A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
Negyvenkétmillió eurót költ Litvánia egy több mint ötszáz kilométer hosszú határkerítés megépítésére, hogy megállítsa a Belaruszból érkező menekültáradatot.
A balti országba özönlenek az illegális bevándorlók Belaruszból, ám nem a tavalyi elnökválasztás utáni represszió elől menekülő politikai menedékkérők, hanem javarészt irakiak, irániak és szíriaiak. Július 8-án 93 ember próbált átjutni illegálisan a határon; összehasonlításképp: a teljes 2020-as év során összesen 81 ember érkezett az országba a litván határrendészet adatai szerint. Júliusra az idén elfogott, a belarusz határon keresztül érkező menekültek száma elérte az 1600 főt. Az országban különleges helyzetet hirdettek, és kirendelték a katonaságot a határokhoz.
Ez Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető bosszúja, amiért Litvánia a többi balti állammal és Lengyelországgal együtt határozottan kiállt az országában 2020 augusztusában történt választási csalások és a hatalmi erőszak ellen. A litván sajtó szerint Minszkbe heti két alkalommal érkeznek „turisztikai célú” repülőjáratok Irakból és Iránból, a menekültstátuszt kérőket pedig egyenesen a litván határhoz irányítják, ahol útba igazítják őket, hol tudnak a legbiztonságosabb módon átjutni az EU-s határon. Ingrida Šimonytė litván kormányfő hibrid agressziónak nevezte a belarusz lépéseket.
A dolog szürreálisan hangzik, de igaz, és Lukasenka és a Nyugat konfliktusának újabb állomását jelenti. Az illegális menekültek számának drasztikus növekedése éppen a májusi incidens után történt: akkor a belarusz hatóságok földre kényszerítették a Ryanair Athénből Vilniusba tartó járatát, hogy elfogják a járaton utazó ellenzéki belarusz újságírót, Raman Prataszevicset. Az ügy nagy visszhangot kapott, az Európai Unió pedig újabb – ezúttal sokkal fájdalmasabb – szankciókat fogadott el Minszkkel szemben.