Harcba indulnak Budáért – Fürjes Balázs és Kovács Gergely vitáztak

Kereki Gergő interjúja a Mandiner hetilapban.

Az MKKP társelnöke beoltatta magát, vagy az örök életre játszik?
Kovács Gergely: Megígértük, hogy megszüntetjük a betegségeket, előbb viszont hatalomra kell kerülnünk. De nem kell félni, ha nyerünk, lesznek majd betegségigénylő automaták arra az esetre, ha valaki hiányozna az iskolából, munkahelyről. Mivel egyelőre ezeket a terveket nem tudtuk megvalósítani, inkább beoltattam magam.

A kötelező oltás ötletéhez mit szólnak?
Fürjes Balázs: Az oltás fontos dolog. Ragadjuk meg az alkalmat: vitáink ellenére az MKKP és a Fidesz képviselőjelöltjeiként biztassuk közösen a polgárokat az oltás felvételére! Kérjünk mindenkit, oltassa be magát, ha még nem tette meg! Mindketten oltáspártiak vagyunk, és tudjuk, ez az egyetlen eszköz a járvány ellen.
K. G.: Simán. Egyetértek, mindenki oltassa be magát!

Kötelező oltás?
F. B.: Ebben határozott véleményem van, csak a vakcina segít, növelni kell az átoltottságot. Ha a koronavírus tartósan veszélyt jelent az emberéletre, az életformánkra, akkor akár általánosan, akár bizonyos foglalkozási körökben, de be kell vezetni a kötelező oltást – természetesen a tudósok és a szakértők véleményét meghallgatva. A kötelező oltás létező dolog: ma egy magyar ember életében hétfajta kötelező oltást kap. Ha indokolt, a koronavírus elleni lehet a nyolcadik.
K. G.: Nem jó, hogy még mindig van az országban hárommillió ember, aki nem oltatja be magát. Az egészségügyi dolgozók és a tanárok esetében meg lehetne lépni az oltás kötelezővé tételét.

A járványkezelést hogyan értékelik?
K. G.: Nagyon nem lehet büszke a kormány arra, hogy ma is a második helyen állunk az egymillió főre eső halálozásokban. Amit az oltásokkal tett, azzal egyetértettem. A kínai és az orosz vakcinával több hónap előnyt szereztünk Európa többi részéhez képest. Ám abban, hogy sokan még mindig nem oltatták be magukat, súlyos felelőssége van a kabinetnek is. Az emberekre évek óta ömlik a kormánypropaganda és az álhírek özöne, így nyilván fogékonyabbak az oltással kapcsolatos butaságokra is. A mentális károkozás most üt vissza.
F. B.: Az öndicséret büdös, saját munkánkkal sohasem lehetünk elégedettek. Mégis, kellő szerénységgel és alázattal kimondható: a járvány elleni föllépés közegészségügyileg eredményes, gazdaságilag sikeres. De ettől még minden emberélet felbecsülhetetlen érték, minden élet elvesztése hatalmas veszteség. Együttérzünk a gyászolókkal. Ám, az is tény: ma többen dolgoznak Magyar­országon, mint az elmúlt harminc évben valaha. A gazdasági növekedés az egyik legnagyobb az Európai Unióban, ezért jut pénz az idősek teljes tizenharmadik havi nyugdíjának visszatérítésére, nyugdíjprémiumra, a családosok adó-visszatérítésére, az adócsökkentésre, a minimálbér-emelésre a hitelmoratórium fenntartása mellett.

Ahogy az infláció is rekordot dönt.
F. B.: Ez sajnos elkerülhetetlen velejárója a gyors kilábalásnak. Magyarországon a központi bank törvényi kötelezettsége az infláció elleni fellépés. Biztos vagyok benne, hogy a Magyar Nemzeti Bank eleget tesz feladatának, és az év végére meg fogja törni az áremelkedést.

