Balra vagy jobbra nyit a holland kormány?

Veszprémy László Bernát írása a Mandiner hetilapban.

Hollandiában március 17-én tartottak parlamenti választást, amelyen a tíz éve kormányzó Mark Rutte liberális pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) diadalmaskodott. A választás meglepetéseket is tartogatott: ellentétben az előrejelzésekkel, nem Geert Wilders populista Szabadságpártja (PVV) lett a második legnagyobb erő, hanem a szociálliberális Demokraták 66 alakulat.

Wilders a korábbi eredményéhez képest három mandátumot vesztett a százötven fős alsóházban. A botrányok által tépázott nemzeti-konzervatív Fórum a Demokráciáért (FvD) párt nem nullázta le magát, sőt hat újabb széket is nyert. Az FvD-ből kiszakadt Helyes Válasz 2021 (JA21) is nyert három helyet. A választás valódi vesztese a baloldal volt: lényegében minden erősen baloldali párt veszített mandátumot, vagy a korábbival egyező eredményt hozott. A Szocialista Párt öt, a Zöld Baloldal pedig hat széket vesztett, a szocdem Munkapárt (PvdA) és a radikálisan baloldali bevándorlóformáció, a Denk pedig ugyanazt az eredményt hozta, mint korábban.

Apró, mégis fontos különbséget jelent a D66 párttal együtt a VVD vezette koalícióban részt vevő kisebb keresztény formációk teljesítménye: a Keresztény­demokrata Tömörülés (CDA) négy széket vesztett, a Keresztény Unió (CU) pedig ugyanazt az eredményt hozta, mint 2017-ben. Mark Rutte így korábbi koalíciójának újbóli felépítésével egy markánsan baloldalibb kormányt tudna csak létrehozni, hiszen keresztény partnerei gyengültek vagy stagnálnak, a D66 viszont – mely a kampányban határozott migrációpárti álláspontot képviselt – erősödött. Utóbbi elnöke, Sigrid Kaag már a választás másnapján tisztázta, hogy ezúttal baloldalibb kormányt szeretne látni.