Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A han népcsoport uralta kínai vezetés Szun-ce kétezer-ötszáz éves téziseire építi Peking külpolitikáját. A „stratégiai autizmus” azonban oda vezethet, hogy a 21. századi Kína a 20. századi Németország sorsára jut – állítja egy román elemzőzseni, aki az izraeli hadseregben kezdte, Reagan tanácsadójaként folytatta, és ma Bolíviában tenyészt szarvasmarhákat.
Hallottak Edward Nicolae Luttwakról? Nem? Pedig mértékadó vélemények szerint élesebb ész a stratégiában, geopolitikában, geoökonómiában és katonapolitikában, mint Henry Kissinger. Egyúttal színesebb karakter is: az aradi zsidó családba született román csodagyerek előbb csatlakozott az izraeli hadsereghez, majd 26 évesen – már londoni székhelyű olajipari elemzőként – kézikönyvet írt a fegyveres puccsok megszervezéséhez. A Coup d’État: A Practical Handbook (az államcsíny praktikus kézikönyve) tudhatóan több fekete-afrikai puccskísérlethez szolgált útmutatóul, olyan nagyságok elismerését váltotta ki, mint a legendás regényíró John le Carré, és thrillert forgattak belőle a nyolcszoros Oscar-jelölt Peter O’Toole főszereplésével. Luttwak ezután Ronald Reagan tanácsadója lett, nagyszabású tanulmányokat írt a római és a bizánci birodalmak stratégiájáról, majd az USA katonai akadémiáin azóta alapműnek számító kötetet The Logic of War and Peace (a háború és béke logikája) címmel.
Szerzőnket kíméletlen őszintesége, a szikár tényekhez való ragaszkodása miatt tartják sokan Kissingernél is nagyobb kalibernek – akit zsidó emigráns sorstársától pontosan az különböztet meg, hogy nem manipulál. „Ő is ugyanazokból az adatokból olvas, mint a többiek, de egészen más mintázatokat vesz észre bennük. Akik mégis hozzá hasonló következtetésekre jutnak, sosem merik megírni. Ezért utálják annyian” – vallotta egy kortárs. Karrierje alkonyán Luttwak beleszeretett Bolíviába, ahol ma farmerként szarvasmarhákkal foglalkozik. Arra így is szakított időt, hogy egy velejéig unortodox műben ossza meg nézeteit Kína jövőjéről – ami sokak szerint egyenesen a kínai vezetőkhöz íródott.