Az Európai Unió peremén fokozatosan egy kvázi-Észak-Korea alakul ki.
1995 szeptemberében az amerikai Alan Fraenckel és John Stuart-Jervis karnyújtásnyira került a győzelemtől a nemzetközi hőlégballonversenyen, amikor járművük Belarusz légterébe ért. A Gordon Bennettkupának, a világ egyik legnevesebb hőlégballonversenyének a szabályai egyszerűek, de kemények: az nyer, aki a legmesszebbre jut el a kiindulási ponttól, amely abban az évben Svájc volt. A két amerikai versenyző már négy napja repült, és valószínűleg kíváncsian várta a függetlenségét 1991-ben elnyerő szovjet utódállam látképét. Nem volt mitől tartaniuk: a szervezők még márciusban egyeztették a hatóságokkal az útvonalat, és minden szükséges engedélyt megkaptak. Fraenckel és Stuart-Jervis versenyének egy katonai Mi-24-es helikopter vetett véget, amely gépfegyverrel szitává lőtte a léggömböt mintegy kétezer méteres magasságban, az amerikaiak szörnyethaltak.
Az 1995-ben negyvenegy éves Aljakszandr Lukasenka, a független Belarusz első elnöke ekkor egy éve volt hatalmon. Immár huszonhét éve áll az ország élén, s a hatalmi logika azóta sem változott: a hőlégballon lelövését akkor azzal indokolták, hogy túl közel került egy katonai bázishoz. A Ryanair-járat 2021. május 23-ai földre kényszerítésére is hasonló magyarázatot adott Minszk: a Vilniusba tartó repülőn lévő állítólagos robbanószerkezet veszélybe sodorhatta volna a litván határ közelében található atomerőművet, ezért volt szükség a Mig-29-es vadászgép bevetésére.
1995-ben Lukasenka bocsánatkérése után a kínos ügyet eltussolták, hiszen a Nyugatnak fontos volt a jó kapcsolatok kiépítése a posztszovjet térséggel. Az újabb ügynek azonban messzemenő következményei lesznek. A belarusz hatóságok legalább két nemzetközi megállapodást rúgtak fel: a biztonságos polgári repülésről szóló, 1944-es chicagói egyezményt és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elfogadott, 1973-as montréali egyezményt. Utóbbi a polgári repülés biztonsága elleni bűncselekménynek tekinti a „tudatosan hamis információk közlését, ezáltal veszélyt teremtve a repülőgép biztonságára”.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Az elmúlt években több ezren csatlakoztak hozzájuk.
