Egy éve a különleges jogrend alkotmányos kereteiről vitáztunk, hogy az milyen felhatalmazással jár a kormányzatnak. Már akkor felvetettem, hogy a kihívásokra adott válaszok hatékonysága mellett figyeljünk oda, az alkotmányos életünk milyen változásokat él meg hosszabb távon, mi marad velünk a rendkívüli intézkedések közül. Immár van háromszemeszternyi tapasztalatunk a veszélyhelyzetről, az állami szervek működéséről. Jó lenne, ha velünk maradna legalább a különleges kihívásokhoz való alkalmazkodás képessége.
Az egyik, amit magamnak tanulságként feljegyeztem, hogy a pandémia természete szerint a dolgok logikus elrendezése iránti igényünk gyakran csak ábránd. A másik, amit sokak a saját bőrükön tapasztaltak, az a munkánk és szakmai megbeszéléseink virtuális térbe vonulása. Online az oktatás, az egyetemi testületek ülése, e-tárgyalások a bíróságon, az Alkotmánybíróságon stb., újabban a Nemzeti Választási Bizottságnál is. A terjedő e-működések közepette egy olyan testületre szeretném felhívni a figyelmet, amely egyszerűen nem végzi a munkáját: ez a helyi önkormányzatok képviselő-testülete.
A katasztrófavédelmi törvény értelmében a képviselő-testület működési kockázatait kiküszöbölendő, annak hatásköreit a polgármester gyakorolja. Mivel nincs testületi hatáskörgyakorlás, nincs szükség ülésezésre sem. Mivel több ember zárt térben való tanácskozása pandémiás kockázatokkal jár, nemcsak szükség, lehetőség sincs sem jelenléti, de online ülések tartására sem. Nos, szerintem háromszemeszternyi tanulás után látható, hogy ez nem tartható helyzet, sem elvi, sem gyakorlati szempontból. Ez utóbbit könnyen rendezhetjük: a stabil internetkapcsolat, a megbízható platform, a személyazonosítás lehetősége éppúgy kipróbált rutin, mint az ülés jegyzőkönyvezése, szabályozott nyilvánossága és a szavazások, sőt titkos szavazások technológiája.
A Trump–Orbán találkozó után látványosan stabilizálódott a forint, és ezzel a magyar gazdaság egész dinamikája megváltozott. Palóc André szerint az amerikai jelenlét nem gesztus, hanem valós pénzügyi tényező, amely azonnal megjelenik a piacokon.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
Pityinger László, ismertebb nevén Dopeman volt az eheti Reakció vendége Kacsoh Dániel műsorában.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A Reakció legújabb adásában két felvonásban mutatjuk be a nyers valóságot és a mélyebb okokat.
Hiába támadja az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvényt.
Az 1825 után induló reformmozgalomnak kettős célja volt: felzárkóztatni az országot Európa nyugati részéhez, illetve megvédeni a nemzeti érdekeket a birodalmon belül nyelvi-kulturális téren és gazdasági önállóságban.
A nő él, de élete romokban, az elkövető pedig enyhe ítéletet kapott – újabb vitás döntés a német igazságszolgáltatásban.
