Csehül állnak – folyamatos politikai vihar és kormányválság Prágában
2021. június 22. 19:32
Az őszi választás előtt Andrej Babiš kormánya és Miloš Zeman államfő is belső és nemzetközi viták kereszttüzében áll, rendszeresek a tüntetések, az ellenzék nagyobb tömbökbe szerveződik a kampányra.
2021. június 22. 19:32
p
1
23
58
Mentés
Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.
„A koalíciós kormányzás sohasem tökéletes, Csehországban sincs ez másként” – fogalmazott a Mandinernek adott interjújában néhány héttel ezelőtt Jakub Kulhánek, Csehország másfél hónappal ezelőtt kinevezett külügyminisztere. Óvatos kijelentés, főleg annak a turbulenciának a fényében, amely az utóbbi hónapokban jellemezte a cseh belpolitikát.
A közelmúltban válságok egész sora érte az Andrej Babiš vezette kormányt és személyesen a dúsgazdag miniszterelnököt is. A koronavírus-válság nem növelte, hanem valósággal megtépázta a népszerűségét. Ma éppen tíz százalékkal kevesebben szavaznának pártjára, az ANO 2011-re, mint amikor az első koronavírusos fertőzést regisztrálták Csehországban, és bár az októberi képviselőházi választásig azért van még idő, Babišnak bravúr kellene ahhoz, hogy győzni tudjon.
Minden kezdet nehéz
Nem mintha a jelenlegi kormány megalakítása és hatalmon tartása nem lett volna valóságos bűvészmutatvány. A Babiš-
féle centrista-populista Elégedetlen Polgárok Mozgalmából (ANO) kinövő párt megnyerte a 2017-es képviselőházi választást, de részben a miniszterelnök személyét övező botrány miatt – amelyre később részletesebben is kitérünk – egyik formációnak sem igazán akarózott koalícióra lépni vele. Az ANO 2011 ezért először kisebbségi kormányzásba kezdett, de 2018-ban egy bizalmatlansági indítvány elgáncsolta a kabinetet.
Miloš Zeman köztársasági elnök másodszorra is kormányalakítási megbízást adott Andrej Babišnak – amivel szemben nem is volt túl nagy a többi párt ellenállása, mert attól tartottak, hogy egy előre hozott választáson az ANO 2011 az addiginál is több szavazatot gyűjtene be –, hamarosan pedig egy lehetséges koalíciós partner is horogra akadt a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) személyében. A szocdemek korábban egyébként nem kapkodtak a koalícióalkotás lehetőségéért, de 2018 tavaszán belementek a táncba. A második Babiš-kormánynak viszont még így sem volt többsége, ezért külső támogató után is kellett néznie, amit meglepő helyen talált meg. Egy nyár elején tartott belső szavazást követően ugyanis a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) vállalta el, hogy kormányzati részvétel nélkül támogatja a kabinet munkáját.
2018. július 12-én felállt Andrej Babiš második kormánya, amelyben tíz tárca tartozik az ANO 2011-hez, ötöt pedig a szociáldemokraták visznek. A kabinet munkája kezdettől fogva elég viharos volt, és a minisztercserék is gyakoriak: a cikkünk elején idézett Jakub Kulhánek személyében például viszonylag rövid időn belül a harmadik külügyminisztert tisztelhetjük.
Csak egy kis pánik
Személyi kontinuitásról az egészségügyi minisztérium esetében sem beszélhetünk, leginkább a koronavírus-járvány miatt. A pandémia első hulláma Magyarországhoz hasonlóan Csehországban sem volt túl súlyos, ami jelentős részben annak is köszönhető, hogy a kormány már a járványhelyzet legelején szigorú korlátozó intézkedéseket hozott. A második hullám jóval több fertőzéssel és halálesettel járt. A számok már a nyár végén emelkedni kezdtek, szeptember közepe táján napi háromezer új fertőzést jelentettek Csehországban – ekkor Magyarországon még ezer körül mozgott ez az adat.
