Jankovics Marcell munkásságának záróköveként tekintett a Toldira, „elkészült az épület, a boltozatot be kell zárni valahogy” – nyilatkozta egy interjúban. Egész estés filmjeinek a sorát keretbe foglalta a két nagy elbeszélő költemény, a János vitéz és a Toldi.
Pap Lázár írása a Mandiner hetilapban.
Jankovics többször hangoztatta a Toldi megjelenése előtt, hogy nem a megszokott módon fogja megközelíteni a sokak által már unalomig ismert történetet. Nem egy harmincas éveiben járó, fejlett izomzatú férfit akart ábrázolni, hanem egy kamaszt, akinek „még legénytoll sem pelyhezik állán”. Hangsúlyozta, hogy ezzel az alapműhöz szeretne visszatérni, hiszen az szerinte Miklós férfivá válásáról szól. Ebből a szempontból pedig az édesanyja a másik főszereplő, aki iránt, úgy látja a rendező, Miklós „szinte freudi szerelmet táplál”; eszerint abban a korban van, amikor a fiúgyermekek még az édesanyjukat szeretnék feleségül venni.
A rajzok képzőművészeti stílusát kettősség jellemzi, a valós idejű történések alapvetően realisztikus ábrázolásmóddal jelennek meg, a Miklós gondolataiban játszódó események látványvilága pedig kódexszerű. Arany János is megjelenik a vásznon mesélőként, méghozzá abban a formában, ahogy Petőfi megrajzolta, miután megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát a Toldival. A szerző sziluettjét természetesen csak a nézők látják, és azokat a részeket hivatott átvezetni, amikor csak a narrátor beszél. Mivel Arany a mesélő, minden szereplő az ő hangján szólal meg – ez a valóságban Széles Tamás színművész orgánumát jelenti, aki Az ember tragédiája rajzfilmfeldolgozásának készítésekor már dolgozott a rendezővel.
Jankovics megpróbálta visszaadni az eredeti mű néhol ironikus, bohókás stílusát, amely az eddigi feldolgozásokban elsikkadt. Ez leginkább a narrátor szövegeiben jelenik meg, amelyeket a képekben is megjelenő humor csak támogat. Ki gondolta például, hogy a szerző azon szavait, hogy „Hárman sem birnátok súlyos buzogányát, / Parittyaköveit, öklelő kopjáját”, a szó szoros értelmében is elképzelhetjük?
A Budapest tűzfalait új életre keltő Színes Város Csoport nagyszabású falfestményei mostantól Törökországban is láthatók: Isztambulban Jankovics Marcell csodaszarvasával, Kocaeliben világhírű magyar találmányokkal találkozhatnak a járókelők. Az alkotások a Magyar–Török Kulturális Évad apropóján valósulhattak meg.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
A férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké – mondja az úszósportot is fenyegető transzgenderjelenségekről Egerszegi Krisztina. Az ötszörös olimpiai bajnokot 2022 júniusában kérdeztük anyaságról, nagyköveti szerepvállalásáról, de elmondta lapunknak azt is, mit gondol a szomszédban dúló háborúról. Interjúnk.
Szép pályaív, jobbnál jobb színházi és filmes szerepek, szerető férj, népes család, díjak, elismerések, tervek és nem szűnő lendület – így fest 76 évesen Piros Ildikó mérlege. Az idei Magyar mozgókép fesztivál életműdíjasával haladtunk végig élete legfontosabb állomásain.
Félrekezelt járvány, korrupciós botrányok és háborúpárti retorika – nagyjából így foglalható össze a mandátuma lejártához közeledő Von der Leyen-bizottság működése. Milyen mérleget lehet vonni a korábbi testületek munkájából, és egy következő bizottság visszatérhet-e az eredeti funkciójához?
Rutinosan menekül a Tisza-vezér.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
