Most már tényleg megvalósulhat a felvidéki magyar pártok egyesülése, benne a rivális MKP és a Most-Híd összeboronálásával. Évek múltán visszakerülhetnek a magyarok a pozsonyi parlamentbe, de akadnak szkeptikus hangok is.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Hosszú évek óta kóstolgatta a két nagyobb felvidéki magyar erő, a jobbközép–konzervatív Magyar Közösség Pártja (MKP) és az előbbiből 2009-ben viharosan távozó, Bugár Béla által gründolt Most-Híd a keserű pirulát. A két, lényegében a magyar szavazatokért versengő párt egyesülését ráadásul az alig két éve alapított – beszédes nevű – Összefogás mozgalom próbálta az utóbbi időben tető alá hozni.
A szükségszerűség egyértelmű volt: 2006-ban, ereje teljében az MKP a szavazatok csaknem 12 százalékát szerezte meg, s 20 képviselőt küldhetett a 150 fős törvényhozásba. Az MKP tényező volt, holtversenyben a szlovák neofasisztákkal a harmadik legnagyobb párt helyéért. A nagy pártszakadás utáni első választáson, 2010-ben a szavazatok megoszlottak a két formáció között, amiből a Most-Híd jött ki jobban, az MKP pedig kiesett a törvényhozásból. Bugárék kétszer voltak kormányon, de folyamatosan olvadt a támogatottságuk, s végül 2020 februárjának kijózanító pofonja volt, hogy egyik magyar – vagy elsősorban magyarokat képviselő – párt sem jutott be a parlamentbe. A megegyezés immár elodázhatatlan kényszerré vált az egymás elleni harcban megtépázott népszerűségű pártok számára.
Még egy darabig folyt az egymásra mutogatás és a kölcsönös sértődések sorozata – a Most-Híd az MKP maradiságát, az MKP a vegyes párt elvi hajlékonyságát ostorozta, ahogy korábban is. Aztán furcsa hármas játékba kezdtek a frissen alakult Összefogással és egymással. A Most-Híd és az MKP hosszú időn keresztül mutogatott, mindig a másikra, hogy ki miatt nem sikerül az összefogás. 2020-ban többször úgy tűnt, megtörik a jég, lemondott az MKP által vállalhatatlan Bugár Béla is a Most-Híd vezetéséről. Tavaly augusztus 20-án aláírtak Komáromban egy nyilatkozatot, amelyben körülbelül annyiban sikerült megegyezni, hogy Szent István örökségére tekintenek példaként, és hogy a politikai sokszínűség megőrzése mellett muszáj valamiféleképpen egyesülni. Aztán decemberben a nagy bejelentés helyett összekapott a Most-Híd meg az Összefogás (mások szerint éppen az Összefogás akarta kitúrni a Most-Hidat), és botrányos sajtótájékoztatón sikerült visszavetni a pártegyesítés ügyét, februárban meg a két nagyobb párt golyózta volna ki a legkisebbet. Mondhatjuk, nem igazán volt meg a kémia a pártvezetők között, folyamatos volt a harc, leginkább azon, hogy kinek hány embere ülhessen be a közös párt döntéshozói székeibe.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A Mandiner lapigazgatója szerint alaptalanul nevezte oroszpártinak lapunkat Donald Tusk.
Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.
