The (Gyurcsány-)show must go on

Vasárnap este lehullt a lepel, Márki-Zay Péter került ki győztesen az ellenzéki előválasztás második fordulójából, így eldőlt: ő lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson. Az persze továbbra is kérdéses, hogyan történhetett meg, hogy a főpolgármester, aki nemcsak a sztárcsinálásban mindig jeleskedő baloldali média favoritja volt ez idáig, hanem az előválasztás első fordulójában második helyen befutó jelölt is, egyszer csak gondolt egyet, és visszalépett a harmadik helyezett javára. Könnyelműen mondhatnánk, hogy túl jól sikerült a Fidesz „Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony!” kampánya, és a főpolgármester a sorozatos botrányaiba bukott bele. A képlet azonban ennél egy fokkal bonyolultabbnak tűnik, még akkor is, ha hiszünk azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a Márki-Zay–Karácsony kettős adott elő az utóbbi egy hétben a haza szolgálatáról meg az egység fontosságáról.

Minimum kérdéseket vet fel, hogy egy országos ismertséggel nemigen rendelkező politikus, akinek sem érdemi szervezeti háttere, sem aktivistahálózata, sem finanszírozói háttere – állítólag – nincs az ellenzéken belül, hogyan tudott mindenki meglepetésére a második fordulóba jutni, majd rekordsebességgel a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal új reménységévé előlépni. Külön szórakoztató egyébként, hogy az eddigi üdvöske, Karácsony Gergely éppen annak a liberális holdudvarnak esett áldozatul, amelynek kép­viseletét mindig is büszkén vállalta, és amely a támogatói bázisának tulajdonképpeni magja volt. Éppen az egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő Horn Gábor vezette Republikon Intézet szorgalmazta ugyanis először az előválasztás megrendezését Magyarországon amerikai mintára. A tengerentúli demokráciaexport ide is megérkezett.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy az előválasztási káosz és a kiteregetett belső konfliktusok hoztak-e politikai hasznot a baloldalnak. A Republikon Intézet szerint jót tett neki az előválasztás, kutatása szerint ugyanis a legtöbb ellenzéki párt – a Jobbikot kivéve – profitált a versenyből. A Társadalomkutató Kft. ezzel szemben úgy véli, az utóbbi két hónap nemhogy erősítette a kormányellenes szövetséget, hanem öt százalékponttal gyengítette az összefogást. Bármi legyen is az igazság, figyelemre méltó, hogy a Republikon felmérése szerint a teljes népesség körében leginkább a Demokratikus Koalíció erősödött meg, növelve ezzel baloldalon belüli vezető szerepét. Hiába próbálja tehát Márki-Zay Péter és a független-objektív média úgy beállítani, mintha politikai földrengés történt volna, vagy ellenzékváltó hangulat lenne Magyarországon, az ellenzékváltáshoz azért még a DK-nak is lesz egy-két keresetlen szava.