Csehül állnak – folyamatos politikai vihar és kormányválság Prágában

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.

„A koalíciós kormányzás sohasem tökéletes, Csehországban sincs ez másként” – fogalmazott a Mandinernek adott interjújában néhány héttel ezelőtt Jakub Kulhánek, Csehország másfél hónappal ezelőtt kinevezett külügyminisztere. Óvatos kijelentés, főleg annak a turbulenciának a fényében, amely az utóbbi hónapokban jellemezte a cseh belpolitikát.

A közelmúltban válságok egész sora érte az Andrej Babiš vezette kormányt és személyesen a dúsgazdag miniszterelnököt is. A koronavírus-válság nem növelte, hanem valósággal megtépázta a népszerűségét. Ma éppen tíz százalékkal kevesebben szavaznának pártjára, az ANO 2011-re, mint amikor az első koronavírusos fertőzést regisztrálták Csehországban, és bár az októberi képviselőházi választásig azért van még idő, Babišnak bravúr kellene ahhoz, hogy győzni tudjon.

Minden kezdet nehéz
Nem mintha a jelenlegi kormány megalakítása és hatalmon tartása nem lett volna valóságos bűvészmutatvány. A Babiš-
féle centrista-populista Elégedetlen Polgárok Mozgalmából (ANO) kinövő párt megnyerte a 2017-es képviselőházi választást, de részben a miniszterelnök személyét övező botrány miatt – amelyre később részletesebben is kitérünk – egyik formációnak sem igazán akarózott koalícióra lépni vele. Az ANO 2011 ezért először kisebbségi kormányzásba kezdett, de 2018-ban egy bizalmatlansági indítvány elgáncsolta a kabinetet.

Miloš Zeman köztársasági elnök másodszorra is kormányalakítási megbízást adott Andrej Babišnak – amivel szemben nem is volt túl nagy a többi párt ellenállása, mert attól tartottak, hogy egy előre hozott választáson az ANO 2011 az addiginál is több szavazatot gyűjtene be –, hamarosan pedig egy lehetséges koalíciós partner is horogra akadt a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) személyében. A szocdemek korábban egyébként nem kapkodtak a koalícióalkotás lehetőségéért, de 2018 tavaszán belementek a táncba. A második Babiš-kormánynak viszont még így sem volt többsége, ezért külső támogató után is kellett néznie, amit meglepő helyen talált meg. Egy nyár elején tartott belső szavazást követően ugyanis a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) vállalta el, hogy kormányzati részvétel nélkül támogatja a kabinet munkáját.

2018. július 12-én felállt Andrej Babiš második kormánya, amelyben tíz tárca tartozik az ANO 2011-hez, ötöt pedig a szociáldemokraták visznek. A kabinet munkája kezdettől fogva elég viharos volt, és a minisztercserék is gyakoriak: a cikkünk elején idézett Jakub Kulhánek személyében például viszonylag rövid időn belül a harmadik külügyminisztert tisztelhetjük.

Csak egy kis pánik
Személyi kontinuitásról az egészségügyi minisztérium esetében sem beszélhetünk, leginkább a koronavírus-járvány miatt. A pandémia első hulláma Magyarországhoz hasonlóan Csehországban sem volt túl súlyos, ami jelentős részben annak is köszönhető, hogy a kormány már a járványhelyzet legelején szigorú korlátozó intézkedéseket hozott. A második hullám jóval több fertőzéssel és halálesettel járt. A számok már a nyár végén emelkedni kezdtek, szeptember közepe táján napi háromezer új fertőzést jelentettek Csehországban – ekkor Magyarországon még ezer körül mozgott ez az adat.

A meredeken emelkedő esetszámok miatt szeptember 21-én némileg váratlanul lemondott Adam Vojtěch, az ANO 2011 által delegált egészségügyi miniszter. A bejelentés elég rosszkor jött a Babiš-pártnak, hiszen az ország ekkor éppen szenátusi és kerületi választásra készült. Az október eleji választást megelőzően heves viták alakultak ki arról, hogyan szavazhatnának például azok, akik karanténban vannak – a kormánypártok eleinte nem is támogatták, hogy ők is leadhassák voksukat, amivel persze markáns kritikát váltottak ki az ellenzék oldaláról. Az ANO 2011 ennek ellenére nem szerepelt rosszul a regionális választáson, a szociáldemokraták viszont lényegében összeomlottak: 88-cal kevesebb mandátumot szereztek, mint az előző voksoláson.

De a Babiš-párt sem maradt kellemetlen meglepetés nélkül októberben. Adam Vojtěch helyére nagy sebesen a cseh operatív törzs vezetőjét, Roman Prymulát nevezték ki. A katonaorvos és epidemiológus alatt alig melegedett meg a bársonyszék, máris mennie kellett. Alig egy hónappal a kinevezését követően lebuktatta az egyik bulvárlap, hogy titokban találkozott az ANO 2011 frakcióvezetőjével egy étteremben, amely a hatályos járványügyi jogszabályok értelmében nem is tarthatott volna nyitva. A szakember beismerte, hogy hibázott, október közepén pedig be is jelentette lemondását. Néhány nappal később egyébként Csehország legmagasabb állami kitüntetésével, a Fehér Oroszlán-renddel ismerte el munkáját Miloš Zeman köztársasági elnök, bár ennek inkább az operatív törzsben végzett munkájához van köze, nem az étterem-látogatáshoz.

