Amerika legmenőbb vállalatáról egy nap alatt kiderült, hogy színtiszta hazugságra épül. Adam Neumann manipulációit vezető bankárok, sztárbefektetők is könnyedén bevették, hogy utána mindannyian hatalmasat bukjanak. Mit árul el mindez a 21. századi kapitalizmusról?
E sorok szerzője egy évtizede foglalkozik fiatal cégalapítók, kezdő technológusok mentorálásával. Tapasztalatból tudom, mennyi felületesség, sőt ragályos infantilizmus övezi az „innovációs ökoszisztémát”; egy világot, ahol mindenki a Szilícium-völgyből kölcsönzött fordulatokban beszél, miközben az életünk szempontjából sokszor jelentéktelen problémák megoldásán szorgoskodik. Ez a történet azonban engem is megdöbbentett.
A WeWork brandet 2010-ben New Yorkban indította útjára egy karizmatikus, korábban gyermekruhával kereskedő izraeli vállalkozó. „Ahogy az Airbnb megváltoztatta az utazást, úgy alakítjuk át a munka világát” – ígérte Adam Neumann. Az ötlet lényege az volt, hogy a kizárólag hosszú távra bérelhető, steril hangulatú irodai munkakörnyezet helyett akár egy órára is elérhető, divatosan berendezett, ingyenkávéval, vegán szendvicsekkel és jógaórákkal felturbózott közösségi irodát kínál a digitális nomádoknak. A WeWork irodáiban a nagy dobásról álmodozó apró IT-vállalkozások egyből a Google központjában érezhették magukat. Röviddel a válság után a reputációs mélyrepülésben lévő korporatizmushoz képest a coworkingterek hangulata
a friss levegőt, a megújulást jelképezte.
A terjeszkedéshez Neumann pénzgyűjtésbe fogott. Ebben akkor ő volt a legjobb a világon: beszállt az eBay és az Instagram felívelésében döntő szerepet játszó Benchmark Capital, a Harvard befektetési alapja, az Alibaba-alapító Jack Ma és a JPMorgan óriásbank is. A cég értékét rövid időn belül már 47 milliárd dollárra becsülték, s ekkor jött csak az igazi tűzijáték: a Szon Maszajosi sztárbefektető által kezelt Vision Fund 2017-ben az USA történetének második legnagyobb tőkeinjekcióját nyomta a vállalkozásba. A WeWork értéke papíron megközelítette a 100 milliárd dollárt, és a cég megkezdte a tőzsdére lépés előkészületeit – hogy azután egyetlen nap leforgása alatt roskadjon össze, s váljon a spekulációalapú kapitalizmus állatorvosi lovává.
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A nyári szünet végeztével visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Mik a leggyakoribb okok, és hogyan óvhatjuk meg kisebb és nagyobb gyermekeinket?
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Több ellenzéki meghívott is megfutamodott, de azért nem fognak unatkozni a résztvevők.
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
