Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Aki a lengyel alkotmánybíróság július közepére kitűzött, majd augusztus végén és szeptember utolsó két hetében tovább halasztott tárgyalássorozatát élőben követte, október 7-én fellélegezhetett. A fórum honlapjába ágyazott videóablakban ugyanis a következő sorok fogadták az érdeklődőt: határozathirdetés negyed hatkor. A testület döntésével egy régóta húzódó, politikailag egyre terhesebbé váló ügy végére tett pontot azzal, hogy kimondta: az uniós jogot a csúcsintézményekben – például az Európai Bizottságban, az Európai Unió Bíróságán – a tagállami alkotmány szövegével és szellemével ellentétesen értelmezik. Az ügy a Brüsszelből évek óta kritizált lengyel igazságszolgáltatási reform kapcsán indult, a döntés pedig érdemben befolyásolhatja legalábbis az Európai Unió és Lengyelország viszonyát.
Pulpitusok harca
Tekintetbe véve az uniós csúcsintézmények lengyelellenességét, ez annak tükrében is így lehet, hogy az elmúlt évtizedek során több uniós tagállam alkotmánybírósága is hasonlóképpen döntött. Reagálva az uniós bírói aktivizmus jeleként is felfogható, az Európai Bíróság 1970-es, az Internationale Handelsgesellschaft-ügyben hozott döntésére, a német alkotmánybíróság 1974-es, úgynevezett Solange I. határozatával rögzítette, hogy a német igazságszolgáltatás alapja a német alaptörvény. A nemzeti alkotmányok szerepét növelték a későbbi Solange II. és Solange III.döntések is, friss példának pedig a német alkotmánybíróság 2020 májusában hozott döntése tekinthető az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja kapcsán.
A tagállami alkotmányok védelmében határozott az olasz és a cseh alkotmánybíróság is”
Lengyelországon és Németországon kívül ugyancsak a tagállami alaptörvények védelmében határozott többek között az olasz és a cseh alkotmánybíróság is – csak hogy néhány példát említsünk. Olaszország és az Európai Unió Bírósága Taricco-sagaként elhíresült párbeszéde azzal végződött, hogy az olasz taláros testület az alkotmányt helyezte az uniós jog elé. Csehország alkotmánybírósága pedig 2006-ban, 2008-ban és 2012-ben is ütköztette egymással az alkotmányt és az uniós jogot. Ezek a határozatok az uniós jog elsőbbségének feltételességéről, a tagállami szuverenitás főszabályként való elismeréséről és az EU-s intézmények hatásköri túlkapásainak értékeléséről szóltak.