1901. április 30-án mutatták be Pesten, az Uránia Tudományos Színházban az első hazai gyártású filmet, A tánczot. A Nemzeti Filmintézet a hazai mozgókép születéseként számontartott esemény százhuszadik évfordulóján nagyszabású kiállítással emlékezik a magyar filmművészetre a Ludwig Múzeumban.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Mint a főhőst a klasszikus francia sütemény, a madeleine íze Marcel Proust regényciklusa, Az eltűnt idő nyomában egyik jelenetében, úgy rántanak az emlékek mélységes kútjába a Ludwig Múzeum filmes kiállításának tárgyi relikviái. Már az első teremben a látás kultúrtörténetének mágikus eszközei, pörgetős füzetek, zoetrópok és laterna magicák fogadnak bennünket, majd a Lumière fivérek első filmfelvevői és a hosszú évtizedekig szolgáló termetes mozigépek következnek, végül eljutunk az Egri csillagok, a Redl ezredes és a Saul fia egy-egy kosztüméig. Az egyik terem közepén az operatőr Kende János filmkamera-gyűjteményének darabjai között megpillantok egy pontosan olyan Arriflex masinát, mint amilyennel lassan két évtizede vártuk a Balázs Béla Stúdió egyik produkciójának forgatásán az augusztus végi napfelkeltét a Fekete-tenger partján. Egyik flashbackből a másikba zuhanva próbálok az emlékeim között rendet vágni, ám a magyar film százhúsz éve, vele a világban híressé vált magyar származású filmesek további tárgyi emlékei jönnek szembe számolatlanul. Sem filmes szakembernek, sem az ezredforduló előtt született, filmekért még rendszeresen moziba látogató átlagpolgárnak nem kell lenni ahhoz, hogy minden porcikánkkal átérezzük a kiállítás monumentalitásának meggyőzően gazdag művészeti és szellemi vonatkozásait. A Ludwig kiállítóterei ugyanis generációktól függetlenül ragadják magukkal a látogatót. Láthatunk gratuláló táviratot Charlie Chaplintől, az emigrációban használt fellépőruhát Karády Katalintól, egy vaskos fotóalbum a Casablanca rendezőjének, Kertész Mihálynak a hagyatékából származik, Huszárik Zoltán emblematikus bőr oldaltáskájának tartalma pedig lakáskulcson, vázlatfüzeten, ceruzákon és tollakon keresztül fedi fel a rendező személyiségének fragmentumait. Van itt cannes-i Aranypálma, velencei Aranyoroszlán, berlini Ezüst- és Aranymedve, valamint néhány Oscar-szobrocska, melyek Makk Károlytól Jancsó Miklóson, Szabó Istvánon és Zsigmond Vilmoson át Nemes Jeles Lászlóig számos alkotónk kezében landolt a fényesen ragyogó díjkiosztó gálákon.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Véres események színtere lett ismét a kaliforniai UCLA egyetem: a kampusz udvarán felállított sátortábort megtámadták az Izraellel szimpatizáló tüntetők.
A pártelnök szerint a Fidesz a múlt, Magyar Péter a jelen és a 2RK pedig a jövő.
