„Logikát itt ne keressünk” – ukránosítás Kárpátalján

2021. július 28. 11:28

Mint egy rossz álom: a nyelvtörvény legújabb rendelkezéseivel folytatódik a kisebbségi nyelvhasználat kiszorítása Ukrajnában. Nem lehet csak magyar hírportál és színielőadás, s a boltban sem lehet kiírni, hogy kenyér. Utánajártunk, hogy élik meg ezt az érintettek.

2021. július 28. 11:28
null

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

A július 16-ától érvényes nyelvhasználati előírások – amelyek be nem tartását most még csak figyelmeztetésekkel, jövőre viszont már súlyos bírságokkal is szankcionálják – nem éppen Olekszandr Tkacsenko kulturális és információ­politikai miniszter „puha ukránosítási” irányelveit tükrözik. A csomag egyebek mellett előírja, hogy az állami munkahelyen dolgozók rendelkezzenek ukrán nyelvvizsgával; hogy minden rendezvényt kizárólag ukránul lehet lebonyolítani, az ukránul nem tudó előadók szövegét le kell fordítani; minden reklám, plakát és egyéb hirdetés csak ukrán nyelvű lehet; a múzeumok, galériák kísérő hanganyagainak ukránul kell szólniuk; minden nem ukrán nyelvű színdarabot és mozifilmet csak ukránul lehet előadni, illetve levetíteni; a kiadók kiadványainak és a könyvtárak könyvállományának fele ukrán nyelvű kell hogy legyen. A jogszabály abszurditása miatt sokan nem tudják elképzelni, hogy lesz szándék és képesség ezeket be is tartatni. Beszédes viszont, hogy a megkeresettek közül a hatósági vegzálásoktól tartva többen inkább név nélkül nyilatkoznak lapunknak.

A hétköznapokban még sok helyütt nem érződik változás: civil forrásaink arról számolnak be, hogy egyelőre helyi szinten minden maradt a régiben. „Nincs a közösségben kétségbeesés vagy félelem – nem is lehet a vezetők célja a pánikkeltés, de jó lenne, ha az emberek jobban tisztában lennének azzal, mi vár rájuk” – nyilatkozza kérdésünkre egyikük. Sokan a törvény létezéséről, illetve a rájuk vonatkozó következményeiről sem tudnak, pedig azokból akadhat bőven.

A barátoknak mindent lehet, a többiekre meg vonatkozik a törvény”

„Ez is része annak az – általában sikertelen – erőszakos asszimilációs politikának, amelynek útjára 2014-ben lépett Ukrajna” – fogalmaz Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Mandinernek. Hozzáteszi: nem tudni, milyen nyelvvizsgát és milyen alapon kérnek majd a hivatalnokoktól, hiszen aki Ukrajnában érettségizett vagy diplomázott, annak általában van érdemjegye ukrán nyelvből. Brenzovics szerint az Ukrajnához hasonlóan korrupt államokban az ilyen törvény politikai leszámolások eszköze lehet, és idézi Francisco Franco spanyol diktátor hozzáállását: a barátoknak mindent lehet, a többiekre meg vonatkozik a törvény. A települési könyvtárakról elmondja: nagyon nehéz helyzetben vannak így is, ő pedig nem látta, hogy Kijev a követelések mellé pénzt is allokált volna ukrán könyvek vásárlására. „Akkor pedig hogy akarják elérni az ötven százalékot, talán kidobálják a nem ukrán nyelvűeket, hogy meglegyen az arány? Abszurd az egész” – mutat rá.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!