A külföldi magyar diákok érdekeit védik

Nagy Csomor András írása a Mandiner hetilapban.

A Hungarian Youth Association (HYA) egy diákszervezet, amelyet a külföldön tanuló magyar diákok részére 2020 februárjában hoztak létre. A szervezet célja – ahogy a két alapító, a húszas évei elején járó, Nagy-Britanniában, a londoni, illetve a cambridge-i King’s College-ban tanuló diák, Karagich Bálint és Pirityi Soma Benedek lapunknak kifejti – egy olyan platform megteremtése, ahol a fiatalok könnyen kapcsolatba léphetnek egymással, megismerhetik hasonló hátterű társaikat, és megoszthatják tapasztalataikat. Azt szeretnék, ha a világ különböző pontjain tanuló magyaroknak lehetőségük lenne országokon átívelő barátságokat, szakmai kapcsolatokat kötni. Mindemellett, teszi hozzá Karagich Bálint, érdekvédelmi szerv is, amely olyan kérdésekben, mint a brexit hatásai, képviseli a külföldön tanuló magyar hallgatókat Magyar­országon és a világ többi részén.

A szervezet az Egyesült Királyságból indult, ma már több mint tizenkilenc egyetemi diákközösséget tudhat tagjai között, és csaknem háromezer diák képviseletét látja el. „A víziónk, hogy átfogó támogatást tudjunk nyújtani minden magyar fiatalnak, aki nemzetközi színtéren próbál szerencsét, a kezdetektől – az intézményválasztástól – az egyetemi évein át a munkavállalásig” – vázolja a célokat Karagich Bálint. Úgy látják, problémát jelent, hogy a külföldön végző magyar hallgatók közül sokan visszatérnének ugyan az anyaországba, a hazai munkaerőpiac túlnyomó része nem tudja megfelelően hasznosítani a képességeiket. További probléma, hogy az itthoni egyetemi évek hiányából adódóan nem alakulnak ki a megfelelő csatornák a magyarországi elhelyezkedéshez. A helyzet előmozdítására két célt tűztek ki: „Egyik oldalról szeretnénk megismertetni a hallgatókkal a magyarországi munkalehetőségek sokszínűségét, amire gyakran nincs kellő rálátásuk. A másik oldalról az itthoni vállalkozásoknak segítséget nyújtanánk abban, hogy miként tudják eredményesen és hatékonyan bevonni a külföldön végzett érdeklődőket a munkába” – részletezik.

„Akárhova kerüljenek a magyar tehetségek a világon, hivatásunknak érezzük a boldogulásuk elősegítését, hiszen lakcímtől függetlenül magyarok vagyunk mindenhol, és erre, úgy vélem, büszkék lehetünk” – vallja Pirityi Soma. Arra a kérdésre, hogy vajon a külföldi magyar hallgatók milyen arányban szeretnének hazatérni az egyetem végeztével, illetve hogy milyen arányban térnek haza, Karagich Bálint elmondja: pontos választ nem tudnak adni, de belső, nem reprezentatív kutatásaik azt mutatják, hogy a diákok 70 százaléka az egyetem elvégzése után következő öt évet még külföldön tervezi, ami mögött elsősorban anyagi megfontolások állnak. Hozzáteszi azonban, hogy nem feltétlenül kell Magyarországon élni ahhoz, hogy támogassák az ország érdekeit. Szerinte a diákság túlnyomó többsége szívesen adna vissza a hazájának valamit. Hosszú távon a magyar munkaerőpiacon múlik, hogy mennyire képes befogadni és hasznosítani ezeket a hallgatókat és külföldön elsajátított képességeiket – teszi hozzá.