Ha a demokrácia nem csak liberális lehet, akkor kapitalizmusból sem csak nyugati létezik. Egy román történész elsőként dolgozta fel a világ egyik legsikeresebb vállalatcsoportja, az indiai Tata sikertörténetét. A tanulság? Üzleti és nemzeti érdek nagyon is erősíthetik egymást.
A Tata története egyet jelent a modern India megszületésével. A cégcsoportot akkor alapították, amikor a kontinensnyi ország még a brit gyarmatbirodalom részeként élte mindennapjait. Ópium- és textilkereskedelemmel kezdték, ma a sóbányászattól a szoftveren át az autógyártásig (ma már ők a Jaguar Land Rover tulajdonosai) mindenben meghatározó globális szereplők – odahaza pedig a brit Kelet-indiai Társaság óta az első és utolsó „állam az államban”. S hogy miért éri meg figyelni rájuk? Mert mindent egészen máshogy csinálnak, mint a nyugati nagyvállalatok, mégis legalább annyira sikeresek.
Kezdjük azzal, hogy a Tata alapítása óta végig családi tulajdonban maradt. Ez olyan, mintha korunk amerikai sikercégeit, az Apple-t vagy a Google-t a Rockefeller vagy a Carnegie család hozta volna létre, azaz a nagy nyugati dinasztiák képesek lettek volna lépést tartani a politikai és technológiai folyamatokkal. Ez különösen nagy teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a cég alapítói egy alacsony lélekszámú vallási kisebbség soraiból kerültek ki, és hogy 150 éves történetük alatt került sor több földrengésszerű politikai változásra India függetlenségének 1947-es kikiáltásától az 1991-es piaci liberalizációig.
Visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Kőnig Róbert írása.
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.