Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
A focipályák a leplezetlen progresszív propaganda fórumává avanzsáltak, és már a németek csaknem fele is úgy érzi, nem fejtheti ki szabadon a véleményét. Körképünk a véleményszabadság helyzetéről.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Az amerikai rabszolgatartás miatti néma térdepelés és a szivárványszínű karszalag „kánonná válása” előrevetíti, hogy az európai labdarúgópályák is a leplezetlen progresszív propaganda fórumává avanzsálnak. A mozgalom azt a merőben kirekesztő üzenetet kommunikálja, hogy aki ezzel nem ért egyet, az a „jó ellensége”. Ugyanerre az időszakra tehető Magyarországon az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása is, amelynek egyik vitatott fordulata korlátozza, hogy a genderideológiával kapcsolatos, illetve a homoszexualitást népszerűsítő üzenetek eljussanak a kiskorúakhoz.
A magyar válogatott nem térdelt le a meccsek előtt, hazánk pedig a pedofiltörvény miatt a progresszív politikusok céltáblájává vált, ráadásul az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárást is kilátásba helyezett velünk szemben. Mindeközben az európai progresszivizmus egyik fellegvárának számító Németországban olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot, amelynek eredményeit áttekintve látható, hogy a német emberek közel fele azt tapasztalja, hogy a véleményszabadság súlyos korlátozás alá esik – ellentétben azzal, amit a progresszív fősodor láttatni szeretne.
Magyar jogalkotás a progresszivizmus ellenében
Magyarországot ma politikai alapon két fronton támadják: egyrészt azért, mert válogatottunk nem engedett a Black Lives Matter nyomásának, és a 2020-as futball-Európa-bajnokságon nem volt hajlandó egyperces térdepeléssel kezdeni a mérkőzéseket. Tette ezt azért, mert azonosult az Európai Labdarúgó-szövetség eddigi krédójával, vagyis azzal, hogy a politika nem a futballpályára való.
Politikai támadások érik Magyarországot amiatt is, mert a magyar parlament a pedofiltörvény egyik fordulataként rögzítette, hogy tilos tizennyolc éven aluliak számára „az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása”.
Az Európai Bizottság elnöke a jogalkotási fordulatot „szégyenteljesnek” minősítette, kijelölve az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága számára a „kötelező haladási irányt” a továbbiakra nézve.
Minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a pedofiltörvény miatt, legalábbis ezt vetíti előre annak a hivatalos levélnek a tartalma, amelyben a bizottság a magyar Igazságügyi Minisztériumhoz fordult. Ebből kiderül, hogy a kötelezettségszegési eljárás vélhetően egyszerre vegyít majd piaci és ideológiai megfontolásokat. A bizottság ugyanis abból a feltételezésből indulhat ki, hogy ha a cégek a tizennyolc éven aluliak számára nem közölhetnek progresszív ideológiát, piaci haszontól eshetnek el.