Az ellenzék arra panaszkodik, hogy a kormány a járványhelyzetre hivatkozva kivérezteti az önkormányzatokat. Itt ül mellettem egy önkormányzati politikus és egy államtitkár. Mi az igazság? Van kivéreztetés vagy nincs?
K. G.: A fideszes XII. kerületi önkormányzatot kevéssé érintették ezek az intézkedések. Az ingyenes parkolás viszont kártékony volt. Káoszt és bevételkiesést okozott, ráadásul a járvány ellen sem segített. Épp annyit, mint az ilyen-olyan közterekre pakolászott katonák. Nem értem, miért vont el pénzeket a kormányzat a fővárostól, ettől csak még kevésbé lett népszerű a Fidesz Budapesten, és kicsinyes bosszúként hat, amit művel. Nem látom, mi volt ezzel a taktika. De az is abszurd, hogy a főváros pénzt költ arra, hogy kiplakátolja, kevés a pénze.
F. B.: Tréfában a viccpárt verhetetlen, a kormányzás viszont felelősségteljes dolog. A veszélyhelyzetben a kormány nem a népszerűségi szempontokat mérlegelte. Életeket akart menteni, és újra kellett indítani a gazdaságot. A járvány 2000 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen. Ebből a helyzetből csak közös teherviseléssel lehetett kilábalni. A kormányzati és az önkormányzati kiadásokat is meg kellett vágni, hogy segíthessünk azoknak, akiknek leginkább kellett: a családoknak, a kisvállalkozásoknak, a munkavállalóknak.

Mi volt az ingyenes parkolás mögötti logika?
F. B.: Nem okozott közlekedési káoszt az ingyenes parkolás. Amikor érvényben volt, lehetett közlekedni Budapesten, ma nem lehet. A járvány elleni küzdelemnek volt egy olyan szakasza, amikor a távolságtartás volt a legbiztosabb védekezés. Kivételesen az volt az érdek, hogy a közösségi közlekedés helyett átmenetileg az egyéni autós közlekedést ösztönözzük. És miért kellett forrásokat elvonni az ön­kormányzatoktól?
F. B.: Kétéves késéssel a főpolgármester ingyenessé tette a 14 éven aluliak BKV-közlekedését. Ez jó a budapesti családoknak és jó hír Budapestnek. A bejelentéssel végre a főpolgármester maga cáfolta az anyagi nehézségekről szóló politikai rémhíreket – csak egy olyan önkormányzat engedhet meg magának egy több milliárd forint kieséssel járó döntést, amely stabil lábakon áll. Ezt mutatják a tények is. A fővárosi önkormányzatoknak az első fél év végén összesen 286 milliárd forint készpénzállományuk volt, az iparűzésiadó-bevétel újra növekedésnek indult; 2021-ben csaknem 10 milliárd forinttal fogja meghaladni a 2020-as összeget. Az Egészséges Budapest program keretében a kormány 50 milliárd forintot biztosít a kerületi rendelők megújítására, bővítésére. Csak a 3-as metró felújítására 80 milliárd forint támogatást nyújtunk Budapestnek. A kivéreztetés mese habbal. Ráadásul miközben panaszkodnak, és másra mutogatnak, két kézzel szórják ki a pénzt az ablakon.

Hol lát ön pénzszórást?
F. B.: 5 milliárd forinttal drágult a Lánchíd felújítása, 10 milliárd forinttal szálltak el a metró­felújítás költségei. Eközben a főváros az adófizetők pénzéből luxusszállót vesz.

Luxusszállót? Hol?
F. B.: A Rác fürdőre és a mellette lévő szállodára célzok. Egyetlen magánbefektetőt sem érdekelt a projekt, nem tartották jó üzletnek, de Budapest az adófizetők pénzéből 5 milliárd forintért megvásárolja. Eközben a fővárosi reklámtender szabálytalan visszavonásán 8 milliárdot buktak a budapestiek. Ennyit fizetett volna egy kormányközeliséggel nem vádolható francia multi. Duplájára nőtt a főpolgármester-helyettesek száma, földuzzasztották a fizetett tanácsadók és a fizetett bizottsági helyek számát is. Ez 2,5 milliárd forint a ciklusban. Karácsony régi elvtársát, Jávor Benedeket megtette a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjévé, majd rögtön több száz millió forinttal háromszorosára növelte a brüsszeli képviselet költségét. Van ott pénz, amire ők akarják, még ha ez nem jó is a budapestieknek.
K. G.: Ne tagadjuk az elvonásokat! Tényleg rosszul érintették az önkormányzatokat. Ráadásul olyan összegekről volt szó, amelyek hiánya a kormányt kevésbé viselte volna meg, az önkormányzatok életét viszont nagyon megnehezítette.