A meredeken emelkedő esetszámok miatt szeptember 21-én némileg váratlanul lemondott Adam Vojtěch, az ANO 2011 által delegált egészségügyi miniszter. A bejelentés elég rosszkor jött a Babiš-pártnak, hiszen az ország ekkor éppen szenátusi és kerületi választásra készült. Az október eleji választást megelőzően heves viták alakultak ki arról, hogyan szavazhatnának például azok, akik karanténban vannak – a kormánypártok eleinte nem is támogatták, hogy ők is leadhassák voksukat, amivel persze markáns kritikát váltottak ki az ellenzék oldaláról. Az ANO 2011 ennek ellenére nem szerepelt rosszul a regionális választáson, a szociáldemokraták viszont lényegében összeomlottak: 88-cal kevesebb mandátumot szereztek, mint az előző voksoláson.
De a Babiš-párt sem maradt kellemetlen meglepetés nélkül októberben. Adam Vojtěch helyére nagy sebesen a cseh operatív törzs vezetőjét, Roman Prymulát nevezték ki. A katonaorvos és epidemiológus alatt alig melegedett meg a bársonyszék, máris mennie kellett. Alig egy hónappal a kinevezését követően lebuktatta az egyik bulvárlap, hogy titokban találkozott az ANO 2011 frakcióvezetőjével egy étteremben, amely a hatályos járványügyi jogszabályok értelmében nem is tarthatott volna nyitva. A szakember beismerte, hogy hibázott, október közepén pedig be is jelentette lemondását. Néhány nappal később egyébként Csehország legmagasabb állami kitüntetésével, a Fehér Oroszlán-renddel ismerte el munkáját Miloš Zeman köztársasági elnök, bár ennek inkább az operatív törzsben végzett munkájához van köze, nem az étterem-látogatáshoz.
Kinek a bohóca?
Az egészségügyiminiszter-saga még folytatódott – jelenleg ismét Vojtěch vezeti a tárcát (lásd keretes írásunkat) –, de ezen a ponton érdemes kitérni Zeman és Babiš viszonyára is. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a miniszterelnök már rég Zeman zsebében van, amit az is alátámaszt, hogy a kormányfő eddig készségesen megszabadult azon minisztereitől, akikkel az elnök nem rokonszenvezett.
A kommunisták kijelentették, hogy nem hajlandók tovább támogatni a kabinet munkáját”
Valami hasonló történt a dukovanyi atomerőmű bővítése kapcsán kirobbant vita során is. Miloš Zeman, aki közismerten barátságosan viszonyul Oroszországhoz és Kínához, mindenképpen szerette volna elérni, hogy a két ország atomenergia-ipari vállalatai is részt vehessenek az erőmű bővítésében. Bár a cseh parlamentben nemigen találni atomenergia-ellenes pártot, az orosz és a kínai részvételért viszonylag kevesen lelkesednek, mert tartanak a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatoktól. A ČSSD-hez tartozó külügyi tárca élén állt Tomáš Petříček szintén az orosz részvétel hangos kritikusai közé tartozott, emiatt szúrta Zeman szemét – menesztése a hivatalos indoklás szerint nem ennek, hanem egy párton belüli konfliktusnak a következménye. Erről utódja, Jakub Kulhánek így fogalmazott lapunknak: „Sem a vakcinakérdés, sem a dukovanyi atomerőmű ügye nem játszott semmilyen szerepet ebben.” Andrej Babiš mindenesetre ekkor is teljesítette az államfő kívánságát. Tegyük hozzá: e helyzetben a miniszterelnöknek nem volt sok választása, ha életben akarta tartani a kormányát. Április elején nagy vita bontakozott ki a koalíció és a KSČM között, amelynek végén a kommunisták kijelentették, hogy nem hajlandók tovább támogatni a kabinet munkáját. A kormányfő kutyaszorítóba került, hiszen egy bizalmatlansági indítvány beadásával fél évvel a képviselőházi választás előtt is megbuktathatta volna az ellenzék. Zeman ekkor közbeszólt: közölte, hogy ha Babiš bukna a bizalmatlansági indítvány miatt, ügyvivőként továbbra is kormányon maradhatna októberig – de ennek nyilván ára lenne. Például az oroszok vagy a kínaiak részvétele a dukovanyi tenderen.
