Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Balos túlsúly, szűk piac, de indul a „polgári gonzó” is: körülnéztünk és körbekérdeztünk, mi újság a sokszínűnek tűnő, ám rendszer-szintű problémákkal küzdő felvidéki magyar nyilvánosságban.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
„Amikor más külhoni kollégákkal beszélgetek, megdöbbenek, hogy mennyire rosszul állunk sajtó tekintetében” – mondja lapunknak a felvidéki Ma7-médiacsalád főszerkesztője, Molnár Judit. Más kérdés, hogy orgánum még csak-csak akadna, de például egy 2017-es felmérés szerint a fiatalok csaknem ugyanolyan szívesen fogyasztanak szlovák tartalmat, mint magyart.
A felvidéki magyar médiatér a rendszerváltozás óta túl van kisebb-nagyobb átrendeződéseken, de az alapvető erőviszonyok változatlanok maradtak. Önálló magyar televízió és rádió nem létezik, nem létezhet, mert a nyelvtörvény ellehetetleníti olyan módon, hogy szinkrontolmácsot vagy feliratot ír elő a kisebbségi nyelvű adásokhoz; ez a tévénél „csak” költséges, a rádiónál viszont lehetetlen. Molnár Judit ebben hátrányos megkülönböztetést, Tokár Géza politológus pedig jogellenes helyzetet lát, amelynek megoldását Szlovákia tudatosan szabotálja. Így csak a szlovák közmédia gyárt némi magyar nyelvű tévés tartalmat, és működteti a Pátria Rádiót, de ez nem olyan, mint az Erdélyi Magyar Televízió vagy a Délvidéken a Pannon RTV.
Megnő tehát a súlya a nyomtatott és főleg az internetes sajtónak. Ott sem sokkal jobb az összkép: egyetlen országos napilap, a hetven éve a csehszlovák kommunista párt támogatásával alapított Új Szó létezik – Tokár megfogalmazásában „megkerülhetetlen tömbként” – csökkenő, de még mindig 13-14 ezres olvasótáborral. Ez, mint a politológus magyarázza, „szinte intézmény”, Molnár Judit szerint egy hetvenéves előnnyel induló márka. Van netes felülete is, az auditálás szerint napi 32 ezer olvasóval. Hasonló számokat hoz a Paraméter és a Ma7, a Magyar7 című, három éve alapított hetilap portálja. Ott van még a nem auditált Felvidék.ma és a Bumm, a külön utas Körkép s a kisebb, inkább regionális jelentőségű portálok, mint a Reflex24.
A politikai megosztottság egyértelmű, az Új Szót például, mint Tokár mondja, gyakran vádolják „hidassággal”, azaz a Most-Híd szlovák–magyar vegyes párt egyoldalú támogatásával. Sem ő, sem Molnár nem sejt kézi vezérlést, szerintük egyszerűen csak a készítők irányultsága ilyen, bár az új főszerkesztő, Nyerges Csaba alatt ez nem annyira látványos. Szívesen megkérdeztük volna a főszerkesztőt is, ám ő csak lapzártánk után tudott volna választ adni kérdéseinkre. A Bummot ezzel szemben kézi vezérelt hidasnak nevezi Tokár Géza. A hagyományos konzervatív Felvidék.ma az MKP köreihez kötődik valamelyest, a Ma7 pedig új vonalas konzervatív.