Az ellenzék azzal érvel, hogy a válságban nem pénzt kellett volna elvenni az önkormányzatoktól, hanem még többet adni nekik.
F. B.: Ez lényeges filozófiai különbség a baloldal és polgári kormány között. Nem a bürokratikus intézményeket, a minisztériumokat és az önkormányzatokat kell megsegíteni, hanem a polgárokat. Ezért mi olyan lépéseket tettünk, amelyek a családokat, a munkavállalókat, a hiteltörlesztésükkel bajba kerülőket, a hallgatókat vagy a bevételük egy részét elveszítő vállalkozásokat segítik. Igen, megfeleztük a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját. Ez a pénz a vállalkozásoknál maradt, a főváros iparűzésiadó-bevétele pedig a kedvezmény ellenére is nő. Mi a baj? Nem az önkormányzatoknál és a kormánynál van jó helyen a pénz, hanem a családoknál, a polgároknál, a vállalkozásoknál.
K. G.: Az iparűzési adó megfelezése után mégis szinte csak a fideszes önkormányzatok kaptak támogatást a kieső bevételeik után, ezt pedig nehéz volt máshogy értelmezni, mint száraz politikai húzást.

Ha már a pártpolitikai alapú pénzosztásnál tartunk, az utóbbi napokban bejelentett kormánydöntés is azt az érzetet erősíti, hogy csak a fideszes vezetésű budapesti önkormányzatok kapnak fejlesztési pénzt a kabinettől. Nyolc kerület részesült támogatásban, egyik sem ellenzéki.
F. B.: Első körben az adóerő alapján nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok kaptak támogatást, nem pártalapon. Így jutott kifizetés az ellenzéki vezetésű városoknak, többek között Eger, Miskolc, Salgótarján, Érd önkormányzatának is. Az egyébként is stabil lábakon álló, magas adóerő-képességű önkormányzatok nem kaptak. Így Debrecen vagy a XII. kerület sem, pedig fideszes a polgármesterük. Az e heti döntéssel pedig olyan támogatásokat kapott vissza nyolc kerületi önkormányzat, amelyeket korábban Karácsony Gergely önkényesen elvett tőlük. Rendelők, bölcsődék, utak épülnek ebből, ennek lehetne örülni is.

Választás. Még mindig komoly az indulási szándék?
K. G.: Persze, indulunk. Akiknek nem tetszik sem a Fidesz, sem az ellenzék, azoknak mi vagyunk az alternatíva. Többen ezt kezdik ma középnek hívni, ami persze fura, mert például az ingyensör nem annyira közép, az inkább az olcsó sör lenne, de így alakult, akit mindkét oldal korrupciója zavar, az lett a közép.

Ahhoz, hogy országos listát állíthasson az MKKP, hetvenegy választókerületben kell jelöltet indítson. Hogy fog ez sikerülni?
K. G.: Eleinte ijesztő volt, hogy hetvenegy helyen kell jelöltet állítani, de összességében hálásak lehetünk Volner úrnak, hiszen így tényleg kénytelenek vagyunk országosan is kiépíteni a párt helyi szervezeteit. Heti négy napot vidéken vagyok, ezt örömmel, szívesen teszem. Lesz négy-ötezer passzivistánk, ha így sem gyűjtjük össze a megfelelő számú aláírást, akkor mi vagyunk bénák.

A baloldali média és pártelit szerint ezzel épp a kormányváltás esélyét csökkentenék. Mit mondana azoknak, akik szerint az MKKP-ra leadott szavazat a kormányváltás szempontjából elpocsékolt voks?
K. G.: Szavazzon ránk mindenki, aki bír minket, és akkor megvan az öt százalék, így nem lesz elpocsékolt voks. Egyébként pedig a szavazóinknak csupán a harmada ikszelne az ellenzékre, ha mi nem indulnánk el.

