Fal állott, most kőhalom

Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.

A minap Anonymus újabb hangfelvételt közölt a Város-­házával kapcsolatos eladási szándékról. Ebben került szóba: „…itt a régi városfal. Tehát a régi városfalon kívül maradjon a fővárosé, és nézzük meg, hogy ezt az épületet, ezt a hatvanezer négyzetméteres épületet valaki megvenné-e.” Nos, új fal mondjuk nincs, a réginek mondott városfal viszont tényleg ott rejtőzik, hol a föld alatt, hol a kiskörúti házak belső udvarainak mélyén, itt-ott láttatva magát.

Volt azonban e régi falnál – számos hősi küzdelem néma tanújánál – is régebbi városfal: egy kisebb területet, a mai belváros legbelső részét védő ősi fal is az Árpádok korából. Utóbbinak nem csak a fejekben maradt alig nyoma. Vélhetőleg a kelta és római időkből hagyományozódott a honfoglalókra, bizonyos elemei pedig a Belvárosi plébániatemplomnál, azaz a Március 15. téren sejthetők. Betemetve persze, a nagyvárosi kultúra hordozói, a szabadelvű hajléktalanok és a vandálok miatt.

A tudomány szerint a tatárjáráskor elpusztult Pest, az újabb fal építése csak kétszáz év múlva, 1444 után kezdődött. Kérdés, mi történhetett a két időpont között, mert – szintén a tudomány szerint – középkori város fal nélkül nem létezhetett. A Hungaricanán megtekinthető Rózsa György Budapest régi látképei (1493–1800) című könyve izgalmas metszetekkel. Kár úgy meghalni, hogy nem nézzük meg, milyen volt a fal, a kapuk és a Nagykörút helyén csordogáló Duna-ág. A képek több oldalról és korból mutatják a várost, néhányukon valóságos minareterdő látszik.

Bár a szakirodalom nem írja, a krakkói Flórián-kapu alapján úgy sejthető, hogy itt-ott színes szobrok, kovácsoltvas és másféle alkotások is díszíthették Pest falát. Nevezetes kapui (Váci, Hatvani és Kecskeméti) az 1500-as években készültek, s 1778-ban, 1808-ban és 1794-ben bontották el őket. Volt továbbá két egész és nyolc félrondellája is. Méretükre jellemző, hogy a Hatvani kapu és rondella az Astoria szálló és a Kossuth Lajos utca helyén állt. A Kecskeméti kapu helyén emelt, az utca fölött összekötött Korona szálló a kaput idézi Csontos Csaba terve alapján.