Összeférhetetlenség
A Roszatom indulási esélyei persze nagyban csökkentek, amikor április közepén nyilvánosságra került a cseh nemzetbiztonsági szolgálat jelentése, amely a GRU orosz katonai titkosszolgálatot nevezte meg a 2014-ben az ország délkeleti csücskében található vrběticei fegyverraktárak ellen elkövetett robbantások felelőseként. A bejelentést követően Csehország és Oroszország diplomáciai kapcsolata szélsebes leépülésbe kezdett, a kölcsönös diplomatakiutasítási hullámban több európai ország is Prága oldalára állt.
A vrběticei jelentés persze nagy hullámokat csapott a cseh közéletben is – sokan, például Zeman is, meggyőződéssel vallják, hogy a szolgálatok politikai nyomásra jutottak erre az eredményre –, április közepére ráadásul egy másik nagy botrány is beérett, amely személyesen a kormányfőhöz kapcsolódik. Ahogy arra cikkünk elején utaltunk, Andrej Babišnak annak idején nehézséget okozott a koalícióalakítás egy múltbeli botránya miatt, amely azóta sem csitult el teljesen (lásd keretes írásunkat).
Alakul a mezőny
Politikai ellenfelei és a választók egy jelentős része nagyon szívesen elszámoltatná az ANO 2011-et és Babišt, amit jól mutat, hogy egyre több ellenzéki párt fog össze. A baloldalon a liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) és a liberális-progresszív Cseh Kalózpárt (Piráti) már meg is állapodott az együttműködés részleteiről, ez az összefogás jelenleg 24-26 százalék körüli támogatottsággal vezet a 18 és 23 százalék között mért ANO 2011 előtt.
Miloš Zeman biztosan nem fogja tétlenül figyelni az eseményeket”
Hasonló együttműködés már a jobboldalon is létezik. A tavalyi kerületi választás után körvonalazódni kezdtek a konzervatívok, a kereszténydemokraták, a liberális konzervatívok, azaz a Polgári Demokrata Párt (ODS), a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) és a Hagyomány-Felelősség-Prosperitás (TOP 09) együttműködésének részletei is. A legfrissebb felmérések szerint az ANO-hoz hasonlóan 18 és 23 százalék közötti támogatottságú, Együtt – Polgári Demokráciának (Spolu) keresztelt jobboldali összefogás a választási törvény április végi módosításával is jól járt. A korábbi szabályozás értelmében a választási összefogásban részt vevő pártok bejutási küszöbe összeadódott, vagyis jelen esetben az Együttnek 15 százalékos küszöböt kellett volna megugrania. A magas küszöb miatt a régi rendszerben rengeteg töredékszavazat keletkezett, amely eltorzította a szavazatok és a ténylegesen megszerzett mandátumok viszonyát. A megváltoztatott választási törvény már jóval kedvezőbb bejutási küszöböket állapít meg az összefogások számára, ami sokat javít az Együtt esélyein is.
Csehország tehát izgalmas kampánynak néz elébe. A cseh–orosz kapcsolatok, a koronavírus kaotikus kezelése és Andrej Babiš ügyei kellő munícióval szolgálnak majd az ellenzéki pártok számára, és persze ott van Miloš Zeman is, aki biztosan nem fogja tétlenül figyelni az eseményeket.
***
Miniszterkeringő
Roman Prymula után Jan Blatný kapott lehetőséget a bizonyításra egészségügyi miniszterként. Ő előtte leginkább az egyetemi és a tudományos színtéren mozgott, a politikához kevés köze volt. Miközben az egészségügy az összeomlás szélére került, Blatný ragaszkodott ahhoz, hogy az országban csak az Európai Gyógyszerügynökség által bevizsgált vakcinákkal kezdődhessen meg az oltás. Ezzel befolyásos ellenséget szerzett magának, méghozzá a Hradzsinban: Miloš Zeman kifejezetten azt szerette volna elérni, hogy minél hamarabb oltani kezdjenek az országban az orosz és a kínai vakcinával. Az államfő kijelentette Blatnýra és a cseh gyógyszerhatóság igazgatójára mutogatva, hogy ha nem kezdenek keleti vakcinákkal oltani, akkor ők ketten lesznek a felelősek csehek értelmetlen haláláért, s odaszólt Babišnak is, hogy ha nem vágja ki miniszterét, akkor nagyon meg fog haragudni.