És ha pont annyi hiányzik?
K. G.: Aki a Kutyapártot szereti, de mindenképpen az ellenzéki pártok kormányváltását szeretné támogatni, úgy is megoldhatja, hogy listán ránk szavaz, egyéniben pedig az ellenzékre. Egyébként évek óta azt hallgatom, mi tehetünk róla, hogy nyer a Fidesz. Még véletlenül sem az, hogy a Jobbik tíz évig náci volt, és nem is az, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP-vel 2010 előtt miként kormányzott. Nem tudom, hogy van-e még olyan ország Európában, ahol amiatt támadnak egy pártot, mert elindul a választáson. Minket ezért kritizálnak, pedig pont ez a demokrácia lényege.
F. B.: Budán az a szóbeszéd járja, hogy a Kutyapárt az ellenzék ötödik hadoszlopa, és az utolsó pillanatban Kovács Gergely úgyis visszalép, vagy esetleg a többi ellenzéki jelölt lép vissza az ő javára.
K. G.: Ezzel kinyírnánk a Kutyapártot, ilyen biztosan nem lesz. Az előválasztáson is kizárólag Hadházy Ákost támogatjuk, de Zuglóban is fogunk indítani MKKP-s jelöltet, mivel Hadházy legyőzte Tóth Csabát.

A Kutyapárt egyébként miért nem indul az előválasztáson?
K. G.: Teljesíthetetlen feltételeket teremtettek. Meg kellene mondanom előre, hogy melyik ellenzéki párt frakciójába ülnék be, ha bejutok a parlamentbe, de a Kutyapártot nem mondhatom. Ez innentől szürreális. Vagy ha megnyerném a helyi előválasztást, az összes ellenzéki párt logója ott szerepelne a nevem mellett, a Kutyapárté viszont nem. Amúgy sem érzem magunkat olyan közel a mostani ellenzéki pártokhoz, hogy velük egy koalícióban induljunk el a választáson.
F. B.: Bennem is felmerült, miért nem vesz részt az ellenzéki kasztingon a Kutyapárt – eddig minden vicces dologban benne volt. Kár a sok hűhóért, a végén úgyis csak egy marad: Gyurcsány Ferenc. Közben Budapesten a főpolgármesteri állás hónapok óta betöltetlen. Karácsony magára hagyta Budapestet, kivonult a városvezetésből. Nem végzi el azt a munkát, amivel a budapestiek megbízták. Márpedig a városvezetés nem másodállás. Az iskolában az ilyet igazolatlan hiányzásnak nevezik. Ki engedhetné meg magának munkavállalóként, hogy úgy keres magának másik állást, hogy közben nem jár be a munkahelyére, és nem látja el azt a feladatot, amiért fizetést kap, amire fölvették? Budapestnek főállású főpolgármesterre van szüksége.
K. G.: Saját magával szúr ki az ellenzék, hogy így csinálja ezt az előválasztást. Noha az lenne a cél, hogy a legnépszerűbb jelölt induljon el a fideszes ellen, sok helyen olyan embereket látunk, akiknek fél évvel ezelőttig egyetlen gondolatuk sem volt a mostani körzetükkel kapcsolatban. Hajnal Miklós például képviselő volt a hegyvidéki testületben néhány hónapig, de nem tudok mondani olyan ügyet, amelyet ő szedett volna elő, ő ért volna el.

Karácsony magára hagyta Budapestet, kivonult a városvezetésből”

Ehhez képest mit csinált a Kutyapárt?
K. G.: Összevesztünk a vezetéssel, megírtunk és elértünk dolgokat.

Például mit?
K. G.: Sikerült elérnünk például, hogy ne újítsák fel irreális áron a szántódi tábort. A nyilvánosság elé tártuk, hogy a kerületben van egy 50 millió forintos keret, amelyre civil szervezetek pályázhatnak. Eddig erről a kiírásról csak a beavatottak tudtak, hiszen nem hirdették meg, így a támogatást is csak az igazán tűzközeliek vitték el, például a KDNP korábbi elnökéhez köthető civil szervezetek. De több sebből is vérzik a kiírás, nem szerepel benne, hogy mire mennyit lehet kérni. Gyakorlatilag számlákat kell hozni. Így történt meg, hogy a Politikai Foglyok Országos Szövetségének XII. kerületi szervezete elment 100 ezer forintért enni. Nagyon sokat kerestük a Politikai Foglyok Országos Szövetségének XII. kerületi szervezetét, de nem találtuk meg. Pedig még levelet is írtunk, hogy pénzt akarunk adni neki, de még arra se válaszolt.

