Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Minél okosabb valaki, annál nehezebben változtat a nézetein, mert villámgyorsan felismeri és kizárja tudatából a véleményétől eltérő információkat, pedig a rugalmasság a konzisztenciánál fontosabb a sikerhez – vallja egy bűvészből lett szervezetpszichológus.
Adam Grant fiatal kora ellenére a világ egyik legmagasabban jegyzett üzleti iskolája, a pennsylvaniai Wharton School sztároktatója. A mostoha sorsú Detroit utcáin nevelkedett, középiskolásként búvárúszásban Amerika legjobbja lett, harvardi tanulmányaihoz viszont már profi bűvészként kereste meg a tandíjravalót. Ünnepelt szervezetpszichológusként azzal foglalkozik, hogy végtelen mennyiségű tudományos publikáció adatait, összefüggéseit, tanulságait sűríti egy talk show könnyedségét idéző könyveibe. Szinte sosem mond újat, de időtlen – és nagyon is időszerű – igazságokat csomagol a korszellemnek megfelelő formába. Első bestsellere, a 2013-as Give and Take (adni és elvenni) arról szólt, miért a legnagyvonalúbb emberek a legsikeresebbek a munkahelyeken. A 2016-os Originals (eredetik) példák sokaságával illusztrálta, miért a generalistákból és nem a specialistákból lesznek az igazán eredményes vállalkozók. Az idén megjelent Think Again (gondold újra) az életen át tartó tanulás jelentőségével és módszertanával foglalkozik.
Szókratész óta tudjuk, hogy a kétkedés nélküli életnek semmi értelme nincs. Grant itt veszi fel a fonalat, hogy megvizsgálja, mennyiben alkalmas a modern életmód agyunk folyamatos pallérozására. Szerzőnket kifejezetten az foglalkoztatja, mi határozza meg az újragondolás és a meggyőzhetőség képességének meglétét és alakulását egy életen át.