Roman Prymula után Jan Blatný kapott lehetőséget a bizonyításra egészségügyi miniszterként. Ő előtte leginkább az egyetemi és a tudományos színtéren mozgott, a politikához kevés köze volt. Miközben az egészségügy az összeomlás szélére került, Blatný ragaszkodott ahhoz, hogy az országban csak az Európai Gyógyszerügynökség által bevizsgált vakcinákkal kezdődhessen meg az oltás. Ezzel befolyásos ellenséget szerzett magának, méghozzá a Hradzsinban: Miloš Zeman kifejezetten azt szerette volna elérni, hogy minél hamarabb oltani kezdjenek az országban az orosz és a kínai vakcinával. Az államfő kijelentette Blatnýra és a cseh gyógyszerhatóság igazgatójára mutogatva, hogy ha nem kezdenek keleti vakcinákkal oltani, akkor ők ketten lesznek a felelősek csehek értelmetlen haláláért, s odaszólt Babišnak is, hogy ha nem vágja ki miniszterét, akkor nagyon meg fog haragudni.
***
Miniszterelnöki ügyek
A pozsonyi születésű Babiš ma hivatalosan Csehország hatodik leggazdagabb embere, vagyona négymilliárd dollár körül alakul, ez nagyjából két és félszer nagyobb a jelenlegi leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyonánál. Vélhetően még ennél is tehetősebb a cseh miniszterelnök, de politikusi ambíciói miatt vagyona egy részét mások nevére íratta. A mesés gazdagságot leginkább annak köszönheti, hogy ő az egyedüli tulajdonosa az Agrofert nevű hatalmas cégcsoportnak, amely a gazdasági élet szinte minden területén aktív. A társaság az Európai Unió agrártámogatási pályázatain is rendre nagyon jól szerepelt, ami miatt persze gyorsan elterjedt a pletyka, hogy a miniszterelnök nem szállt ki teljesen a konglomerátum irányításából. Babiš sokáig bőszen tagadta, hogy beleszólna a cégcsoport ügyeibe, mondván, hogy a 2017-es kormányalakítást megelőzően alapkezelők gondjaira bízta a teljes vagyonát. Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése viszont mást mutat. A dokumentum szerint Babiš nagyon is benne volt az Agrofert ügyeiben, ezzel pedig megsértette az Európai Unió összeférhetetlenségi szabályait. A konglomerátumnak 6–11 millió eurót kellene visszafizetnie, de az még nem világos, hogy kinek: az EU szerint az összeg cseh forrásból került az Agroferthez, tehát ő nem kér vissza semmit, a cseh hatóságoknak meg egyelőre nem volt sürgős benyújtani a számlát Babišéknál.
A pozsonyi születésű Babiš ma hivatalosan Csehország hatodik leggazdagabb embere, vagyona négymilliárd dollár körül alakul, ez nagyjából két és félszer nagyobb a jelenlegi leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyonánál. Vélhetően még ennél is tehetősebb a cseh miniszterelnök, de politikusi ambíciói miatt vagyona egy részét mások nevére íratta. A mesés gazdagságot leginkább annak köszönheti, hogy ő az egyedüli tulajdonosa az Agrofert nevű hatalmas cégcsoportnak, amely a gazdasági élet szinte minden területén aktív. A társaság az Európai Unió agrártámogatási pályázatain is rendre nagyon jól szerepelt, ami miatt persze gyorsan elterjedt a pletyka, hogy a miniszterelnök nem szállt ki teljesen a konglomerátum irányításából. Babiš sokáig bőszen tagadta, hogy beleszólna a cégcsoport ügyeibe, mondván, hogy a 2017-es kormányalakítást megelőzően alapkezelők gondjaira bízta a teljes vagyonát. Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése viszont mást mutat. A dokumentum szerint Babiš nagyon is benne volt az Agrofert ügyeiben, ezzel pedig megsértette az Európai Unió összeférhetetlenségi szabályait. A konglomerátumnak 6–11 millió eurót kellene visszafizetnie, de az még nem világos, hogy kinek: az EU szerint az összeg cseh forrásból került az Agroferthez, tehát ő nem kér vissza semmit, a cseh hatóságoknak meg egyelőre nem volt sürgős benyújtani a számlát Babišéknál.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
IMF hitel szerinted nem hitel? :D :D
De van ingyen pénz, természetesen ez csak a kevésbé fejlett régiókra igaz.
Fro, No, Hollandia többet fizet, mint amennyit visszakap.