És mit csinál Fürjes Balázs a kerületben?
F. B.: Először kérdeztünk. Pokorni Zoltán polgármesterrel együtt tavasszal megkerestünk minden, a választókerületben élő polgárt a Budai kérdések című kérdőívvel. Tizenötezren tiszteltek meg a véleményükkel. Kint voltunk az utcán, rengeteg beszélgetést szerveztünk, több mint ezer találkozásunk volt budai polgárokkal. Az ő véleményük alapján most Pokorni Zoltánnal közösen megfogalmaztuk a Budai vállalások cselekvéssorozatot. Képviselőjelöltként vállalom: ha megválasztanak, megvalósítjuk e célokat, intézkedéseket. Zöldügyek, egészségügy, parkolás, közlekedés, nyugdíjemelés, adócsökkentés, családtámogatások bővítése, legalább bizonyos munkakörökben kötelező oltás, valamint migrációstop – ezekkel szolgálom a budaiakat.

Míg ön a budai polgárokat szondáztatta, a Fidesz beindította a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíciót. Gyurcsány Ferenc már több mint tíz éve nincs kormányon. Miért is kell őt megállítani? 
F. B.: Gyurcsány Ferenc vissza akar jönni a hatalomba, most épp vagy Karácsony Gergelyt használja bábként, vagy a felesége szoknyája mögé bújik. Gyurcsány maga mondta: „hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Nem térhetünk vissza a múltba, nem tehetjük fel a lejárt lemezt. Erre egy eszköz a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíció. Hátraarc helyett országépítés.

Kovács Gergely aláírta már?
K. G.: Még nem, de rohanok aláírni! (Nevet) Elveszik a viccpárt munkáját ezzel a petícióval. Értem, hogy aktivizálni kell a fideszeseket, ott kell lenni az utcán, ha már az ellenzék is ott van. Ez az akció is beilleszkedik a Fidesz nagy innovációjába, amelynek az a lényege, hogy mivel a választók a legtöbb kormányt pár év után elkezdik utálni, és leváltják, kínálni kell nekik újabb és újabb ellenségeket, akiket a kormány helyett lehet utálni. Ez gyűlöletpolitika, ez káros! Így lett ellenség az EU, a bankok, a melegek, a drogosok, a menekültek. Ez a kormány legnagyobb hibája, hiszen nagyon sokat árt vele az ország lelkiállapotának. Most épp Gyurcsányt és Karácsonyt kell utálni. Szerencséje van a Fidesznek ezzel a két szereplővel, megfelelő alanyt talált bennük. Gyurcsány kormányzásával sokan elégedetlenek voltak, és Karácsony zuglói vagy fővárosi működését végignézve sem dől hátra nyugodtan az ember, hogy majd jó kezekben lesz az ország. Ezért érdemes ránk szavazni!

Aki nem kér sem Orbánból, sem Gyurcsányból, annak ott a Kutyapárt” 

Miért kell Gyurcsány Ferencet gyűlölni?
F. B.: Jobb véleménnyel vagyok a magyar emberekről, mint Kovács Gergely. A magyarok nem gyűlölnek senkit. Barátságos, nyitott nép vagyunk. Aki jó szándékkal, törvényesen érkezik ide, azt mindig szívesen fogadtuk. A magyarok nem bábok, nincs az a kormány, amely programozni tudná a polgárokat arra, hogy gyűlöljenek. Nincs is ilyen szándék. Örülök, hogy Kovács Gergely nyitott a petíció aláírására. Nem is kell elfáradnia a standokhoz, hoztam magammal egyet, ha Gyurcsány-­ügyben egyetértünk, akkor alá is tudja most írni, még tollat is adok. (Előveszi az aláírásgyűjtő ívet)
K. G.: Hú, mibe keveredtem! A tagság elé viszem a döntést, és szólok, hogy mire jutottunk.
F. B.: Nagyon várom a demokratikus döntés eredményét.

