Kísért az Északi Áramlat: szabotázst sejtenek a németek egy víz alatti kábel elvágásában
A Finnországot Németországgal összekötő vezeték több szempontból is fontos volt.
Negyvenkétmillió eurót költ Litvánia egy több mint ötszáz kilométer hosszú határkerítés megépítésére, hogy megállítsa a Belaruszból érkező menekültáradatot.
A balti országba özönlenek az illegális bevándorlók Belaruszból, ám nem a tavalyi elnökválasztás utáni represszió elől menekülő politikai menedékkérők, hanem javarészt irakiak, irániak és szíriaiak. Július 8-án 93 ember próbált átjutni illegálisan a határon; összehasonlításképp: a teljes 2020-as év során összesen 81 ember érkezett az országba a litván határrendészet adatai szerint. Júliusra az idén elfogott, a belarusz határon keresztül érkező menekültek száma elérte az 1600 főt. Az országban különleges helyzetet hirdettek, és kirendelték a katonaságot a határokhoz.
Ez Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető bosszúja, amiért Litvánia a többi balti állammal és Lengyelországgal együtt határozottan kiállt az országában 2020 augusztusában történt választási csalások és a hatalmi erőszak ellen. A litván sajtó szerint Minszkbe heti két alkalommal érkeznek „turisztikai célú” repülőjáratok Irakból és Iránból, a menekültstátuszt kérőket pedig egyenesen a litván határhoz irányítják, ahol útba igazítják őket, hol tudnak a legbiztonságosabb módon átjutni az EU-s határon. Ingrida Šimonytė litván kormányfő hibrid agressziónak nevezte a belarusz lépéseket.
A dolog szürreálisan hangzik, de igaz, és Lukasenka és a Nyugat konfliktusának újabb állomását jelenti. Az illegális menekültek számának drasztikus növekedése éppen a májusi incidens után történt: akkor a belarusz hatóságok földre kényszerítették a Ryanair Athénből Vilniusba tartó járatát, hogy elfogják a járaton utazó ellenzéki belarusz újságírót, Raman Prataszevicset. Az ügy nagy visszhangot kapott, az Európai Unió pedig újabb – ezúttal sokkal fájdalmasabb – szankciókat fogadott el Minszkkel szemben.