A szabadságom határa a szabadságod határán húzódik
„Az egyén szabadsága pontosan ott végződik, ahonnan kezdve mások szabadsága uralkodik” – kommentálta Immanuel Kant filozófus nyomán a Szövetségi Alkotmánybíróság döntését a protestáns teológus, a Német Etikai Tanács korábbi elnöke, Peter Dabrock. A professzor arra utalt, hogy a klímaváltozás körüli etikai diskurzus lassan nemzedékek diskurzusává kezd válni – vagyis a jövőre mind kevésbé fogékony idősek folytatnak vitát azon fiatalabb generációkkal, amelyek egyre rosszabb kilátásokkal tekinthetnek a klímaharc folytatására.
Dabrock észrevételének azonban van egy másik értelmezési tartománya is. Az alkotmánybírósági beadványt megfogalmazók között ugyanis egy bangladesi és egy nepáli származású személy is feltűnik. Ezek az emberek beadványukban arra hivatkoztak, hogy a globális felmelegedés országaikat különösképp sújtja.
Első pillantásra talán abszurdnak tűnhet, hogy mégis milyen alapon képes a német jogalkotás irányvonalait két, a világ túlsó felén élő személy érdemben befolyásolni. Mégis, az alkotmánybíróság az ügynek e mozzanatával is foglalkozott. Elismerte például, hogy Nepálban egyre többször fordul elő, hogy a szárazság erdőtüzeket okoz, hogy a paraziták és a különféle kórokozók elszaporodásával a mezőgazdaság válságát éli az országban, s hogy a fentiek következményeképpen mind az élelmiszer-, mind pedig az ivóvízellátás veszélybe kerül. Ezzel kapcsolatban azonban igyekezett tisztázni a testület, hogy például Nepál és Banglades sokkal inkább egy globális jelenség kárvallottjai, mintsem kifejezetten a német gazdaság negatív hatásainak elszenvedői.
Egyébként ha a német multinacionális vállalatok körében csak az autóipart nézzük, azt láthatjuk, hogy a nagy cégek sokkal többet gyártanak Németországon kívül, mint belföldön. A német Autóipari Szövetség (VDA) tavalyi jelentése szerint 2019-ben a német autóipar már 11,4 millió személygépjárművet gyártott az országon kívül, ami egyszázalékos volumennövekedést jelent az előző évhez képest. Noha Németország közvetlen felelősségét ezzel kapcsolatban elutasította az alkotmánybíróság, azt megjegyezte: „nem lehet kizárni, hogy az alkotmányos követelmények arra kötelezhetik a német államot, hogy tegyen meg mindent a globális klímaváltozás következményeinek mérséklésére”.
A klímaválság adósok és hitelezők játszmája
Az „ökológiai adósság” fogalma azt a jelenséget takarja, amely szerint a fejlett országok nem kizárólag a klímaváltozásért, hanem indirekt módon számos egyéb ökológiai problémáért felelőssé tehetők. Ahogy sok fejlett ország a világon, Németország is ökológiai adósnak tekinthető.