Hogyan fog ettől a petíciótól megállni Gyurcsány Ferenc?
F. B.: A petíció véleménynyilvánítási eszköz az állampolgárok kezében arra, hogy kifejezzék, nem kérnek Gyurcsányból és szövetségeseiből. Hogy nem akarnak hátraarcot. Ez a 2022-es választás tétje: visszajön-e a hatalomba Gyurcsány, és vele együtt visszatér-e a múlt, a 2010 előtti világ. Amikor elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat, többszörösére emelték a rezsit, eladósították a lakosságot és az államot, az egekbe szökött a munkanélküliség, és összeugrasztották a magyart a magyarral. Ha valakinek nem tetszett, annak pedig kilőtték a szemét. Nem fiktív veszélyről van szó, amikor Gyurcsányt emlegetjük. Ő hús-vér politikus, az ellenzék vezére, aki konkrét kárt okozott, és most is ezt kapnánk tőle. Bárcsak lenne egy Gyurcsány nélküli, ütőképes ellenzék! De nincs. Olyannyira nincs, hogy most azok a pártok fogtak össze vele, amelyek korábban még azt mondták, Gyurcsányt karanténba kell zárni, és soha nem lehet vele együttműködni.
K. G.: Én nem szeretem se Gyurcsányt, se Orbánt. Ez a gyurcsányozás viszont nagyon leegyszerűsített dolog. Az ellenzéki pártok sem szeretik a jelenlegi helyzetet, de a választási matek miatt össze kellett állniuk. Jobb lett volna, ha egy ellenzéki szavazó tud úgy pártot választani, hogy ne kelljen a DK-ra is szavaznia. Aki nem kér sem Orbánból, sem Gyurcsányból, annak ott a Kutyapárt.

A 2022-es választás tétje: visszajön-e a hatalomba Gyurcsány, és vele együtt visszatér-e a 2010 előtti világ?”

Melyik bizottságba ülnének be a parlamentben? Mi lenne az első kezdeményezésük?
K. G.: Van a parlamentben is vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság, egy ilyen bizottságot már sikerült megszüntetni a XII. kerületben. Mindenképp oda szeretnék beülni, és az első előterjesztésem az lesz, hogy szüntessük meg, a kötelező jogköreit pedig tegyük át egy másik bizottságba. Egy csomót tudnánk ezzel spórolni.
F. B.: Csapatjátékos vagyok, a bizottsági tagságról a parlamenti frakció dönt. Az egyéni indítványaimmal azon leszek, hogy a budai polgárok érdekérvényesítését szolgáljam. Olyan képviselőre van szükség, akinek van súlya a közösségén belül, akit komolyan vesz a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, a frakció. Aki képes forrásokat szerezni Budának.

Kovács Gergely mivel akarja megszólítani a budaiakat? Egy márciusi Mandiner-interjúban említette, hogy lenyúlja majd Fürjes Balázstól a Városmajor felújítását: „azt akarom elérni, hogy az emberek úgy tudják, nekem köszönhetik a Városmajor megújítását”. Az interjút a Mome egyik épületében vesszük fel. A megújult Momét is az MKKP-nak köszönhetjük?
K. G.: Igen, ezt is mi csináltuk meg, de még nem mindenki tud erről.
F. B.: Gratulálok, szerintem nagyon jó lett!
K. G.: Köszönöm! (Nevet) Múlt héten egyébként tényleg megkezdtük a Városmajor felújítását, megcsináltunk két asztalt sakkasztalnak. Vagyis mi korábban kezdtük el a Városmajor felújítását, mint Fürjes Balázs.
F. B.: Ez egy nemes versengés, szívesen folytatom, a bu­daiak nyernek vele. Én pénteken egyeztettem hosszan a Városmajori Parkbarátok közösséggel, mert meggyőződésem: közösségi tervezésben, az itt élő budaiakkal közösen, az ő igényeik szerint kell megújítanunk a Majort. Elnöküket fel is kértük, legyen tagja a nyílt kerttervezési pályázat zsűrijének.

