Minél okosabb valaki, annál nehezebben változtat a nézetein, mert villámgyorsan felismeri és kizárja tudatából a véleményétől eltérő információkat, pedig a rugalmasság a konzisztenciánál fontosabb a sikerhez – vallja egy bűvészből lett szervezetpszichológus.
Adam Grant fiatal kora ellenére a világ egyik legmagasabban jegyzett üzleti iskolája, a pennsylvaniai Wharton School sztároktatója. A mostoha sorsú Detroit utcáin nevelkedett, középiskolásként búvárúszásban Amerika legjobbja lett, harvardi tanulmányaihoz viszont már profi bűvészként kereste meg a tandíjravalót. Ünnepelt szervezetpszichológusként azzal foglalkozik, hogy végtelen mennyiségű tudományos publikáció adatait, összefüggéseit, tanulságait sűríti egy talk show könnyedségét idéző könyveibe. Szinte sosem mond újat, de időtlen – és nagyon is időszerű – igazságokat csomagol a korszellemnek megfelelő formába. Első bestsellere, a 2013-as Give and Take (adni és elvenni) arról szólt, miért a legnagyvonalúbb emberek a legsikeresebbek a munkahelyeken. A 2016-os Originals (eredetik) példák sokaságával illusztrálta, miért a generalistákból és nem a specialistákból lesznek az igazán eredményes vállalkozók. Az idén megjelent Think Again (gondold újra) az életen át tartó tanulás jelentőségével és módszertanával foglalkozik.
Szókratész óta tudjuk, hogy a kétkedés nélküli életnek semmi értelme nincs. Grant itt veszi fel a fonalat, hogy megvizsgálja, mennyiben alkalmas a modern életmód agyunk folyamatos pallérozására. Szerzőnket kifejezetten az foglalkoztatja, mi határozza meg az újragondolás és a meggyőzhetőség képességének meglétét és alakulását egy életen át.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
Egészen elképesztően perverz feladatokat kérnek számon egy kaliforniai jezsuita egyetem családterápiás képzésén, melyen kiakadt egy diák, aki közzétette mindezt, mire az egyetem lakonikusan válaszolt. Mutatjuk a történetet.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Lezárult a Pázmányon az etikai eljárás a három, HVG-be LMBTQ-párti cikket író pszichológus oktatóval szemben, mutatjuk az eredmény, s hogy miről szólt az egész. A Mandinernek Birher Nándor, a Pázmány bölcsészkarának dékánja nyilatkozott.
Odesszában kezdődött, majd Kijevben, Dnyipropetrovszkban, Harkivban, Poltavában és Cserkasziban pusztítottak a drónok, rakéták.
Nem kertelt az ellenzéki politikus.
