A nyelv teszi az embert, a család teszi a nyelvet

Az idei Brain Bar egyik kiemelt témája a nyelvek, köztük a magyar nyelv jövője volt. Miért? A globalizáció eredményeként a világ egyre inkább néhány domináns nyelven (angolul, spanyolul, kínaiul) kommunikál, pedig a kultúrák sokféleségét éppen a nyelvek sokfélesége alapozta meg. A nyelv egyfajta szoftver, a logikánk és a gondolkodásmódunk egyik meghatározója. Több száz nyelvcsaládot és közel hétezer nyelvet ismerünk a bolygón: a jégsapkák felől az Egyenlítőhöz közeledve egyre nő a beszélt nyelvek száma, hasonlóan a biodiverzitáshoz. Míg azonban utóbbi jelentőségéről sokat, előbbiről alig-alig hallunk. Ahogy általánosságban a nyelv emberformáló szerepéről is.

Sverker Johansson svéd részecske­fizikus és nyelvész, a svájci Európai Nukleáris Kutatási Szervezet vezető munkatársa. Az ismeretterjesztés megszállottja – ő hozta létre az Lsjbot névre keresztelt számítógépes programot, ami internetes adatbányászat segítségével magától nagy mennyiségben hoz létre Wikipédia-oldalakat. Találmányának köszönhetően ma Sverker nevéhez kötődik az összes szócikk minimum nyolc (egyes becslések szerint akár húsz) százaléka a gombáktól kezdve a Fülöp-szigeteki városokig. Az utóbbi években Johansson új „hobbiprojektbe” vágott: megpróbál rájönni a nyelv valódi jelentőségére, pontos szerepére az emberiség sorsának alakulásában.