Kovács Gergely mit ígér a budaiaknak?
K. G.: Persze. Hála Istennek, nem tartottam be az eddigi ígéreteimet, így újra meg tudom fogalmazni őket. Egy jó ígéretre vigyázni kell, nem szabad megvalósítani, mert akkor az már nem ígéret. Egyelőre nem épült meg a szobrom a hegy tetején, az út sem készült el a házam előtt, és nem is keresek még különösebben jól.

Ha a Hegyvidék problémáit kellene sorolni, mit mondana?
K. G.: A kerületi közbeszerzéseken nincs érdemi verseny, ugyanazok a szereplők nyernek évek óta. Az egyik fő haszonélvező az Archibona Kft. A cégnek 2013-ig bevétele is alig volt, akkor felállt az új tulajdonosi szerkezet, kilépett az utolsó ember is, aki valaha építkezéssel foglalkozott, azóta pedig tarolnak a közbeszerzéseken. Ők végzik az Alkotás úti felújítást, ők dolgoznak a Hild-villán, a Normafán, és nagyon meglepődnék, ha a Böszörményi útra tervezett, 10 milliárd forint körüli társasház építésének lehetőségét nem az Archibona kapná. A bevételei háromnegyede a XII. kerületi közbeszerzésekből van, de a többi bevétele is az államtól vagy más fideszes kerületek megbízásaiból származik. Nehéz mást látni ebben, mint hogy az Archibonát azért hozták létre, hogy megnyerje a kerületi közbeszerzéseket. Ha lenne verseny, alacsonyabb áron valósulhatnának meg a projektek, és több pénze maradna a kerületnek.

Mit szól ehhez az államtitkár?
F. B.: Kimarad belőle, mert úgy helyes. Az önkormányzati autonómia a jogállamiság fontos eleme. Kormányzati vezető ne avatkozzon bele az önkormányzat ügyeibe. Pokorni Zoltán 2006 óta Budapest egyik legsikeresebb polgármestere, biztosan nehéz helyzetben van az, aki ellenzékiként akarja megfogalmazni magát vele szemben. Harminc éve ismerem, elfogult vagyok. Pokorni Zoltán a kortárs magyar politika egyik legnyíltabb, legőszintébb, legtisztességesebb alakja. Ki van zárva, hogy mutyi lenne a beszerzések hátterében. Ha valakinek konkrét ügyben konkrét bizonyítékai vannak, azonnal forduljon a hatóságokhoz.
K. G.: Az a baj az egész közbeszerzési rendszerrel, hogy teljesen legális. Minden a jogi keretek között zajlik, még sincs verseny. Épp ezért hülyeség, amit az ellenzék az elszámoltatásról mondogat. Amiket mondtam, azok törvényes dolgok. Csak lehetne ezeket másképp, hatékonyabban intézni.

Pokorni Zoltán a kortárs magyar politika egyik legnyíltabb, legőszintébb, legtisztességesebb alakja” (Fürjes Balázs)

