminc év legsúlyosabb biztonsági kockázatának nevezte a lengyel határon kialakult helyzetet az egész régió számára, Ylva Johansson belügyi biztos viszont legsürgősebb teendőjeként a lengyel, litván és lett bevándorlási törvények felülvizsgálatát követelte a hatóságok szerinte túlzottan szigorú fellépése miatt.
Artis Pabriks lett védelmi miniszter sommás véleménye szerint ha az unió belső biztonságáért felelős biztostól egy ilyen nyilatkozatra futja, az annyit jelent, hogy az EB nem érti, mi zajlik a külső határokon. Az ilyen viselkedéssel ugyanis éppen a hibrid hadviselést folytató Fehéroroszország malmára hajtja a vizet, ezáltal az egész EU lealacsonyítja magát, és alapvetően megrendíti az intézményeibe vetett bizalmat. Mindenesetre Johansson jó partnerre talált egyes nemzetközi szervezetekben is, amelyek „a lengyel hatóságok számos illegális és embertelen kísérletét dokumentálták”.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
„Elég a magyar emberek politikai okokból történő, hazugságokra alapozott büntetéséből” – jelentették ki.
Ráadásul már kizárólagos jogosultságról van szó, vagyis az RTL-é lesz mind a lineáris televíziós, mind a streaminges közvetítés joga.