Kinek a bohóca?
Az egészségügyiminiszter-saga még folytatódott – jelenleg ismét Vojtěch vezeti a tárcát (lásd keretes írásunkat) –, de ezen a ponton érdemes kitérni Zeman és Babiš viszonyára is. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a miniszterelnök már rég Zeman zsebében van, amit az is alátámaszt, hogy a kormányfő eddig készségesen megszabadult azon minisztereitől, akikkel az elnök nem rokonszenvezett.

Valami hasonló történt a dukovanyi atomerőmű bővítése kapcsán kirobbant vita során is. Miloš Zeman, aki közismerten barátságosan viszonyul Oroszországhoz és Kínához, mindenképpen szerette volna elérni, hogy a két ország atomenergia-ipari vállalatai is részt vehessenek az erőmű bővítésében. Bár a cseh parlamentben nemigen találni atomenergia-ellenes pártot, az orosz és a kínai részvételért viszonylag kevesen lelkesednek, mert tartanak a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatoktól. A ČSSD-hez tartozó külügyi tárca élén állt Tomáš Petříček szintén az orosz részvétel hangos kritikusai közé tartozott, emiatt szúrta Zeman szemét – menesztése a hivatalos indoklás szerint nem ennek, hanem egy párton belüli konfliktusnak a következménye. Erről utódja, Jakub Kulhánek így fogalmazott lapunknak: „Sem a vakcinakérdés, sem a dukovanyi atomerőmű ügye nem játszott semmilyen szerepet ebben.” Andrej Babiš mindenesetre ekkor is teljesítette az államfő kívánságát. Tegyük hozzá: e helyzetben a miniszterelnöknek nem volt sok választása, ha életben akarta tartani a kormányát. Április elején nagy vita bontakozott ki a koalíció és a KSČM között, amelynek végén a kommunisták kijelentették, hogy nem hajlandók tovább támogatni a kabinet munkáját. A kormányfő kutyaszorítóba került, hiszen egy bizalmatlansági indítvány beadásával fél évvel a képviselőházi választás előtt is megbuktathatta volna az ellenzék. Zeman ekkor közbeszólt: közölte, hogy ha Babiš bukna a bizalmatlansági indítvány miatt, ügyvivőként továbbra is kormányon maradhatna októberig – de ennek nyilván ára lenne. Például az oroszok vagy a kínaiak részvétele a dukovanyi tenderen.

Összeférhetetlenség
A Roszatom indulási esélyei persze nagyban csökkentek, amikor április közepén nyilvánosságra került a cseh nemzetbiztonsági szolgálat jelentése, amely a GRU orosz katonai titkosszolgálatot nevezte meg a 2014-ben az ország délkeleti csücskében található vrběticei fegyverraktárak ellen elkövetett robbantások felelőseként. A bejelentést követően Csehország és Oroszország diplomáciai kapcsolata szélsebes leépülésbe kezdett, a kölcsönös diplomatakiutasítási hullámban több európai ország is Prága oldalára állt.

A vrběticei jelentés persze nagy hullámokat csapott a cseh közéletben is – sokan, például Zeman is, meggyőződéssel vallják, hogy a szolgálatok politikai nyomásra jutottak erre az eredményre –, április közepére ráadásul egy másik nagy botrány is beérett, amely személyesen a kormányfőhöz kapcsolódik. Ahogy arra cikkünk elején utaltunk, Andrej Babišnak annak idején nehézséget okozott a koalícióalakítás egy múltbeli botránya miatt, amely azóta sem csitult el teljesen (lásd keretes írásunkat).

Alakul a mezőny
Politikai ellenfelei és a választók egy jelentős része nagyon szívesen elszámoltatná az ANO 2011-et és Babišt, amit jól mutat, hogy egyre több ellenzéki párt fog össze. A baloldalon a liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) és a liberális-progresszív Cseh Kalózpárt (Piráti) már meg is állapodott az együttműködés részleteiről, ez az összefogás jelenleg 24-26 százalék körüli támogatottsággal vezet a 18 és 23 százalék között mért ANO 2011 előtt.

Hasonló együttműködés már a jobboldalon is létezik. A tavalyi kerületi választás után körvonalazódni kezdtek a konzervatívok, a kereszténydemokraták, a liberális konzervatívok, azaz a Polgári Demokrata Párt (ODS), a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) és a Hagyomány-Felelősség-Prosperitás (TOP 09) együttműködésének részletei is. A legfrissebb felmérések szerint az ANO-hoz hasonlóan 18 és 23 százalék közötti támogatottságú, Együtt – Polgári Demokráciának (Spolu) keresztelt jobboldali összefogás a választási törvény április végi módosításával is jól járt. A korábbi szabályozás értelmében a választási összefogásban részt vevő pártok bejutási küszöbe összeadódott, vagyis jelen esetben az Együttnek 15 százalékos küszöböt kellett volna megugrania. A magas küszöb miatt a régi rendszerben rengeteg töredékszavazat keletkezett, amely eltorzította a szavazatok és a ténylegesen megszerzett mandátumok viszonyát. A megváltoztatott választási törvény már jóval kedvezőbb bejutási küszöböket állapít meg az összefogások számára, ami sokat javít az Együtt esélyein is.

Csehország tehát izgalmas kampánynak néz elébe. A cseh–orosz kapcsolatok, a koronavírus kaotikus kezelése és Andrej Babiš ügyei kellő munícióval szolgálnak majd az ellenzéki pártok számára, és persze ott van Miloš Zeman is, aki biztosan nem fogja tétlenül figyelni az eseményeket.

***

***

***

Nyitóképen: Protestálás 2019 novemberében: az ellenzékiek évek óta tüntetnek a kormányfő és az államfő ellen is. Fotó: REUTERS / David W. Cerny