Római katolikusok, keleti ortodoxok, protestánsok – abból is többfélék, anglikánok, reformátusok, evangélikusok, baptisták stb. Hát nem ugyanaz az Isten? Hogyan tudtak akkor Krisztus tanítványai ennyifelé szétszéledni? S hogyan lehetne ismét összetalálkozni?
„A fő dolgokban egység, a mellékesekben szabadság, és mindenekben szeretet” – Melanchtonnak, az egyik tizenhatodik századi reformátor hittudósnak tulajdonítják ezt a mondást, s gyakran idézik akkor, amikor az egyházak közötti különbségekről, vitás pontokról esik szó. Lehetne ez a hármas követelmény a közeledés záloga? Persze, ha megszületne arról a döntés, hogy melyek a fő és a mellékes dolgok. S akkor már csak azt kellene megtudni, hogy honnan vesszük mindkettőhöz az egymás iránti szeretetet.
De miért is kellene annál nagyobb egységben lenni az egyes keresztény felekezeteknek, mint amilyen egységben jelenleg vagyunk? Hiszen (már) nem bántjuk egymást, nem folytatunk büntetéssel végződő hitvitákat, egyre gyakrabban találkozunk, s a nyilvánosság előtt még az eltérő tanításokról, hitgyakorlatról is visszafogottsággal beszélünk, nehogy a kívülálló, nem egyházi személyek feleslegesen veszekedő, szőrszálhasogató hívőknek lássanak minket. Madách Imre maga is hozzájárult ahhoz, hogy a hitviták értelmetlen, fanatikus hittudósok hatalmi küzdelmének tűnjenek, hiszen Az ember tragédiájában az ádáz küzdelem egyetlen szó egyetlen betűjéért folyik. Pedig akik értik a homouszion és a homoiuszion közötti különbséget, azok vallják, hogy ezen az egy i betűn megfordulhat az egész világ sorsa.
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a nagy figyelmet kiváltó egyetemi eljárás kapcsán.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