Közlekedés?
K. G.: Egyre nagyobb dugók vannak a kerületben. A megnövekedett forgalmat egyre kevésbé bírja el a kerület sokszor szűk, kacskaringós úthálózata. Az utak szélességét nyilván nem tudjuk növelni. Egyet tudunk tenni, meg kell akadályozni, hogy még jobban beépüljön a környék. Ehhez képest a kerület sorban ad el olyan telkeket, amelyek gyakorlatilag erdőnek számítanak, noha jogilag lakóövezetnek minősülnek. Ezeken a telkeken családi házak, társasházak fognak épülni, ez hosszú távon tovább fogja rontani a helyzetet. A Normafánál zajló fejlesztésekkel sem értek egyet. Már most is mindenki a Normafához megy, ez pedig megterheli a környezetet. A további fejlesztésekkel csak azt érjük el, hogy még többen fognak oda menni, noha sok olyan erdős terület van még a kerületben, ahova építhetnénk jelenleg éppen tanösvénynek nevezett lombkorona-sétányt, látogatóközpontot. Az viszont jó, hogy a Hegyvidéki Újság ír arról, milyen egyéb kirándulóhelyek vannak a kerületben. Amikor a járvány alatt lezárták a Normafát, akkor a turisták elkezdtek ezekre a helyekre is járni. Megtalálták Csillebércet, ugyanúgy tudtak mászkálni az erdőben, mégsem egymás nyakán volt mindenki.
F. B.: Egyetértünk abban, hogy meg kell védeni Buda zöldjét. Több gondozott zöldfelület kell, és ne lehessen zöldterületen építkezni. Két budai villamosvonalat rendbe kell tennünk. A főváros szándékaival szemben nem szűnhet meg az 56-os Nagyajtai utcai és Nyúl utcai megállója, ezzel több ezer budait büntetne Karácsony Gergely. Azonban az egész vonalat fel kell újítani megállóstul, sínestül, mindenestül. Ebben összefogtunk Őrsi Gergellyel, a II. kerület ellenzéki polgármesterével, hiszen ez nem lehet pártkérdés. Az 59-es villamoson pedig a hét közlekedő szerelvényt le kell cserélni alacsony padlós, akadálymentes villamosokra. Végül, ha rajtam múlik, törvényben garantálnám: a kerületi önkormányzat engedélyezhesse, hogy lakóövezeti közterületen a parkolók egyharmadát estétől reggelig csak a helyi lakosok használhassák, ingyenesen.

Történik végre valami a János-kórházzal is?
F. B.: Az aktatologatást abba kell hagyni végre, bár kétségtelen: a járvány alatt más feladatokra kellett összpontosítani. Most, hogy túl vagyunk a nehezén, végre korszerű centrumkórházat kell csinálni a János-kórházból. Lehetővé kell tenni, hogy a kerületi járóbeteg-szakrendelő egynapos sebészettel együtt megvalósuljon a Kútvölgyi toronyépületében. A II. kerületben pedig a Kapás utcai szakrendelőt bővítjük, korszerűsítjük. E kérdésekben már megállapodtunk Pokorni Zoltánnal és Őrsi Gergellyel. Folyik a munka.

Az MSZP-s képviselő kérte Pokorni Zoltánt, hogy valamit csináljon velem, mert rosszakat mondtam az önkormányzatról”

Pokorni Zoltánnal milyen a viszonyuk? Kovács Gergely megválasztott képviselőként hogyan tudna vele együttműködni?
K. G.: Pokorni Zoltán kellemes ember. A kerületben kedvesen fogadtak, de a viszony megromlott, amikor kiteregettük a kerület kényes ügyeit. Az egyik testületi ülésen már velem üvöltözött az egész csapat. De még az MSZP-s képviselő, Vincze Géza is külön kérte Pokorni Zoltánt, hogy valamit csináljon velem, mert rosszakat mondtam a Klubrádióban az önkormányzatról.
F. B.: De gondolom, nem kapott polgármesteri fenyítést.
K. G.: Pokorni sem volt a legbarátságosabb, de kibírja az ember évente öt alkalommal ezt a pár órát. Egyébként a közbeszerzési ügyeket nem a polgármester menedzseli, inkább hagyja, hogy más szereplők intézzék őket, például Béres István.
F. B.: Mint említettem, régi barátságban vagyok a polgármesterrel, szeretek vele dolgozni, rengeteget tanulok tőle. Ha a budai polgárok megtisztelnek a bizalmukkal, folytatjuk a közös munkát a kerület érdekében. És nyitott vagyok az Őrsi Gergellyel való közös munkára is, úgy látom, tudunk együttműködni.

Hamarosan kiderül, ki nyeri az ellenzéki előválasztást a kerületben. Benne vannak egy olyan vitában, amelyen minden induló részt vesz?
K. G.: Örömmel. Miért ne?
F. B.: Mindig a párbeszéd és a vita pártján álltam, az értelmes vita előrébb visz, segít a választópolgároknak a döntésben. Ha megvannak a jelöltek, jöhetnek a viták.

***

***

Személyesen

Nyitókép: Mátrai Dávid